Magyar nő, jobban teszed, ha 25 órát préselsz a napodba

2016-ban ez is lehetne tipikus

Bár könnyebben válik családbaráttá az az ország, ahol az anyák eredményesen egyeztetik össze a munkát és a magánéletet, hazánkban átlagosan hatvan perccel többet dolgoznak a nők a férfiaknál. Pedig azokban a fejlett országokban születik több gyerek, ahol a férfiak nagyobb arányban vesznek részt a házimunkában.

Ez derül ki a Defacto blog legújabb bejegyzéséből. Magyarországon A KSH tízévente végez reprezentatív időmérleg-felvételeket, Ezekben a nap minden percére összegyűjtik, ki milyen tevékenységekkel tölti az idejét. Alább a 2009-2010-es grafikont tekintheti meg.

A házimunka nem mellékes, hanem komoly tényező Forrás: Defacto blog

Az átlagban benne van mindenki: azok is, akik sokat dolgoznak a munkahelyükön vagy otthonukban, és azok is, akik semennyit sem. A munkavégzésben pedig minden munka benne van: a fizetett munka, az utazás, valamint

minden nem fizetett munka is, mint a főzés, mosogatás,

takarítás, vásárlás, egyéb ház körüli teendők vagy gyermeknevelés.

25 és 60 éves kor között a különbség átlagosan egy egész óra, idősebb korban még ennél is nagyobb. Egy átlagos napon a 30-45 éves férfiak mindent egybevetve 8, a hasonló korú nők pedig 9 órát dolgoznak.

2016-ban ez is lehetne tipikus Forrás: Thinkstock

Az adatokból kiderül, hogy a különbség az otthoni munkából adódik. A férfiak átlagosan több időt töltenek fizetett munkával; viszont

a nők ennél jóval több időt töltenek otthoni munkával.

Ezért van az is, hogy idősebb korban a nemek közötti különbségek megnőnek. A több női házimunkát ugyanis már kevésbé ellensúlyozza a több férfi fizetett munka.

A bejegyzés arra is felhívja a figyelmünket, hogy a nyugat-európai országok többségében (Finnország, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Spanyolország, Svédország) a dolgozó korú nők közel azonos, vagy kicsit több időt töltenek munkával mint a dolgozó korú férfiak.

A különbség csak Olaszországban olyan nagy, mint Magyarországon.

A kelet- és közép-európai országok közül Bulgáriában még a hazainál is nagyobb a nemek közötti különbség az aktív korúak között; Szlovéniában és a balti államokban a magyarhoz hasonlóak a viszonyok; Lengyelországban viszont kisebbek a különbségek.

A különbség összefügghet a hagyományos családmodellel, amelyben a gyermeknevelés és a házimunka terheit nagyobb részben a nők viselik. Ez azonban nemcsak igazságtalannak tűnő egyenlőtlenség, hanem arra is

ösztönözheti a nőket, hogy kevésbé vállaljanak további terheket

– több gyermeket, vagy több fizetett munkát. A Defacto szerint az ilyen aránytalanságok nem illenek egy valóban családbarát országhoz.