A jelenlegi információk alapján nem tudom pontosan értelmezni, hogy milyen elképzelései vannak a kormánynak a cafeteria-rendszer átalakítására – mondta Fata László cafeteria-szakértő. Korábban is szóba került a cafeteria-rendszer esetleges eltörlése. Ami akkor a közterhek növelésén keresztül valósult volna meg.
Ahhoz, hogy válaszolni tudjak a kérdéseire, azt is ismernem kellene, hogy a Szép kártya és Erzsébet-utalvány mellett mi történne például az önkéntes nyugdíjpénztárral, egészségpénztárral, helyi bérlettel, iskolakezdési támogatással, az adómentes lakáshitel-cafeteriával vagy éppen sportrendezvény-belépővel - mondta az Origónak Fata László.
Orbán Viktor azt mondta az MKIK évnyitó ülésén, hogy az Európai Bizottság „szétzúzta" a magyar cafeteria-rendszert. Szerinte ezért
az eddig „rejtett" kettős javadalmazási rendszert nyílttá kell tenni.
Nyárig döntenek a cafeteria-rendszer átalakításáról, mivel 2017-től azt szeretnék, ha már az új rendszer lenne érvényben.
A kettős javadalmazás annyit jelent, hogy a bérek is adóznak egyféle közteherrel, és a béren kívüli juttatások is. A cafeteriák között az adómentes juttatásoktól kezdve 50 százalékig adóznak az elemek. Ezen kíván most a kormány változtatni.
Február végén döntött az Európai Bíróság, hogy a magyar cafeteria-rendszer nem egyeztethető össze az uniós joggal. A bíróság szerint sérti az uniós elveket az, hogy külföldi vállalatok nem bocsáthatnak ki Magyarországon Szép kártyát vagy étkezési utalványt.
A Szép kártyát és Erzsébet-utalványt jelenleg csak olyan cég bocsájthat ki, amelyik a magyarországi jog szerint jött létre. Ezzel kizártak olyan cégeket, amelyek külföldi alapításúak voltak. Lényegében kiszorították 2012-ben a francia Edenredet, a Le Cheque Déjeunert és a Sodexót a magyar piacról. Ők fordultak az Európai Unióhoz.
Az uniós döntésre reagálni kellett – mondta Niklai Ákos, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke. Niklai Ákos azt mondta, a hazai szállodaforgalom 25 százalékát Szép kártyával fizetik a vendégek. Ez egy olyan kártya, amit a munkáltatók kedvezményes adózási feltételek mellett vásároltak meg. A Szép kártya a gazdaság kifehérítését szolgálja.
A belföldi turizmus szempontjából a
cafeteria-rendszer esetleges eltörlése kifejezetten veszélyes.
A szállodaszövetség elnöke szerint a cafeteriák készpénzesítése azt jelenti, hogy hozzácsapják a fizetéshez. Ezért a dolgozó majd úgy érzi, hogy egy jelentős fizetésemelést kapott.
Tehát akinek eddig évi 200 ezer forint volt a cafeteriakerete, a készpénzesítés után 2017-től ugyanennyivel nőhet a fizetése.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara részéről egy konzultációt mindeneképpen fontosnak tartanék – mondta Niklai Ákos.
A uniós döntés után Kovács Zoltán kormányszóvivő még azt mondta, a
magyar kormány továbbra is elszánt az Erzsébet-program megtartásában,
ugyanakkor tudomásul veszi és tiszteletben tartja az Európai Bíróság magyar cafeteria-rendszerről szóló döntését.
Olyan rendszert hoznak létre, amely megfelel az európai unió követelményeinek, de legfőképpen tiszteletben tartja, figyelembe veszi a magyar emberek érdekét – mondta a kormányszóvivő.
Hozzátette,
a 2016-ra meghirdetett programok, illetve az idén érvényes szabályok változatlanul megmaradnak,
a pályázatok lezajlanak, a pénz, illetve a keretek rendelkezésre állnak.
Szép kártyát jelenleg az OTP Bank, az MKB Bank és a K&H Bank bocsát ki. A három kibocsátó 2015. november végéig együttesen 1,241 millió kártyát adott ki.
A kártyákra az elmúlt öt évben feltöltött összeg meghaladta a 296 milliárd forintot.
A K&H Bank felmérése szerint tízből csupán négy kkv tervezi béren kívüli juttatással támogatni munkavállalóit a jövőben. A legnépszerűbb juttatási forma továbbra is az étkezési hozzájárulás, amelyet holtversenyben a munkába járás költségtérítése és a Szép kártya követ. A cég mérete nagymértékben befolyásolja, hogy milyen arányban adnak béren kívüli juttatást a dolgozóknak.
Míg a mikro- és kisvállalkozások közel háromnegyede nem ad semmiféle cafeteriát dolgozóinak, a középvállalkozásoknál ez az arány csak 30 százalék. Ez azt jelenti, hogy tízből hét középvállalkozás egészíti ki a fizetést a béren kívüli juttatás valamelyik formájával.
Mi is az a cafeteria-rendszer?
Magyarországon 1995-1996-ban jelentek meg az első étkezési jegyek, melegétel-utalványok. A cafeteria adóvonzata a bérekéhez képest alacsonyabb, a juttatási módszer költséghatékony, járulékmentes elemek is rendelkezésre állnak. Kevésbé megterhelő, mintha ugyanazt az összeget kifizetné munkabérként a munkaadó. Számtalan eleme van a cafeteriajuttatásoknak. Például étkezési utalvány, melegétel-utalvány, ajándékutalvány (szépségápolási, sport-, ruházati cikkekre, utazásra, kulturális célokra), beiskolázási, kulturális, internet-, egészségpénztári juttatások, Szép kártya, utazásiköltség-térítés, Erzsébet-utalvány vagy lakáshitel-cafeteria. 2010-ben egyre több hír keringett arról, hogy a kormány szeretné alapjaiban reformálni a hazai cafeteria-rendszert. 2011 tavaszán Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium akkori államtitkára bejelentette, középpontba állítják a Szép kártyát, hogy a turizmus és a vendéglátás fellendüljön.