A felsőfokú végzettség előnyei egy egész életen át élvezhetők: a két legfontosabb pénzügyi előny, hogy magasabb jövedelem érhető el, illetve hogy kisebb a munkanélküliség esélye.
Az iskolai végzettséggel párhuzamosan növekszik a pályakezdők fizetése. Egyetemi vagy főiskolai diplomával
átlagosan 67 ezer forinttal magasabb nettó kezdő fizetésre lehet számítani,
mint egy érettségivel. A munkakezdést követő években pedig még jobban kinyílik az olló: diplomával a zsebben egyes szakterületeken akár kétszer annyi fizetés vihető haza.
Az alábbi táblázat a különböző szektorokban mutatja meg a nettó jövedelmi különbségeket a végzettség függvényében. A plusz havi jövedelem 24-125 százalék között mozog.
A magasabb jövedelem mellett a munkanélküliség valószínűsége a felére csökken a felsőfokú végzettség megszerzésével. Ennek a jelentőségét akkor érthetjük meg igazán, ha számba vesszük azt, hogy a munkanélküliség átlagos időtartama 19,3 hónap, azaz több mint másfél év. Ehhez képest egy piacképes felsőfokú végzettséggel az álláskeresés ideje jelentősen lerövidülhet.
A kevésbé tehetős anyagi háttérrel rendelkező fiatalokban felmerülhet a kérdés, hogy mindez szép és jó, de hogyan lehet előteremteni a főiskolai vagy egyetemi tanulmányok elvégzéséhez szükséges pénzt, ha ez családi segítséggel nem oldható meg?
A felsőfokú tanulmányok legolcsóbb finanszírozási forrása a diákhitel.
A Diákhitel 1 szabad felhasználású hitel, míg a kedvezőbb kamatozású Diákhitel 2 kizárólag a tandíjra fordítható. A hitel visszafizetése a tanulmányok befejezése után indul, a havi törlesztőrészlet összege pedig igazodik a jövedelemhez.
A diákhitel visszafizetésével kapcsolatban rendszerint három kérdés merül fel:
Tegyük fel, hogy egy piacképes diploma megszerezéséhez 10 féléven keresztül, szemeszterenként 200 ezer forint hitelre van szükség. A kötelezően előírt minimális törlesztőrészlet – az átlagos diplomás bruttó bér 6 százalékával számolva havi 19 ezer forint – befizetésével 13 év alatt fizethető vissza a Diákhitel 1. A kedvezőbb kamatozású Diákhitel 2 esetén ugyanez havi 20 ezer forint törlesztést jelent kevesebb mint 10 éven keresztül.
Ha viszont azt feltételezzük, hogy a végzett hallgató hajlandó átmenetileg feláldozni a felsőfokú végzettség által megszerzett jövedelemtöbbletet - átlagosan havi 81 ezer forintot (a kezdeti 67 ezer forintos havi jövedelemtöbblet folyamatosan nő) -, akkor mindössze 2 év 5 hónap alatt kipörgethető a tartozás. Itt már nincs jelentős eltérés Diákhitel 1 és 2 között.
A szabad felhasználású Diákhitel 1 kamata jelenleg 3,9 százalék, a kizárólag tanulmányi költségekre fordítható Diákhitel 2 kamata pedig fixen 2 százalék (az állami támogatás miatt). Ezért a kamat csak az 1-es konstrukció esetén változhat. Fontos kiemelni, hogy ebben az esetben a kamatemelkedés hatása tompítottan jelentkezik, mivel a piaci változások csak időben elnyújtva érvényesülnek a Diákhitel 1 kamatában.
Egyfelől mindenféle indoklás nélkül kérhető a törlesztőrészlet mérséklése maximum 36 hónapra, ami bármikor megszakítható, illetve folytatható.
Másfelől havi 690 forintért cserébe köthető egy olyan jövedelempótló biztosítás, ami 1 hónapnál hosszabb munkanélküliség vagy táppénz esetén havonta 30 ezer forintot biztosít. A kapott összegből első körben automatikusan kifizetésre kerül a diákhitel minimális törlesztőrészlete, a fennmaradó részt pedig a bankszámlára utalják, ami szabadon elkölthető. Ez a biztosítás azonban egyhuzamban maximum 12 hónapig teljesít kifizetést.
Talán nem is olyan meglepő, de a diákhitel visszafizetésénél elsősorban azoknak jelentkezik pénzügyi nehézsége, akik „túl lazára" veszik a felsőfokú tanulmányaikat, és nem képesek diplomát szerezni. Esetükben az elérhető jövedelemtöbblet elvékonyodhat a fent bemutatotthoz képest, mely havi szinten törlesztési problémákhoz vezethet. Ezt a kockázatot egyféleképpen lehet kezelni: mindenki vegye komolyan a tanulmányait, különösen azok, akik diákhitelt vettek fel. Csakúgy, mint bármilyen hitel esetén:
ha megalapozatlan, átgondolatlan a hitelfelvétel, akkor az később pénzügyi problémákhoz vezethet.