A negyedéves reprezentatív kérdőívet tavaly decemberben töltötte ki mintegy 500 cégvezető. Közülük nagyjából minden másodiknak az a véleménye, hiába éledezik a gazdaság, nem hiszik, hogy a növekedési pálya tartós lesz.
2016 legnagyobb kérdése, miből pótolják az átmeneti forrásszűkülés miatt visszaesett beruházásokat. Emiatt még azok
a vállalkozók is óvatosak,
ha az uniós források által közvetlenül nem érintett területen működnek.
Az elmúlt két év tükrében biztató, hogy míg a harmadik negyedévben a cégvezetők 28, most 40 százaléka számít javulásra a gazdaság teljesítményében, de a korábbi 20 százalék helyett most 23 véli úgy, hogy romlani fog a helyzet. Kevesebben bíznak abban, hogy a saját vállalkozásuk jobban teljesít (28 százalékkal szemben 26),
szintlépést pedig senki nem jósol a saját cégének.
A kutatás kimutatta, hogy egyre többen jobban hisznek az ország gazdasági helyzetének felívelésében, mint a saját vállalkozásukéban. Ez pedig visszafogott beruházási kedvet és szerényebb terveket jelent.
Likviditás és bővülés tekintetében
a szektorra az a legjellemzőbb, hogy kivár.
A vezetők 23 százaléka javuló likviditásra számít, 68 százalékuk úgy becsüli, minden marad a régiben, 9 százalék pedig a helyzet romlását vizionálja. Minden harmadik cégtulajdonos (33 százalék) olyan
váratlan nehézségre is gondol, amely egyszer csak beüthet
a vállalkozásában, és ennek a csoportnak négy ötöde úgy gondolja, 2016 a túlélésről fog szólni.
Ebből következhet, hogy
a döntéshozók 73 százaléka nem tervez fejlesztést az első félévben,
az 500 milliós feletti árbevételű cégek 90 százaléka stagnálást tippel.
A kkv-szektor túlságosan rá van utalva a pályázati pénzekre, az ehhez köthető beruházásokra és a multik fejlődésére. Nincs különösebb jele az erősödő vállalkozásokkal megtámogatott stabil növekedésnek. Továbbra is
hiányzik az a vállalkozói réteg,
amely valóban stabilizálná a gazdasági helyzetet.