Az Angliában dolgozó magyarokat is érintheti a brüsszeli döntés

Belgium: European Commission (Berlaymont building) in Brussels. Photo from 15. May 2015.

A Nagy-Britannia és Brüsszel konfliktusában az MSZP-t kivéve hasonló állásponton vannak a magyar pártok: David Cameron a magyar munkavállalókat is hátrányosan érintő javaslatát mind elutasítják, más ötleteinek, például a nagyobb nemzetállami autonómiának viszont lennének támogatói, de csak úgy, ha az nemcsak a britekre, hanem mindenkire vonatkoznának. Az Origónak nyilatkozó szakértő szerint viszont valószínűbb, hogy nem vezetnek átfogó európai reformhoz a tárgyalások, csupán a szigetország kap előjogokat az EU-n belül.

Sorsdöntő fontosságú lehet Európai Unió állam-, illetve kormányfőinek csütörtök-pénteki brüsszeli csúcstalálkozója: David Cameron, brit kormányfő itt fogja először bemutatni követeléseit az EU-val szemben, és a tárgyalások kimenetele döntheti el, hogy a hamarosan esedékes népszavazáson a maradás, vagy az EU-ból való kilépés mellé áll-e a brit kormány, illetve a közvélemény.

A találkozó Magyarországra is kihatással lehet, több okból is: Cameron leginkább vitatott követelése az EU-ból érkező munkavállalók jogait csorbítaná, köztük a Nagy-Britanniában dolgozó magyarokét is. A brit kormány egy olyan törvényt fogadtatna el, amely szerint a külföldi munkavállalók csak négyéves munkaviszony után kaphatnának szociális segélyeket. Az ötlet számos tagállam tiltakozását kiváltotta, elsősorban a kelet-közép-európai országokét, hiszen a legnagyobb számban innen érkeztek munkavállalók a szigetországba.

Cameron magyar támogatói

Ennél is fontosabb, hogy a tárgyalások során az egész EU átalakulhat – hogy hogyan, arról megoszlanak a vélemények. Brit szakértők a közelmúltban arról írtak, az EU dezintegrációját indíthatja el, ha Junckerék hallgatnak Cameronra, a tagállamok nagyobb autonómiát kaphatnak. A magyar pártok közül többen ebben reménykednek: az Origónak nyilatkozó fideszes, jobbikos és LMP-s képviselők is azt mondták,

támogatják azokat a brit javaslatokat, amelyek az EU központosítása ellen szólnak, azonban a munkavállalók diszkriminációjával nem értenek egyet.

David Cameron brit miniszterelnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök Budapesten Fotó: Szabó Gábor - Origo

Az általunk megkérdezett magyar EU-szakértő szerint viszont

nem valószínű, hogy precedenst teremtene egy Juncker-Cameron-paktum,

a brit kilépés pedig egyenesen egy – bár szűkebb – Európai Egyesült Államok felé tett lépés lenne.

Nagyobb autonómia

A munkavállalókkal kapcsolatos törvényen kívül a brit követelések alapvetően még három „kosárra” oszthatók fel:

• szeretnék elérni, hogy az EU ismerje el, hogy az euró nem az egyetlen valuta az Unióban, és, hogy
• hozzanak olyan szabályokat, ami biztosítja, hogy az eurózónán kívüli országok ne kerüljenek hátrányba. Elutasítják például azt, hogy a briteknek is fizetniük kelljen olyan segélycsomagokba, amivel az eurózóna országait (például Görögországot) segítenék ki.
• Egy másik követelésük a bürokrácia csökkentéséről és a közös piac nagyobb szabadságáról szól, szeretnék például, hogy az unión belül értékesíthető termékekre kevesebb előírás vonatkozzon.
• Fontos követelés még a „vészfék-tervként” emlegetett tervezet, ennek a lényege az lenne, hogy a nemzeti parlamenteknek joga legyen blokkolni EU-s direktívákat.

