Mind a panelek, mind a téglaépítésű lakások árának emelkedése is lassult decemberben - írta a Duna House az elemzésében. Ebben a hónapban - minden évben - mélypontra kerülnek a lakáseladások, ez 2015-ben is ennek megfelelően alakult. A tavalyi év utolsó harmadának havi adataiból sejteni lehetett, az áremelkedés ugyan folytatódott, de annak üteme lelassult.
A vidéki árindexek közül a panelek jelentősebb emelkedést mutattak, míg a téglalakások mutatói inkább stagnáltak.
A kelet-magyarországi panelárindex emelkedett a legnagyobb mértékben,99-ről 107 pontra, vagyis az elmúlt 2 évben összesen 26 százalékpontot ugrott.
A nyugat-magyarországi panelek indexe szerényebb emelkedéssel 89 ponton áll, ugyanitt a téglalakások árindexe 90 ponton stagnál.
A fővárosi indexek jól mutatják, hogy a 2014-ben elindult meredek áremelkedést a lakáscélú vásárlók egy idő után kevésbé hajlandók elfogadni, vagyis
meg kell szokniuk”
ezt az árkörnyezetet.
A 2015. második felében értékesített ingatlanok adatai alapján a
téglaépítésű lakások négyzetméterára vidéken Győr-Moson-Sopron megyében volt a legmagasabb,
340 ezer forint, ami nem sokkal marad el a fővárosi átlagtól, ami 376 ezer forint.
Somogy, Hajdú-Bihar, Pest és Veszprém megyékben alakult még magasabban, 240 ezer forinton a négyzetméterár.
Budapesten az V. kerület tovább drágult, a vizsgált időszakban 655 ezer forintot kértek egy négyzetméterért. Ez háromszorosa egyes déli kerületek átlagárainak.
A panellakásokat is Győr-Moson-Sopron megyében vették a legmagasabb átlagáron,
mégpedig 240 ezer forintos négyzetméter áron.
Viszonyításképp a budapesti átlag 261 ezer forint volt. 200 ezer forint fölötti átlagon már csak Hajdú-Bihar megyében fogytak a panelek, a többi megyében jóval ezalatt vásároltak.
Tolna és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében alig 100 ezer forint fölött alakult az átlagár. Ezzel szemben Budapesten a legtöbbet, 336 ezer forintot fizettek a vásárlók.
Átlagosan
51 nap alatt elkeltek a fővárosi panelek,"
de egyes kerületekben ez bőven egy hónap alá rövidült.
Budapesten az eladott ingatlanok árát átlag 1,8 százalékkal kellett csupán csökkenteni, hogy a vevők érdeklődését felkeltse. Vidéken sem voltak sokkal magasabbak ezek az értékek, 2,2 százalékos irányár csökkentésre már vitték is a lakást.
A legtöbbet Jász-Nagykun-Szolnok és Tolna megyében tudtak lefaragni a vásárlók az árból, mindkét területen 9 százalékot, de Békés és Heves megyében is 8 százalék volt az átlagos vevői alku.
A fővárosban sehol nem tudtak 6 százaléknál többet alkudni a vevők, a XIII. és XIV. kerületben pedig 2,7 százalék volt csupán az alku mértéke.
2015 második felében mindössze 3 százalék volt az újépítésű ingatlanok aránya a teljes forgalomból.
Kimagaslóan magas volt decemberben a befektetői jelenlét Budapesten. A megelőző hónapokban nagyjából a vevők harmadát tette ki ez a vásárlói csoport, ám az év utolsó havában a vásárlók 45 százaléka befektetési céllal vett ingatlant.
Ha összehasonlítjuk 2014. második és 2015. második felében a Duna House által értékesített fővárosi ingatlanok paramétereit,
akkor egyértelműen látszik a drágulás.
Budán 2014-ben 400 ezer forintos négyzetméteráron az ingatlanokat, az ingatlanok 17 százalékát értékesítették, 2015-ben ez az arány már 42 százalékra ugrott.