A főváros közgyűlése február 17-én, szerdán elfogadta a 2016-os költségvetést. Budapest 313 milliárdot költ, de csak 228 milliárd bevétele lesz. A különbséget hitelből és a 2015-ös maradványból fogják fedezni.
A költségvetés szerint a főváros forráshiánnyal küzd, csak a legszükségesebb fejlesztésekre van pénz.
Az ellenzéki pártok elsősorban a kormányt bírálták, amiért nem ad elég pénzt Budapestnek.
A budapesti közgyűlés elfogadta a 2017-es vizes vb-hez kapcsolódó fejlesztésekről szóló csomagot is. Felújítják a Margit-sziget gerincútját, a Dráva utcai csomópontot, a pesti rakpartot a Kossuth tér és a Dagály fürdő között. Jut majd pénz a Róbert Károly körút felújítására, a Népfürdő utcai és az Esztergom utcai hídra, valamint a Kárpát utcára. Valószínűleg kikötők épülnek majd a Dagálynál.
A kormány a 2024-es olimpia budapesti megrendezéséhez szükséges kulcsfontosságú közlekedési infrastruktúra-fejlesztési beruházásokról határozott. A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint
egy új Duna-híd megépítése mellett átvariálnák a HÉV-vonalakat, és hozzányúlnának néhány autópályához is.
Péntektől már a helyszínen leszedhetik a rendszámot azokról az Uber-kocsikról, amelyekkel tevékenységi engedély nélkül, pénzért szállítottak utasokat.
Az Ubernek 1200 sofőrje van Magyarországon, egy részüknek már van engedélye, a többieknél már folyamatban van az engedély megszerzése, mondta Fekete Zoltán, az Uber magyarországi vezetője. Az Uber segíteni fog azoknak a sofőröknek, akiktől engedély híján elveszik a rendszámot.
Az Ubert támogató nyilatkozatot 17 ezer ember írta alá,
az íveket az Uber eljuttatja a Fejlesztési Minisztériumnak.
A budapestiek kétharmada szerint az Ubernek folytatnia kellene a működését a fővárosban. Az autómegosztó különösen a fiatalok körében népszerű, de az idősebb korosztály fele is támogatja. A lakosság háromnegyede szerint módosítani kellene a törvényeket, hogy megfeleljenek a modern körülményeknek.
Sztrájkra készül a Tesco áruházlánc online bevásárló szolgáltatásában dolgozó több száz alkalmazott, mert a cég csak ott emelné a béreket, ahol a dolgozói elvándorlás veszélyezteti a kiszállítás napi működését.
A dolgozók márciusban egyszerre tagadnák meg a munkavégzést.
A volános szakszervezetek még tárgyalási alapnak sem tekintik a munkáltató legújabb béremelési ajánlatát, az 1 százalékot.
A sztrájkbizottság kezdeményezte a munkabeszüntetéshez szükséges kötelező egyeztetési eljárás lefolytatását.
Ha nem lesz megállapodás, márciusban sztrájkba kezdenek a Volán-társaságok dolgozói.
2015 harmadik negyedévében még 78 százalék volt a GDP-arányos államadósság, ez egy nagy hiteltörlesztéssel év végére 75,5 százalékra csökkent. 2015 egészében 1,8 százalék volt az államháztartás hiánya. A háztartások nettó megtakarítása 621 milliárd forintra nőtt 2015 végén, a hitelállomány pedig csökkent.
Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke szerint
amíg az államadósság év végi mértéke a fontos, addig ezt akarják majd beállítani,
de az ingadozások nem jelentenek problémát. Elérhető nullás költségvetés, sőt a kormánynak erre törekednie is kell, stabil államháztartást kell kialakítani azokra az évekre, amikor elapadnak az uniós támogatások.
Jól teljesít a valutaalap szerint a magyar gazdaság: ez a legfontosabb megállapítása az IMF-küldöttség szokásos éves felülvizsgálatáról készült jelentésnek.
Varga Mihály szerint a kormány radikálisan egyszerűsíteni akarja az adózást. Az átalakításhoz társadalmi konszenzus kell, olyan adóhatóságot akarnak, ami segíti az adózókat.
