Minél kisebb a cég, annál veszélyesebb a korrupció

Businessman with wad of cash

A korrupció és a különféle visszaélések a kisvállalatoknál is épp úgy jelen vannak, mint az óriási cégeknél. A közbeszerzések és a pályázatok terepe a legérintettebb, az adókerülés pedig szinte már rutin a kis cégeknél. A visszaélések a vállalkozások hírneve és hitelessége mellett, azok versenyképességét is rombolják. 

Korrupció a kisvállalatoknál is van, csak veszélyesebb

A száznál kevesebb főt foglalkoztató cégeknél a legmagasabb a visszaélések aránya, ráadásul az ezekből származó anyagi kár átlagosan nagyjából ugyanannyi a kisebb cégeknél, mint a világ legnagyobb vállalatainál, vagyis nagyjából 154-160 ezer dollár – derül ki a Hites Csaláskivizsgálók Szövetségének (ACFE) 2014-es jelentéséből. Van azonban egy hatalmas különbség is: míg

a nagyvállalatok könnyen túllépnek a veszteségen,

egy kisvállalatnál előfordulhat, hogy többé sosem tud talpra állni.

Bizonyos típusú szabálytalanságok jóval gyakoribbak a kis cégeknél, mint a nagyoknál. Ilyen például a számlahamisítás és a bérekkel kapcsolatos sikkasztás. A korrupció jelentősebb arányban érinti a nagyvállalatokat (40 százalék), de a kis cégeknél is majdnem olyan magas az előfordulása. A korrupció a kisvállaltok harmadát érinti.

A kis cégeknél majdnem olyan magas a korrupció előfordulása, mint a nagyvállaltoknál Forrás: Image Source/Image Source/GARY PARKER/Gary Parker

Az adóelkerülés szinte rutin

Több mint félmillió bejegyzett vállalkozás (560650) van ma Magyarországon a KSH adatai szerint. Ezek között vannak nagyobb méretű cégek, párszáz fős vállalkozások, egyfős cégek és startupok is. Mivel a kis- és középvállalatok összessége nehezen megfogható kategória, nehéz pontosan felmérni a korrupciós kockázataikat. Míg a nagyvállalatok korrupciós mintázatairól rengeteg felmérés készül nemzetközi szinten, a kkv-szektorról csak sejtések, becslések vannak. Ezek felderítésében volt segítségünkre Rechnitzer Dóra, a Transparency International Magyarország üzleti szektor programjainak vezetője. A szakértő szerint a magyar kkv-szektorban főleg az adóelkerüléssel kapcsolatos visszaélések jellemzőek.

Tipikus jelenség a munkavállalók feketén foglalkoztatása,

illetve hogy bérük egy részét készpénzben kapják, és a munkakörülményekkel kapcsolatos előírások nem betartása is viszonylag gyakori jelenség.

„A klasszikus korrupciós esetek közül a Transparency International az elmúlt időszakban több bejelentést kapott beszerzésekkel, ezen belül pedig a visszaosztással kapcsolatban. Ezenkívül

a csőd es felszámolási eljárások a leginkabb korrupciónak kitett eljárások.

A cégalapítási eljárások az elektronikus rendszer következtetében teljesen korrupciómentesek lettek. Az engedélyezési eljárások területén tapasztaltunk korábban korrupciós kockázatot de ezt is ma már a kevésbé korrupciónak kitett területnek tekintjük” – véli Rechnitzer Dóra.

A tipikus céges csaló profilja

A Hites Csaláskivizsgálók Szövetsége (ACFE) 2014-ben száz ország 1400 csalója alapján összeállította a tipikus csaló profilját. A felmérés szerint a csalások 42 százalékát beosztottak, 36 százalékát pedig a menedzsment követi el. Általában minél magasabb beosztású az elkövető, annál nagyobb veszteséget okoz a cégnek, így bár a tulajdonosok és vezérigazgatók körében bizonyult a legritkábbnak (19 százalék), az ő csalásuk óriási károkat okozhat.

A férfi csalók száma kétszer annyi, mint a nőké, és a csalók több mint fele 31 és 45 év közötti. A szabálytalanságot elkövetők 53 százaléka több mint 5 éve van a cégnél, az első évben a munkavállalók csupán 7 százaléka követ el visszaélést. Az adatok alapján minél régebb óta dolgozik egy személy a cégnél, annál nagyobb anyagi kárt okoz. A szabálytalanságok 77 százalékát az alábbi hét terület valamelyikén dolgozók követik el: könyvelés, üzemeltetés, eladás, felsővezetés, ügyfélszolgálat, beszerzés és pénzügy.

Ha közbeszerzés, akkor gyanús

A kkv-szektor érintettsége a korrupciós ügyekben abból fakad, hogy minél kisebb egy cég, annál kevesebbet foglalkozik a csalások kivédésével. Például jellemzően etikai kódex sincs, amelyhez minden munkatársnak tartania kell magát. Emellett sokan nincsenek tisztában a probléma jelentőségével és annak súlyos következményeivel. Bizonyos ágazatok cégmérettől függetlenül jobban ki vannak téve a korrupciónak, mint mások. Az építőipar ilyen szempontból az egyik legkockázatosabb terület, míg az oktatás és az IT-szektor például kevésbé érintett.