Négyből három kosarat támogat a Fidesz

Ebben a kérdésben úgy tűnik, a magyar pártok között is egység van: az Origónak négy parlamenti párt képviselője nyilatkozott, akik egységesen állították, elfogadhatatlannak tartják a külföldi munkásokat diszkrimináló javaslatot.

A Fidesz David Cameron négy javaslatából hármat támogat:

a nemzeti parlamentek súlyát növelő tervezetet, az eurózónán kívüli országok egyenjogúságát és a túlszabályozottság csökkentését” – mondta az Origónak Schöpflin György fideszes EP képviselő."A munkavállalóknak járó juttatások korlátozásának azonban nem engedünk, ezt a visegrádi országok prágai találkozóján is világossá tettük.”

Schöpflin György, a Fidesz EP-képviselője az Európai Parlament néppárti frakciójának ülésén Forrás: MTI/Beliczay László

Míg azonban az ellenzéki pártok elképzelhetőnek tartják az unió mélyebb reformját a brit tárgyalások nyomán, addig Schöpflin György szerint korai ilyen terveket készíteni. „A brit ügy még nagyon képlékeny, nem lehet előre látni, milyen következményei lesznek.”

Jól jönnek a transzferek

A képviselő szerint egyelőre az a valószínűbb, hogy Cameron és Juncker egy olyan reformcsomagról egyeznek meg, ami bevezethető az alapszerződések módosítása, vagy annak jegyzőkönyvekkel való kibővítése nélkül is. Ez, mint mondta, ráadásul rendkívül hosszadalmas folyamat lenne, és az eredménye is kétséges, hiszen a módosítást minden tagállam parlamentjének ratifikálnia kell, Írországban pedig még népszavazást is kell róla tartani. „Nem reális, hogy Nagy-Britannia még a kilépési népszavazás tervezett időpontja előtt, azaz egy éven belül kiharcoljon egy szerződésmódosítást.

Erre még Németország sem lenne képes.

A Lisszaboni Szerződést később módosíthatják a tagországok egy európai konvent keretében, de ez egy-két év alatt nem reális” – mondta.

Schöpflin György cáfolta a Bloombergben megjelent, a magyar kormány EU-s törekvéseivel kapcsolatos állítást is. Az amerikai lap a napokban arról írt, hogy David Cameron sikerén felbuzdulva Orbán Viktor saját követelésekkel állhat elő, például azt próbálhatja elérni, hogy Brüsszel kevesebb ellenőrzést gyakorolhasson a magyar bel- és gazdaságpolitika felett. A Bloomberg újságírója szerint Orbán célja az lehet, hogy az EU egy „lazább szabadkereskedelmi zónává váljon”.

Schöpflin György szerint azonban erről szó sincs. „Magyarországnak egyáltalán nem érdeke, hogy az EU-ból csak a vámunió, a közös piac maradjon meg, hiszen

az EU-s transzferekből, kohéziós és egyéb uniós támogatásokból abszolút pozitívan jövünk ki.

Brüsszeli kontrolra pedig annyiban szükség van, hogy az EU befizető országai ellenőrizhessék, mire költi az adófizetőik pénzét más tagállamok” – fogalmazott.

MSZP: Orbán alá adja a lovat Cameron

Több ellenzéki párt ezzel szemben úgy véli, valóban lavinát indíthat el Cameron bejelentése: a Jobbik és az LMP ebben inkább lehetőséget, az MSZP viszont fenyegetést lát. Újhelyi István, az MSZP EP-képviselője úgy fogalmazott,

a brit tárgyalás valójában politikai zsarolás, amelynek pusztán belpolitikai okai vannak.

„A tárgyalások csak mélyítik az EU válságát, és lovat ad az Orbán Viktor és Jarosław Kaczyński-féle különutas politika alá. Pedig brit szakértők is úgy látják, hogy ha David Cameron követelései teljesülnek, akkor az EU ebben a formában szétesik” – mondta.