A svéd modell a cél, amiben az adóhatóság a legnépszerűbb közigazgatási szerv.
A hatékony adóhivatal azért is fontos, mert az biztosítja az állam bevételeit.
A jövőben fegyvert viselő pénzügyőrök is részt vesznek az államot megillető összegek beszedésében.
Emellett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal növeli a végrehajtók számát, és gyorsul a hivatal reakcióideje is a tartozások beszedésénél, mondta Molnár Tamás helyettes államtitkár a Magyar Időknek az adóvégrehajtás átalakuló rendszeréről.
A magyar–ukrán határszakaszon az adóhatóság vezetője visszavonta az alkalmi jellegű ellenőrzésre vonatkozó korábbi utasítását, ezáltal a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerint könnyebbé válhat a határátkelés a turisztikai vagy rokonlátogatási céllal utazók számára.
Decemberben 5,7, 2015 átlagában 4,2 százalékkal nőttek az átlagkeresetek az egy évvel korábbihoz képest, közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete tavaly 247 784 forint volt, decemberben pedig 272 647 forintot tett ki.
Az átlagos nettó kereset 2015 átlagát tekintve 162 300 forint,
decemberben 178 585 forint volt.
A Greenpeace benyújtotta Paks II-vel kapcsolatos hivatalos véleményét Brüsszelnek. Az állami támogatásból megvalósuló projekt több ponton is uniós jogot sért, és megvalósulás esetén korlátozná a szabad versenyt mind a magyar, mind az uniós villamosenergia-piacon, véli a szervezet.
Az Energiaklub is benyújtotta a paksi beruházással kapcsolatos véleményét az Európai Bizottságnak. Az Energiaklub szerint
a magyar állam nem bizonyította a Paks II projekt megtérülését, a döntés előtt nem végzett erre vonatkozó részletes vizsgálatokat,
nem számolt megfelelően a kockázatokkal, nem elemezte a projekt piaci hatásait, és nem foglalkozott a lehetséges alternatívákkal.
A román atomenergia-ipar támogatja a Paks II atomerőmű-projektet, közölte az iparág 14 romániai vállalatát tömörítő Román Atom Fórum.
Európának több mint 118 milliárd eurója hiányzik ahhoz, hogy fedezni tudja az atomerőművek leszerelésének és a nukleáris hulladékok tárolásának költségeit - ez derült ki az Európai Bizottság egyik munkadokumentumából.
Az Európai Unió tagállamaiban működő atomerőművek leszerelése, valamint a radioaktív hulladékok eltávolítása és tárolása
becslések szerint 268,3 milliárd euróba kerülhet, de ebből jelenleg csak 150,1 milliárd euró áll rendelkezésre.
Az érintett 16 uniós tagállam közül egyedül az Egyesült Királyság mondhatja el magáról, hogy fedezni tudná atomerőművei leszerelésének 63 milliárd eurós költségeit.
Az olajtermelés január 11-ei szinten történő befagyasztásáról született megállapodás a két legnagyobb olajkitermelő, Szaúd-Arábia és Oroszország, valamint Katar és Venezuela energiaügyi minisztereinek Dohában tartott megbeszélésén - jelentette be a katari energiaügyi miniszter.
A szaúdi olajügyi miniszter annak a reményének adott hangot, hogy a megállapodáshoz valamennyi OPEC-ország és a szervezeten kívüli olajtermelő államok is csatlakoznak.
A dohai megállapodás betartását Katar ellenőrzi majd.
Az OPEC-tag Irán kész tárgyalni olajtermelésének befagyasztásáról, de csak azután, hogy termelésének a szintje elérte a nemrég feloldott, több évig tartó olajszankció előtti szintet, közölte Teherán.
Moszkva tartotta magát ígéretéhez, és pert indított Kijev ellen, mert nem fizette vissza 3 milliárd dolláros adósságát. Oroszország három év alatt fizettetné vissza Ukrajnával a pénzt,
Ukrajna viszont ugyanazokat a feltételeket követeli, amiket a többi külföldi hitelezőjétől megkapott:
az adósság 20 százalékának elengedését és a fizetés felfüggesztését 2019-ig.