Az is szerepet játszik, hogy egy cég hogyan jut forráshoz: beszerzésekből vagy közbeszerzésekből. Utóbbi kitettebb a korrupciónak, illetve ilyenkor

erősen jelen van a nepotizmus, amely egy klasszikus korrupciós mintázat.

Összességében azt mondhatjuk, hogy azoknál a cégeknél a legalacsonyabb a korrupció kockázata, akik a piacból élnek, így sem önkormányzatoktól, sem az államtól nem jutnak pénzhez.

A pályázatok a kkv-s korrupció fellegvára

A kkv-szektorban jellemző korrupciós ügyekben leginkább a kapcsolati tőke játszik szerepet – véli a neve elhallgatását kérő könyvelő. Ez a pályázatoknál a legjellemzőbb, ahol

gyakran előre le vannak osztva a lapok.

Bár a pályázati feltételeknek mindenképp meg kell felelni, egy-egy cég abban is kaphat segítséget, hogy meg tudjon felelni az előírásoknak. „A pályázatok mellett a beszerzésekkel kapcsolatos korrupciót látom a legelterjedtebbnek: az önkormányzatoknak és a multiknak beszállító kkv-knál tapasztalható magas számban a jelenség. Amikor kkv kkv-nak szállít be, akkor a legritkább esetben fordul elő visszaélés” – tette hozzá a szakember.

A pályázatok mellett a beszerzésekkel kapcsolatos korrupció a legelterjedtebb Forrás: Image Source/Image Source/Michael Cogliantry/Michael Cogliantry

Nem erkölcsi probléma

A korrupció kerülése minden cégnek, így a kisvállalkozásoknak is érdeke, hiszen a tévhittel ellentétben nem erkölcsi, hanem gazdasági problémáról van szó. „Minden egyes forint vagy euró, amit a cég a korrupciós tevékenységre költ, ahelyett, hogy fejlesztésbe fektetné,

minőségromlást okoz, csökkenti a versenyképességet.

A csalás másik következménye, hogy a cég ilyenkor nem forgatja vissza a bevételét, és nem tudja megtartani a munkavállalóit, ami hatalmas probléma most Magyarországon” – mondta a Transparency International Magyarország munkatársa az Üzletrésznek.

Aki hosszú távon gondolkodik, nem fizet korrupciós pénzeket.

A külföldi befektetők is olyan piacokra jönnek, ahol tisztességesen működnek a vállalatok: ahhoz, hogy megvásárolható legyen egy cég, tisztán, korrupciómentesen kell működnie. Épp ezért a startupkultúrában jellemző a tiszta verseny, hiszen ők nemzetközi vállalatok és befektetők elvárásainak igyekeznek megfelelni. A transzparens vállalkozások további előnyeiről itt olvashat részletesen.

Hogy lehet védekezni?

A kkv-k magas érintettsége részben annak köszönhető, hogy nincsenek tisztában a veszélyekkel és nincsenek megfelelően felkészülve. Úgy érzik, nem engedhetik meg, hogy a csalásokkal szembeni védekezésre költsenek, valójában azonban azt nem engedhetik meg maguknak, hogy ne foglalkozzanak a problémával. Ha nem is költenek csalást vizsgáló programokra vagy auditra, bizonyos óvintézkedésekre mindenképp szükség van.

1. Az első és legfontosabb teendő a feladatok szétbontása. A kevés munkaerőt alkalmazó cégek követik el a legkönnyebben azt a hibát, hogy egy emberre bízzák az összes pénzügyi teendőt a számlák kezelésétől, a banki átutalásokig. Ha mindenben szabad kezet kap az illető, és még a minimális ellenőrzés sincs meg, akkor könnyen az alkalom szüli a tolvajt esete állhat fent. Épp ezért fontos, hogy

   ne egyetlen személy kezelje a cég összes pénzügyét.

2. A cégvezető vagy a tulajdonos rendszeresen ellenőrizze az összes tevékenységet, és ne csak másodlagos forrásokból. Ez azt jelenti, hogy ne jelentésekből tájékozódjon, hanem maga is nézzen rá a bankszámlára, ellenőrizze a számlákat, pénzmozgásokat. Ha pedig valami szokatlant vagy kiugró változást lát, azonnal nézzen utána, hogy mi történt, mert ezek lehetnek a szabálytalanságok első, apró jelei.
3. További teendő a munkavállalók felvilágosítása a korrupció és egyéb szabálytalanságok súlyos következményeivel kapcsolatban. Ezenkívül

   tájékoztatni kell a dolgozókat, hogy hogyan és kinek jelentsék, ha bármi gyanúsat tapasztalnak,

   hiszen fontos szerepük lehet a korrupciós tevékenységek leleplezésében.