Összesen 31,8 milliárd forint volt a kockázati-és magántőke befektetések értéke 2015-ben. Bár ez az összeg 58 százalékos visszaesést mutat a 2014-es év 54,9 milliárdos befektetéséhez képest, nem feltétlenül jelent azonban valódi csökkenést. 2015-ben több olyan magas értékű magántőke-tranzakció realizálódott, amelyek befektetési értékét a felek nem hozták nyilvánosságra - olvasható a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) jelentésében.
Ami az egyes tranzakciók értékét illeti, a 109 magán-és kockázati tőke befektetés közül 54 volt 250 millió forint érték alatt,
72 cég kapott 100 millió forintnál többet, míg ketten 1 milliárd forint feletti befektetésben részesültek.
A részleteket megvizsgálva azt látjuk, hogy a kockázati tőke-ügyletek átlagos mérete a 2014-es évi 170 millió forinthoz képest 274 millió forint volt tavaly, míg a magántőke-befektetések nagysága egyes esetekben akár a 2 milliárd forint is meghaladta. Míg 2014-ben a legnagyobb öt tranzakció az összes befektetett tőke közel 70 százalékát tette ki, addig 2015-ben csak a 20 százalékát. Ugyanakkor 2014-ben ezen tranzakciókat az akkori kimagasló magántőke befektetéseknek köszönhetjük.
Összesen 27 alap fektetett be magyar vállalatokba tavaly. Közülük 12 helyezett ki 1 milliárd forintnál többet, amik együttesen az összes befektetés értékének közel 80 százalékát adták. Az 5 legaktívabb alaphoz köthető a befektetések közel 45 százaléka.
Ami a tőkejuttatásban részesített vállalatok számát illeti: csak 8 alap invesztált 4 vagy annál több cégbe. Az alapok befektetői összetételét vizsgálva az látszik, hogy mind számot, mind értéket vizsgálva
a Jeremie-alapok zárták a legtöbb tranzakciót: tavaly összesen 23,9 milliárd forintot invesztáltak 67 társaságba.
A befektetett tőke 12 százalékát (3,7 milliárd forint) 6 magántőkealap biztosította 10 vállalat számára. További 13 százaléknyi összeget (4,3 milliárd forint) az állami hátterű alapok fektettek be mindösszesen 32, jellemzően start-up vállalkozásba.
„Az idei év első félévében a tavalyihoz hasonló aktivitásra számítok, de utána a legaktívabb Jeremie alapok egy ideig várhatóan nem lesznek a befektetők között. Bízunk benne, hogy a Jeremie-program folytatódik, és a szektor aktivitása nem esik vissza a 2010-et megelőző szintre. Ettől függetlenül az alapkezelők egy része várhatóan megpróbálja új alapok indítását, akár tisztán magánforrások gyűjtésével, így 2016 második felétől a tőkebevonás kerül a hazai alapkezelők működésének fókuszába" – foglalta össze Zsembery Levente, a HVCA elnöke.