A kormány előtt lévő tervezet szerint a jövőben
fizetni kell majd a plasztikért.
Plasztikkártya formában 2011-ben bocsátották ki az első Szép kártyákat. Az OTP Banknak, az MKB Banknak és a K&H Banknak vannak ilyen kártyái. Ezek egy része az idén lejár, mivel ötéves érvényességi idővel jelentek meg. Fata László cafeteria-szakértő szerint a nagy kártyacseredömping jövőre várható, amiben már a harmadik szolgáltató, a K&H Bank kártyái is érintettek lesznek.
A tervezetben az áll, hogy az új kártya előállítása pénzbe kerülhet, viszont a munkáltatóra vagy a munkavállalóra hárított
díja nem haladhatja meg az 500 forintot.
További változást jelenthet, hogy a jövőben a munkáltatók dönthetnek majd arról, hogy a munkavállalóik által a rendelkezésre álló idő alatt fel nem használt kerettel mi történjen.
A Szép kártyákra érkezett juttatás a feltöltés évét követő második naptári év május 31-ig használható fel. Magyarán a
2014-es munkáltatói befizetéseket 2016. május 31-ig kell elkölteni.
Minden évben vannak azonban olyanok, akik erről megfeledkeznek.
A Nemzetgazdasági Minisztérium az Origo kérésére lekérte a bankoktól az adatokat arról, hogy a 2014-ben a Szép kártyákra feltöltött keretekből eddig mennyit nem költöttek el: egyelőre 4 milliárd forint van a számlákon. Az NGM szerint azonban nem kell aggódni, mert tavaly még április végén is 2,5 milliárd forintnyi fel nem használt keret volt a kártyákon, ám a 2013-as befizetésekből egymilliárd körüli összeg ragadt bent. vagyis sokan az utolsó pillanatban mennek wellnessezni az így rendelkezésükre álló pénzből.
Idén erre még lesz lehetőség a március 15-ei négynapos hosszú hétvégén és a március 27-ére eső húsvéti ünnepekkor is.
Baj van a Szép kártyával
Az Európai Unió Bírósága kedden elkaszálta a Szép kártya rendszerét és az Erzsébet étkezési utalvány rendszerének több elemét. Az ítélet szerint uniós jogot sért, hogy külföldi cégek nem bocsáthatnak ki Szép kártyát Magyarországon.
A kormányszóvivő az Európai Bíróság döntésére reagálva azt mondta, hogy a kormány a szerdai ülésén tárgyal a kérdésről, és egy olyan rendszert hoznak létre, amely megfelel az Európai Unió követelményeinek, de legfőképpen tiszteletben tartja, figyelembe veszi a magyar emberek érdekét.
A jelenlegi szabályok szerint a fel nem használt összeget a kártya kibocsátója a lejárat után visszautalja a munkáltatónak. A tervezet szerint a jövőben a munkáltatónak nyilatkoznia kellene a Szép kártyákon maradt pénzekről. Dönthetnek úgy, hogy megtarthatják, és úgy is, hogy bedobják a közösbe, vagyis a központi költségvetésbe, és ott majd visszaforgatják a magyar turizmusba.
A Nemzetgazdasági Minisztérium a tervezetről azt írta az Origónak, a munkáltatók azért lehetnek érdekeltek abban, hogy a turizmusnak utalják a bent ragadt pénzeket, mert néha a mindössze néhány száz vagy ezer forintos visszakapott összeggel a bevételhez képest aránytalanul sok az adminisztráció.
A Miniszterelnökségen nem pihennek
A Miniszterelnökségen 2013-ban összesen 14 847 330 forintot, 2014-ben pedig 40 005 885 forintot fizettek a dolgozóknak a Szép kártyákra. 2014-ben 908 munkatárs, 2015-ben pedig 1498 kolléga igényelt Szép kártyát. 2015-ben a szolgáltató 758 186 forintnyi fel nem használt összeget utalt vissza a Miniszterelnökségnek a 2013-as Szép kártyákra utalt juttatásokból. Ezt az összeget intézményi dologi kiadásokra költöttek – írták az Origónak.
A fel nem használt papír- és elektronikus utalványok értéke általában az utalványszolgáltatónál marad, ez az intézmény rendelkezik a felhasználásáról. A Szép kártya speciális helyzetbe került azzal, hogy az erre vonatkozó rendelet szerint a szolgáltató a fel nem használt összegeket a juttatónak utalja vissza – hívta fel az Origo figyelmét Fata László cafeteria-szakértő.
A munkáltatóknak a visszautalt Szép-pénzek fejfájást is okozhattak eddig, mivel a cégek számláján évközben hirtelen megjelent egy tétel, ami után társasági adót kellett fizetniük. Gyakran felmerül a kérdés a munkáltatói oldalról, hogy ezt az összeget esetleg visszaosztanák azoknak, akik nem használták fel.
Ez két okból is nehézkes – mondta Fata László. Egyrészt azért, mert a munkáltató nem kap információt arról, hogy melyik dolgozója nem használta fel a keretét. Másrészt azért, mert a Szép kártyán maradt pénzek újraosztásakor megint adót kellene fizetni a juttatás után.
Mellesleg nehéz megmagyarázni azoknak, akik nem kapnak ilyen juttatást, vagy kevesebb összeget kaptak, mint kollegáik, hogy
miért éppen azokat jutalmazzák, akik kifutottak a felhasználási határidőből
– mondta Fata László.
Egy másik opció lehetne az, ha meghosszabbítanák a kártyapénzek felhasználhatósági határidejét. Fata László szerint azonban a törvényalkotó a belföldi turizmus fejlesztésére hozta ezt juttatási adókedvezményt, ha évekkel növekedne a juttatás felhasználási ideje, akkor nehezebben lehetne érezni ennek a hatását a turizmusban.
A cafeteria-szakértő szerint fontos, hogy legyen egy optimális határidő a juttatás felhasználására, hiszen egy juttatás csak úgy működhet jól, ha a munkáltató, munkavállaló és a törvényalkotó is megtalálja a számításait.
Tavaly a 67,8 milliárd forintnyi feltöltött Szép kártyás pénzből egymilliárd forint ragadt bent.
A bankok ennyit utaltak vissza a munkáltatóknak.
Tapasztalatok szerint az, aki másfél-két évig nem utazott el egy néhány napos pihenésre, az később sem megy el wellnessezni – mondta Fata László.