Az MSZP EP-választási plakátja: a szocialisták nagyobb mértékű EU-s integrációt támogatnának Fotó: Pályi Zsófia - Origo

Kérdésünkre, hogy nincs-e olyan javaslat, amit támogatnának, Újhelyi István azt válaszolta, nincs értelme a javaslatok között szemezgetni, hiszen azok egy csomagot alkotnak, ráadásul a héten esedékes tárgyalásokon valószínűleg úgyis többször változtatnak majd rajta. Hozzátette:

az MSZP olyan reformokat támogat, ami az EU szorosabb integrációját segítik elő,

például a közös határvédelmet, egy európai hadsereg felállítását és egy egységes pénzügyi politikát.

Kétsebességes unió

Újhelyi beszélt arról is, hogy Magyarország számára is sorsdöntő lehet, hogyan viszonyulunk a brit kérdéshez. „Egyre inkább úgy tűnik, elkerülhetetlen a kétsebességes Európa kialakulása, vagyis az, hogy a magországok (Németország, Franciaország, a Benelux-államok) egymás között szorosabb együttműködést alakítanak ki, közös pénzügyi, adó- és szociálpolitikát, közös minisztériumokat indítanak.

Magyarország érdeke, hogy mi ebben a szűkebb unióban is részt vegyünk,

ne csak Bulgáriával, Romániával vagy a balkáni országokkal tudjunk együttműködni. Ezt lehetetleníti el a kormány azzal, hogy láthatóan támogatja a Cameron-féle dezintegrációs törekvéseket” - mondta.

Jobbik: nincs napirenden a kilépés

A Jobbik a közelmúltban még a britekéhez hasonló népszavazást ígért Magyarország EU-tagságáról, 2013-ban

arra szólították fel a kormányt, kezdeményezzenek népszavazást Magyarország uniós tagságáról,

példaként éppen David Cameron népszavazási ígéretét állítva. A párt több politikusa pedig a kilépés lehetőségét pedzegette, 2012-ben, az Európai Bizottság ultimátumára válaszul Vona Gábor kijelentette, Magyarországnak ki kell lépni az EU-ból, és rendkívüli parlamenti ülést kezdeményezett ennek megvitatására. Balczó Zoltán EP-képviselő viszont kérdésünkre azt válaszolta, nincs napirenden a Jobbikban az EU-ból való kilépés, illetve egy erről szóló népszavazás.

Jobbikos képviselők EU-ellenes tiltakozása a Parlamentben, 2013-ban. Balczó Zoltán szerint ma nincs napirenden a pártban az EU elhagyása Forrás: MTI/Kovács Tamás

Balczó Zoltán jobbikos EP-képviselő az Origónak úgy fogalmazott,

a brit kezdeményezés lehetőséget ad az EU működésének a megváltoztatására, és a magyar igények előtt is megnyithatja az utat.

A szociális juttatások megvonásával kapcsolatban azonban ő is azt mondta, „Magyarországot az Angliában dolgozó magyarok helyzetének szigorítása negatívan érintené, az ilyesfajta diszkriminációt el kell kerülni.” Szerinte egyébként az EU-n belüli bevándorlókat érintő intézkedés nem a magyar, hanem a bolgár és román moratórium feloldása után merült fel először, mert „onnan valóban vándoroltak ki olyanok, akik visszaéltek a szociális rendszerrel.”

Mindenkire vonatkozzon

A Jobbik támogatja viszont a parlamentek vétójogáról szóló javaslatot, de csak akkor, ha az az összes tagállamra vonatkozik. „Elfogadhatatlan, hogy a nagyobb tagállamok előjogokat kapjanak, hiszen már így is sokkal jobb helyzetből indulnak a kelet-közép-európai államokhoz képest” – fogalmazott. A Jobbik emiatt inkább a Lisszaboni szerződés módosítását, az EU reformját támogatná.

Balczó Zoltán kérdésünkre elmondta, „a Jobbiknál jelenleg nincs napirenden Magyarország kilépése az Európai Unióból. Bár az EU további központosítását ellenezzük,

az európai államok együttműködésének nincs alternatívája.”

