Minden sikerült a Széchenyi Tőkealapnak, amit akart

Az ötödik éve működő Széchenyi Tőkealap az elmúlt néhány évben a hazai tőkebefektetői piac legaktívabb tagja volt: már 85 hazai kis- és középvállalkozásba fektetett be összesen több mint 11 milliárd forintot. A növekedést tervező kkv-k körében további kockázati tőkeforrásokra is jelentős igény lenne.

Az Alap 2015-ben összesen 36 tranzakciót hajtott végre, az exitekből visszafolyó forrásokat az év végéig pedig még folyamatosan

újabb vállalakozások tőkefinanszírozására használhatja fel.

Az elmúlt öt év tevékenységének értékelése alapján elmondható: a Széchenyi Tőkealap teljesítette indulásakor kitűzött valamennyi célját.

Csuhaj V. Imre, a Széchenyi Tőkealap elnök–vezérigazgatója elmondta, a 2011-ben kitűzött cél szerint 2015 végéig mintegy 80-100 vállalkozás növekedését kívánták támogatni kockázati tőkével, bár akkor még nem láthatták pontosan, milyen sok érdemi megkeresés érkezik be hozzájuk. „Az elmúlt év például arról szólt, hogy a sok ígéretes, tőkét igénylő cég közül kiválasszuk a legnagyobb növekedési potenciállal rendelkezőket. Azok a vállalkozások pedig, amelyek terveik megvalósításához egyelőre nem tudtak tőkét bevonni, valószínűleg továbbra is keresik a megfelelő lehetőségeket. A tapasztalataink azt mutatják, hogy

egy újabb alap országszerte számos további vállalkozás fejlesztését tudná elősegíteni”

– mondta.

A hazai kis- és középvállalkozások évről évre több tőkeforrást igényeltek az SZTA-tól, ami azt jelenti, hogy az alacsony kamatkörnyezet ellenére is egyre többen választanák a kockázati tőkét mint külső finanszírozási forrást.

Öt év alatt összesen 75 milliárd forint értékű tőkeforrásra volt kereslet,

ami több mint hatszorosa a kihelyezhető keretösszegnek. Ebből több mint 20 milliárd forintnyi tőkeigény csak 2015-ben érkezett, miközben a teljes, mintegy 12 milliárd forint kihelyezhető forrást az Alap öt év alatt fektetheti be. Az átlagos tőkeigény az évek során némiképp emelkedett, tavaly 134 millió forint volt.

Az SZTA tevékenysége számos pozitív makrogazdasági hatást is eredményez.

A portfóliócégek több mint háromnegyede végez valamilyen innovációs tevékenységet,

és több mint a fele exportál külföldi piacokra. Az uniós források társbefektetési konstrukcióban való felhasználása a hazai magántőkét is jelentősen megmozgatta. Az SZTA 11 milliárd forintnyi befektetéséhez több mint 4,3 milliárd forint összegű privát forrás társult, amely meghaladja az Alap által kihelyezett források összegének 37 százalékát.

Az SZTA befektetéseinek jelentős hatása van a foglalkoztatottságra

is, a döntések közvetlenül összesen több mint 3000 munkahelyet érintenek országszerte. Az Alap valamennyi magyarországi régióban közel jár a mintegy 1,7 milliárd forintos befektethető tőke kihelyezéséhez, és még több ügylet áll folyósítás, illetve döntés előtt. Az exitekből visszaforgó tőke az adott régióban használható fel újra. Jelenleg ez az összeg megközelíti az egymilliárd forintot.

A Széchenyi Tőkealap 2015-ben több mint 4 milliárd forint értékben összesen 36 ügyletet hajtott végre, ezek közül 28 volt új befektetés. A HVCA hazai tőkebefektetésekre vonatkozó elemzései alapján 2015 első három negyedévében a Széchenyi Tőkealap volt a legaktívabb szereplő, a befektetési ügyletek közel 40 százaléka az SZTA-hoz kötődik. Ugyanezen időszakban az exitek terén is kiemelkedően aktív szereplő volt az Alap.