A január-februári többlet 14,8 milliárd forintra teljesült, ami egyértelműen jelzi a kiszámítható és felelősségteljes államháztartási gazdálkodást.
Az idei év első két hónapját a központi költségvetés 63,7 milliárd forintos hiánnyal, míg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 36,3 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok 42,2 milliárd forintos többlettel zárták. A központi alrendszer február havi egyenlege 77,4 milliárd forintos deficitet mutatott, amely viszont lényegesen alacsonyabb az előző évi februári, 256,9 milliárd forintos hiánynál. Összevetésként: egy évvel korábban az államháztartás központi alrendszerének halmozott hiánya 310,7 milliárd forintot tett ki.
Már közel két éve
4 millió fő felett van a foglalkoztatottak száma Magyarországon,
így mind a bérekhez, mind pedig a fogyasztáshoz kapcsolódó befizetések (társasági adó, általános forgalmi adó, személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási adó és járulékbevételek) folyamatosan növekednek. Ezek mellett a feketegazdaság elleni kormányzati intézkedéseknek (pl. EKÁER, on-line pénztárgépek) is köszönhető, hogy érezhetően javul az adófizetési morál – mutatott rá Varga Mihály.
Az utóbbi évek költségvetéseit rendre csökkenő mértékű hiány-tervezés, valamint a vártnál kedvezőbb ténylegesen elért deficit jellemzi. A nemzetgazdasági miniszter szerint elérendő cél, hogy a magyar állam működése hiány nélkül történjen, illetve hosszú távon az, hogy a jövő felélése és az adósságtermelés helyett a kiadások finanszírozását mindinkább a bevételek fedezzék, több teret engedve ezzel a gazdasági fejlesztéseknek és a munkahelyteremtésnek.
Az uniós módszertan szerinti hiánycél 2016-ra a GDP 2 százaléka.
Ennek eléréséhez a stabil államháztartási bevételek, a hazai gazdaság teljesítménye és a gazdaság fehérítése érdekében hozott kormányzati intézkedések jelentenek garanciát – szögezte le Varga Mihály.