A képviselő szerint ha a Jobbik kormányra kerülne, rövid időn belül nem írnának ki népszavazást az EU-tagság folytatásáról, inkább azt néznék meg, „hogyan lehet lehet-e képviselni nemzeti érdeket EU-s rendszerben.” Ez a már említett változtatásokon kívül jelentené még a földmoratórium meghosszabbítását (vagyis a föld kivételét a szabad tőkeáramlásból) és az euró kötelező bevezetése helyett a szuverén döntést ebben a kérdésben.

A kilépéssel szerinte csak akkor lenne érdemes foglalkozni, ha súlyosan csorbulna az ország gazdasági érdeke, önrendelkezése, például, ha az EU a betelepítési kvóta elutasítása miatt szankciókat vetne ki. „A kilépés ilyen esetben is csak akkor lenne reális, ha sikerül nagyon erős gazdasági kapcsolatokat kiépíteni kelet felé, Oroszországgal, Törökországgal és Kínával, ezt a keleti nyitást azonban a kormány a szavakon kívül valójában nem hajtotta végre” – mondta.

Előjog lenne

Az LMP a Jobbikhoz igen hasonló álláspontot képvisel Brüsszel és London csatájában, illetve Magyarország EU-n belüli jövőjét illetően. „Nemcsak Nagy-Britanniának, minden országnak kéne tárgyalni a Lisszaboni szerződés módosításáról” – mondta Gál József, az LMP szóvivője.

Az tényleg az EU széteséséhez vezetne, ha az államok külön-külön tárgyalnának és előjogokat követelnének”.

Mint mondta, az LMP álláspontja szerint csak olyan változásnak lenne értelme, ami minden tagállamra egyenlően vonatkozna, azt nem támogatják, hogy például a britek létező EU-s kötelezettségek alól kapjanak mentességet.

A magyar pártok szerint diszkrimináció a Nagy-Britanniába kivándorló EU-s állampolgárok szociális juttatásait megvonni Forrás: AFP/Andrew Cowie

Nem ez az egyetlen ok, ami miatt az LMP nem tudja teljes mértékben támogatni a brit törekvéseket. „Az LMP egy szociálisabb, felelősebb, demokratikusabb és átláthatóbb EU-nak örülne, Cameron viszont nem ebbe az irányba igyekszik” – fogalmazott Gál József. Szerinte elfogadhatatlan a magyar munkásokat is korlátozó brit javaslat, mint mondta

az EU egyik alapelvét, a szabad munkavállalást meg kellene tartani.

„Míg a régi, fejlettebb tagállamok a keleti bővítéssel nyertek egy nagy piacot, addig a később csatlakozottak cserébe leginkább munkavállalási lehetőségeket kaptak. Ez valóban egyenlőtlen csere, de ezt nem lehet munkavállalói jogok korlátozásával és a nagy tagországoknak nyújtott előjogokkal megoldani” – mondta.

Konventet hívna össze az LMP

„Az LMP kormányra kerülve azt kezdeményezné, hogy minden tagország üljön össze, és általánosan vizsgálják felül az EU működési elveit.” Hozzátette: Magyarország szempontjából a legégetőbb probléma a földkérdés, ezzel kapcsolatban az LMP azt szeretné elérni, hogy

a földek adásvétele kerüljön ki a tőke szabad áramlása alól.

Gál József szerint az LMP azért egyes brit javaslatokat támogatna, például a nemzeti parlamentek súlyának emelését, valamint a közös valuta bevezetésétől való visszalépést. "Közös fizetőeszköz csak akkor lehetséges, ha valódi gazdasági felzárkózás van. Ahogy a görög válságnál is láthattuk, az nem működik, hogy különböző fejlettségű országoknak közös monetáris politikájuk és közös fizetőeszközük van." – mondta. Kérdésünkre, hogy az LMP támogatná-e ennek a megoldására a magasabb integrációt, például egy közös európai jegybankot, Gál József nem adott választ, mint mondta, ez a kérdés nem aktuális, ezért nincs róla hivatalos álláspont.

