A globális gazdaság növekedését erősen sújtja a kínai gazdaság lassulása, a nyersanyagárak esése, valamint az egyes feltörekvő piacokon tapasztalt egyre szűkülő pénzügyi mozgástér – idézi a CNBC a hitelminősítő csütörtökön kiadott anyagát. Ezek a negatív hatások pedig felülmúlják a támogató tényezőket, jelesül az európai, japán és amerikai laza monetáris politikát.
A hitelminősítő szerint a G20-országokban a gazdasági növekedés idén megegyezik majd a 2015-ben elért 2,6 százalékkal, és
2017-ben is csak 2,9 százalékos lehet a bővülés.
A 2016-os előrejelzési átlag azonban elfedi, hogy a Moody’s teljes várakozási tartománya a magas és az alacsony végen is 50 bázisponttal csökkent, és 2-3 százalék között áll.
Mindeközben a válság után kiemelt szereppel bíró jegybankok egyre kisebb eszköztárral léphetnek fel a növekedést fenyegető kockázatokkal szemben – hangsúlyozza a jelentés. Azon országokban, ahol az alacsony nyersanyagárak nyomást helyeznek az állami költségvetésre és a leértékelődő fizetőeszközök fűtik az inflációt,
a lefelé mutató kockázatok enyhítéséhez korlátozott a mozgástér.
Európában és Japánban pedig a megemelkedett államadósságok továbbra is korlátok közé szorítják a költségvetési politikákat, miközben a jegybankok részéről az eszközvásárlási programok (mennyiségi lazítás, QE) már működnek.
Japán kapcsán a Moody’s úgy látja, hogy a szigetország jegybankjának politikája nem jelent csodaszert a 2 százalékos inflációs cél eléréséhez. Ráadásul a japán gazdaság és a bukdácsoló jen nyomasztó képet fest, és a hitelminősítő arra figyelmeztet, hogy a Bank of Japan ambiciózus inflációs célja elérhetetlen maradhat.
Az eurózóna növekedését ezzel párhuzamosan az adósságterhek sújtják, mivel az övezet jelenleg képtelen arra, hogy az infláció segítségével csökkentse az adósságát, vagyis „elinflálja” azt.
A Moody’s ezzel szintén rontotta a növekedési előrejelzését Szaúd-Arábia, Oroszország, Brazília és Dél-Afrika tekintetében. A szaúdi és az orosz gazdaságban az alacsony olajárak és fiskális megszorítások helyeznek nyomást a kilátásokra, míg Brazíliánál a rekord alacsony szinten álló üzleti bizalmat emeli ki a jelentés. Az elemzők hozzáteszik, hogy a befektetők a dél-afrikai gazdasági vezetéssel szemben is bizalmatlanok, amit tükröznek a tőkekiáramlások is.
Ebben az évben Brazíliában 3, míg Oroszországban 2,5 százalékkal zsugorodhat a GDP, miközben Dél-Afrikában a növekedés megközelítheti a nullát, Szaúd-Arábiában pedig 1,5 százalék körül lehet a bővülés, ami a legalacsonyabb szintnek számítana évtizedek óta – mondja a Moody’s.
Az egyik legizgalmasabb kérdést persze Kína jelenti. A világ második legnagyobb gazdaságától a hitelminősítő 6,3 százalékos növekedést vár 2016-ban, szemben a tavalyi 6,9 százalékkal. Megjegyzik azonban, hogy ez a 0,6 százalékpontos lassulás kiemelt súllyal bír, mivel
a csökkenés legnagyobb hányadát olyan nehézipari szektorok adhatják,
melyek eddig jelentős importőrök voltak.
Noha a 2015-ös 6,9 százalékos növekedés is 25 éves mélypontnak számított, egyes közgazdászok szkeptikusak a hivatalos pekingi adatokkal kapcsolatban, és úgy látják, a valódi növekedési ráta inkább 4 százalék közelében volt.
Az Egyesült Államokra nézve, a Moody’s nem tartja valószínűnek, hogy
a kamatszint megközelítené a sokat emlegetett 2 százalékot
ebben az évben, figyelembe véve az alacsony inflációs jeleket. A gazdasági növekedésre vonatkozóan pedig a jelentés pedig a 2015-ös éves növekedéshez hasonló 2,4 százalék körüli szinttel számol. A GDP bővülését elsősorban az alacsony beruházási ráta, illetve a kitartóan alacsony termelékenység-növekedés akadályozza.
Visszatérve Európára, a Moody’s megállapítja, hogy az alacsony nyersanyagárak előnyeit erősen enyhítik az egyes szektorokban felhalmozódott
magas adósságok,
valamint az, hogy nincs egyértelmű előrejelzés az Európai Központi Bank részéről a QE program jövőjével kapcsolatban.
A hitelminősítő figyelmeztetett, hogy az előrejelzésére nézve
a kínai jüan „jelentős értékcsökkenése”
jelenti az egyik legnagyobb kockázatot. Ez ugyanis komoly csapásként hatna a Kínának értékesítő külföldi vállalatok nyereségeire, visszafogná már feltörekvő piacok versenyképességét, valamint fűtené az eurózónára és Japánra nehezedő deflációs nyomást.
További kockázati tényezőként említi a Moody’s
a geopolitikai feszültségek fokozódását,
ami erősítheti a befektetők kockázatkerülő hangulatát és a turbulenciákat a pénzügyi piacokon. Emellett pedig annak is fennáll a veszélye – teszi hozzá a jelentés –, hogy az európai menekültválság következtében egyre szigorodik a szabad mozgás az Európai Unión belül.
Mindazonáltal nem egyértelmű, hogy az év elején tapasztalt széleskörű eladási hullám a piacokon mennyiben függ össze a Moody’s, illetve más szervezetek, például a Nemzetközi Valutaalap vagy a Nemzetközi Fizetések Bankja pesszimista megjegyzéseivel és várakozásaival. Számos piaci szereplő úgy látja ugyanis, hogy a közelmúlt piaci mozgásai elválnak az egyébként egészséges gazdasági alapoktól.