A Szép kártyát és az Erzsébet-utalványt jelenleg csak olyan cég bocsájthat ki, amelyik a magyarországi jog szerint jött létre. Ezzel kizártak olyan cégeket, amelyek külföldi alapításuak voltak. Lényegében ezzel a szabállyal szorították ki 2012-ben a francia Edenredet, a Le Cheque Déjeunert és a Sodexót a magyar piacról. Ők fordultak az Európai Unióhoz.
Az Európai Bíróság most azt mondta ki, hogy az akkori kormánydöntés uniós jogot sért. Ebből pedig az következhet, hogy ezek a cégek is kibocsájthatnának Szép kártyát vagy Erzsébet-utalványt. Magyarán élhetnek az állam által biztosított adókedvezménnyel.
A bíróság úgy fogalmaz, hogy Magyarország megsértette a letelepedés szabadságát és a szolgáltatásnyújtás szabadságát azáltal, hogy az adókedvezmények kizárólag Szép kártyával és Erzsébet-utalvánnyal vehetők igénybe, amelyek
kibocsátási feltételeit a bizottság túlságosan megszorítónak tartja.
Ezért keresetet indított Magyarországgal szemben.
Mai ítéletében a bíróság kimondja, hogy a Szép kártya és az Erzsébet étkezési utalvány rendszerének több eleme ellentétes az uniós joggal.
Öt pontba szedte a bíróság, hogy miért kaszálta el a Szép-kártyát:
Kovács Zoltán elmondta, a magyar kormány továbbra is elszánt az Erzsébet-program megtartásában, ugyanakkor tudomásul veszi és tiszteletben tartja az Európai Bíróság magyar cafeteria-rendszerről szóló döntését.
A kormány szerdai ülésén tárgyal a kérdésről, és egy
olyan rendszert hoznak létre, amely megfelel az európai unió követelményeinek,
de legfőképpen tiszteletben tartja, figyelembe veszi a magyar emberek érdekét – mondta a kormányszóvivő. Hozzátette, a 2016-ra meghirdetett programok, illetve az idén érvényes szabályok változatlanul megmaradnak, a pályázatok lezajlanak, a pénz illetve a keretek rendelkezésre állnak.