Csak ígéretekre számíthat

„Nem biztos, hogy szükség lesz alapszabály-módosításra a brit tárgyalások kapcsán, a Cameron-féle kosarak többsége a másodlagos jogalkotás alá esnek, vagyis az EP egy szavazással érvényesíthetők” – mondta Gyévai Zoltán, a Bruxinfó főszerkesztője az Origónak. Szerinte azonban a brit igények végére így sem tesz majd pontot az eheti találkozó. „A Cameron-Juncker-paktum formailag valószínűleg

egy úgynevezett legally binding decision lesz,

vagyis egy olyan szerződést kötnek, amely az Európai Bizottságot kötelezi arra, hogy igyekezzen érvényt szerezni a brit követeléseknek.”

Ezzel csak annyi a probléma, hogy a szóban forgó kérdésekben

az Európai Bizottságnak nincs döntési joga:

ha alá is írják a szerződést, Junckeréknek még meg kell győzniük az Európai Parlamentet, ugyanis EU-s direktívákat csak ők változtathatnak meg. Ha pedig mégis szükség lesz alapszabály-módosításra, azt a tagállami parlamenteteknek kell majd elfogadniuk. Vagyis Cameron Junckertől legfeljebb politikai ígéretet kaphat, olyan szerződést nem tudnak kötni, ami az ígéreteik teljesítését jelenti.

David Cameron brit miniszterelnök és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a G20 ülésén: az Európai Bizottság csak ígéreteket tud nyújtani a briteknek Forrás: MTI/EPA/Kay Nietfeld

„A fő kérdés most az, hogy a brit kormány mennyire képes a megegyezést jól kommunikálni a szavazók felé: Cameron nyilván úgy próbál majd tenni, mintha az évszázad megállapodását kötötték volna, mivel neki nem célja a kilépés” – véli Gyévai Zoltán. Szerinte a brit kormányfő

a népszavazás ígéretével hazárdjátékot folytatott,

ezzel próbálta kifogni a szelet a UKIP, valamint a Konzervatív Párt euroszkeptikusainak vitorlájából, ő maga azonban úgy látja, Nagy-Britanniának nem áll érdekében a kilépés. „Cameron most egy csőben mozog, a beígért népszavazástól már nem léphet vissza, mert az a bukását jelentené. Az egyetlen esélye, hogy sikerül a megegyezést a lehető legjobban kommunikálni. Ha ez nem sikerül, és a britek megszavazzák a kilépést, tragikus szereplőként fog bevonulni a történelembe.”

Közbeszólhat a migránsválság

A megegyezés mellett azonban más, a brit kormánytól független körülmények is befolyásolhatják a szavazást: a migránsválság miatt sokan azok közül is meggondolták magukat, akik korábban a Brexit ellen szavaztak volna. Egy februári felmérés szerint

már csak a britek 49 százaléka támogatja az EU-ban maradást

– igaz, viszonylag magas a bizonytalanok száma, a kilépést pedig csak 41 százalék támogatja biztosan.

Gyévai Zoltán szerint az esetleges brit kilépés, de akár a megegyezés sem biztos, hogy elindítaná az EU dezintegrációját. A megegyezéssel kapcsolatban úgy véli, az vélhetően kimondottan egy egyszeri, csak a britekre vonatkozó eset lesz. Ráadásul a kisebb tagállamoknak, köztük

Magyarországnak is az az érdeke, hogy ebből ne legyen precedens,

hiszen azzal a nagyobb érdekérvényesítő-képességű nyugati tagállamok kerülnének jobb pozícióba, és szabadon hozhatnának a keleti országokat, vagy azok munkavállalóit hátrányosan érintő törvényeket. „Ha a britek kilépnek, az pedig lehet, hogy az integrációt erősítené, hiszen Nagy-Britannia jelenleg a legnagyobb gátja a szorosabb integrációnak. Kilépésük esetén a maradék EU-n belül lényegében megszűnne az integrációpártiak ellensúlya.”