Az AB szerint is közpénz az MNB pénze

A jegybank pénze közvagyon, még akkor is, ha átadja egy alapítványnak - mondta ki az AB. A posta esetében viszont szerinte nem jelent korlátozást az elfogadott törvény, így főszabály szerint ugyan nyilvánosak lesznek a Posta adatai, de üzleti okokra hivatkozva kérhet az intézmény titkosítást. Ilyen igények jogosságáról a bíróságnak kell majd döntenie. 

Az Alkotmánybíróság a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosításával kapcsolatban megállapította, hogy a Magyar Nemzeti Bank kizárólagos vagy többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok, másrészt a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott alapítványok által kezelt adatok megismerését korlátozó törvényi rendelkezések alaptörvény-ellenesek.

Az Alkotmánybíróság emellett a törvény hatályba léptető rendelkezésének alaptörvény-ellenességét is megállapította, mert azok visszamenőleges hatállyal okoztak volna jogsérelmet.

Elveszítette volna közvagyon jellegét

Még március elsején módosította a parlament a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvénynek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) gazdasági társaságai és alapítványai, valamint a postai szolgáltatásokról szóló törvénynek a Magyar Posta és vállalkozásai által kezelt adatok nyilvánosságára vonatkozó szabályait.

Magyarul el akarták rejteni, hogy hova fektetnek be több százmilliárdot a jegybank alapítványai.

A köztársasági elnök a módosító jogszabályokat nem hirdette ki, hanem előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól.

Alkotmánybíróság pedig elkaszálta a törvényt.

Nem veszít el semmi semmilyen közvagyon jelleget

Az Alkotmánybíróság határozatában kiemelte, hogy az MNB közfeladatot lát el, és kizárólag közpénzzel gazdálkodik, ezért az átláthatóság és a közélet tisztasága érdekében a nyilvánosság előtt elszámolással tartozik.

Az MNB csak a feladataival és elsődleges céljával összhangban hozhat létre gazdasági társaságot vagy alapítványt, így az általa nyújtott vagyoni hozzájárulás nem veszíti el közpénz jellegét.

Mindezekre tekintettel a módosító törvény nem hirdethető ki.

A Posta pénzügyei nyilvánosak is, meg nem is

Az Alkotmánybíróság főszabállyá teszi a Posta pénzügyei esetén a nyilvánosságot, másrészt a jelenleg hatályos, korlátozó szabályozást pontosítja.

Megnézhetjük a Posta pénzügyeit, ha a bíróság is engedi Forrás: MTI/Kovács Tamás

Van lehetősége titkosításra a Postának

Az új szabályozás a Magyar Posta, valamint irányított vállalkozása üzleti titkainak védelmében olyan nyilvánosságkorlátozást tesz lehetővé, amit az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény is megenged.

A vizsgált törvény tehát sem a hatálybalépését megelőzően, sem az azt követően benyújtott közérdekű adatigénylésekkel összefüggésben nem jelent hátrányos módosítást.

Az Alkotmánybíróság ezért azt állapította meg, hogy a törvény nem alaptörvény-ellenes.

Annak a kérdésnek a megítélése pedig, hogy egy konkrét adatnak a nyilvánosságra hozatala vagy megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából egyfelől aránytalan sérelmet okoz-e, vagy másfelől indokolatlan előnyt eredményez-e, a rendes bíróságok feladata.

Megvizsgálják, hogyan lehetne alkotmányossá tenni a törvényt

Lázár János az AB-döntésről azt mondta, először elolvassák a döntést. „Ha van alkotmányos lehetőség a törvény megváltoztatására, akkor azt megtesszük. Nagy siker, hogy a postatörvény alkotmányos” – tette hozzá.