Hólyagok lepték el a kerékpárút burkolatát a Margit híd budai hídfőjénél. Az elvált burkolat helyenként félméteres foltokban már fel is jött, és foszlani kezdett. A kerékpárút a híd 2009 és 2011 közti felújítása során épült, a hidat 26 milliárd forintból (ebből 6 milliárd származott uniós forrásból) újította fel a főváros.
Budapest hídjainak fenntartását a Budapest Közút Zrt. (2015-ben még BKK Közút) látja el. Az Origo kérdésére a BKK azt válaszolta, hogy tudnak a burkolat állapotáról, már megtették a szükséges intézkedéseket a balesetveszélyes részek eltávolítására.
A Budapest Közúttól ugyanakkor azt a választ kaptuk, hogy a felbomlott burkolat nem balesetveszélyes, a javításig minden további nélkül használható.
A BKK és a Közút is azt válaszolta, hogy a híd felújítását végző konzorcium garanciális kötelezettsége még fennáll, vagyis
nem Budapestnek kell elvégeznie a javítást az adófizetők pénzéből,
hanem a Közgép Építő- és Fémszerkezetgyártó Zrt., az A-Híd Építő Zrt. és a Strabag-MML Kft. alkotta konzorciumnak.
Ez viszont nem fog egyhamar megtörténni: a BKK szerint a javítás műgyantaalapú anyaggal történik, ezért csak akkor lehet elvégezni, ha az időjárás tartósan száraz és meleg (ez 5 fok feletti hőmérsékletet jelent).
A javításra már felszólították a konzorciumot.
A BKK és a Közút abban is egyetértettek, hogy a burkolat felbomlása nem normális jelenség így négy évvel a híd átadása után.
A kerékpárút gyors elrongyolódásáért "vélhetően" a nem megfelelő kivitelezés tehető felelőssé.
Szóba jöhet a nem megfelelő építéstechnológia vagy a nem megfelelő alapanyag használata.
A Magyar Kerékpárosklub szakmai véleménye szerint valószínűtlen, hogy rossz anyagot használtak volna a kerékpárút burkolásához, sokkal valószínűbb, hogy a burkolás kivitelezése történt silány minőségben. A felbomlott részek alapján úgy tűnik, a betonfelület és a burkolóanyag nem tapadt egymáshoz rendesen.
A Közút kérdéseinkre megküldött válasza szerint a vizsgálatok alapján nem az anyaggal lehetett gond az adott helyen. Valószínűleg a kivitelezés nem volt megfelelő (vagyis emberi mulasztás történt), vagy a kivitelezési körülmények voltak rosszak. Ha az anyaggal lenne probléma, akkor a teljes hídon, az egész bicikliúton megjelenne a hiba.
Amikor a hidat a felújítás után a kivitelező átadta, a bicikliút hibátlan volt, a műszaki átadás-átvétel során mindent rendben találtak, emlékeztet a Közút. "A garancia éppen azért van, hogy az átadás után esetleg felmerülő, kialakuló hibákért a kivitelező – több éven át – vállalja a felelősséget, és azokat ingyen, megfelelő minőségben kijavítsa" - hangsúlyozza a cég.
A bevonórétegre többek közt azért van szükség, hogy védje a betont az időjárás hatásaitól és a téli sózástól. A felbomlott burkolat alatt látható beton a Kerékpárosklub szakértője szerint egyébként nem útépítési beton,
bevonóréteg nélkül még járófelületnek sem igazán alkalmas, nemhogy kerékpárútnak, mert túlságosan csúszós.
A szétfoszló burkolat egyébként csak újabb, annyira nem is jelentős fejezet a Margit híd kerékpáros-infrastruktúrájának hányatott történetében.
Amikor még csak a felújítás előkészítése zajlott, a terveken az szerepelt, csak a híd északi járdáján lesz kétirányú kerékpárút.
Ez azt jelentette volna, hogy a Nagykörúton Budáról Pestre tartó kerékpárosoknak a déli oldalról át kellett volna evickélniük az északi oldalra, majd vissza a délire, ha a Nagykörúton akarnak továbbmenni.
2007-ben a városvezetés ígéretet tett arra, hogy az északi oldal járdájára tervezett kétirányú kerékpárút mellett az úttest déli oldalán kerékpársáv épül majd.
A déli sávról aztán letettek,
2009-ben a közgyűlés arról fogadott el határozatot, hogy a déli járdán lesz egyirányú kerékpárút az északi járda kétirányúja mellett.
A kerékpáros infrastruktúra megépítésének hogyanját és mikéntjét eközben heves viták övezték. 2010-ben a Főpolgármesteri Hivatal úgy döntött, hogy
a déli járda szűkössége miatt nem lesz kerékpárút sem,
a déli oldalon kerékpárosnyomot festenek fel az úttestre, hogy a Budáról Pestre tartó biciklisek az úttesten is tekerhessenek, ne legyen kötelező az északi oldal kerékpárútját használniuk.
Még ugyanebben az évben a közgyűlés elfogadott egy határozatot, amiben azt mondták ki, hogy a déli oldalon
az úttestre felfestett nyom mellett a járdán gyalog- és kerékpárutat kell kialakítani
(ezen a gyalogosokat és a kerékpárosokat csak egy felfestés választotta volna el).
A főváros ekkor azt már nem tehette meg, hogy semmilyen kerékpáros-infrastruktúrát nem épít a déli oldalra, mert az uniós támogatási szerződésben szerepelt, hogy
a híd mindkét oldalán biztosítani kell a kerékpáros-közlekedést.
Igaz, az uniónak leadott első terveken még északi és déli kerékpárút szerepelt.
Ahogy a híd felújítása zajlott, és lassan közeledett a befejezéshez, lassan nyilvánvalóvá vált, hogy a déli járdán nem épül gyalog- és kerékpárút. Egy ideig úgy tűnt, semmilyen infrastruktúra nem lesz a déli oldalon. Végül a BKK 2011 júliusában jelentette be, hogy „a projekt kerékpárosbarátabbá tételének” jegyében kerékpárosnyomot festenek fel a déli oldal (és az északi) úttestjére.
Így alakult ki a híd jelenlegi állapota hólyagos, foszló kerékpárúttal együtt.
A déli járda csak a gyalogosoké, az északi járdán osztozniuk kell a kerékpárosokkal.
Ez különösen nyáron vezet rengeteg konfliktushoz, amikor sok a kerékpáros, és tömegek gyalogolnak a Margit-szigetre kikapcsolódni. Azok a biciklisek, akik nem szeretnének a gyalogosok mellett (vagy jelen állás szerint a megbomlott bicikliúton) tekerni, a felfestett nyomoknak hála szabályosan használhatják az úttestet.