Ha van pénze lakásra, de legalább egy lakáshitelhez már megvan az önereje, és mindegy, hogy két, vagy épp tíz év múlva jut hozzá az új lakásához, akkor önnek találták ki a kormány új csodafegyverét, a nokot. Még egy kis extra is jár hozzá az államtól, nem beszélve a kamatmentes hitelről. A versenyhivatal szerint a nok különbözik a fogyasztói csoportoktól, amikkel – mint konstrukcióval – egyébként sem volt baj.
Az állam is beszáll maximum évi 300 ezer forinttal, és ott van még a kamatmentes hitel is, ráadásul, ha minden jól megy, akár a használt lakásától is megszabadulhat. Viszont egyelőre rengeteg a kérdőjel a kormány új csodafegyvere körül, aminek a működését a létrejövő közösségek saját belső szabályzatai mellett a kormány rendeletei is szabályozzák majd. Az Origónak nyilatkozó szakemberek szerint majd azon múlik a nok sikere, hogy hányan fognak ahhoz csatlakozni.
Egy picit muszáj előre szaladnunk, bár még csak a hétfői eseményeket kezdtük el összefoglalni, de a nok nem tetszett Áder János köztársasági elnöknek, és csütörtökön visszadobta az Országgyűlésnek. Indoklásában a köztársasági elnök azt írta, támogatandó célkitűzés a családok otthonteremtési lehetőségének bővítése állami támogatással, ám ennek végrehajtása áttekinthető, a folyamatban résztvevőknek megfelelő garanciákat biztosító szervezet kialakítását igényli, a működés szigorú hatósági felügyelete mellett.
Áder János szerint a törvény nem felel meg ezeknek az elvárásoknak, mert tisztázatlan és ellentmondásos rendelkezéseket tartalmaz a nok és a közösséget működtető, annak vagyonát kezelő szervező jogállásával, szervezetével és működésével kapcsolatban. A kormány azonban kitart a törvény mellett.
2017-től a kormány megszünteti a cafeteriát, ezzel párhuzamosan kétszintűvé teszi a bérrendszert. A kormány évi 130 milliárdot kaszál a kidobásra ítélt béren kívüli juttatásokkal.
Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young partnere szerint amennyiben a munkavállalók az új kétszintű bérrendszerben az eddigi juttatásaikat nem nevesített célokra, hanem munkabérben kapják, nem nő a jövedelmük, de tény, hogy
a bérstatisztika növekedést mutat majd.
A munkavállalók nyugdíja is kevesebb lehet, mert csökkentett társadalombiztosítási jogosultságuk lesz - írta a Liga. Jelenleg közel másfél millió magyar munkavállaló részesül cafeteriában. A munkáltatók 2015-ben több mint 350 milliárd forintot adtak dolgozóiknak különböző juttatásokban, ami után közel 130 milliárd forint adót fizettek be.
Több mint 40 New York-i milliomos levélben kérte az állam kormányzójától és magas rangú törvényhozóktól, hogy emeljék meg a leggazdagabb egy százalék által fizetett adót az államban a szegénység visszaszorítása és a hanyatló infrastruktúra fejlesztése érdekében.
Az AP hírügynökséghez eljutott levél szerint ők „olyan New York-iak, akik hozzájárultak és részesültek is az állam gazdaságának pezsgéséből, és felelősséggel tartoznak azért, hogy tisztesen megfizessék a rájuk eső részt az adóból".
Megengedhetjük magunknak, hogy a jelenleginél több adót fizessünk
a gyermekszegénység, a hajléktalanság felszámolására és az elöregedő hidak, utak, csatornák fejlesztésére - tették hozzá az Abigail Disney és Steven C. Rockefeller által is aláírt levélben.
A javaslat szerint az 1–2 millió dollár között keresőknél volna 8,82 százalékos a kulcs, 2–10 millió dollár között 9,35, 10 és 100 millió dollár között 9,65, míg 9,99 százalék volna a kulcs évi 100 millió dollár jövedelem felett.
A javaslat megvalósításának azonban több akadálya is van a helyi törvényhozásnál. A demokrata többségű alsóháznak saját terve van a milliomosok adójának megemelésére, a republikánus többségű szenátus nem támogatja ezt az elképzelést. A milliomosok által jelenleg fizetendő, alacsonyabb adókulcs érvényessége várhatóan jövőre jár le.
Az államháztartás központi alrendszerének január-februári többlete 14,8 milliárd forint volt. Az elmúlt több mint 15 évet tekintve a központi alrendszer idei február végi egyenlege a legkedvezőbb, korábban az államháztartás központi alrendszere nem zárt pozitív egyenleggel – írta a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Nem mehetünk el amellett sem, hogy kedd reggel Európa újabb terrortámadásra ébredt. Brüsszelben a reptéren és a metrón voltak robbantások. A robbantásoknak 31 halálos áldozata van, és több száz sérültje.
Nemcsak Belgiumban, több más európai országban is esésnek indultak a tőzsdék a kedd reggel történt, brüsszeli robbantásos merényletek után. A legnagyobb veszteségeket az idegenforgalmi cégek könyvelték el.
Az európai szállodaszövetség szerint regisztrálni kellene a megosztáson alapuló gazdaság keretében működő, rövid távú lakásbérbeadással foglalkozókat, vagyis az airbnb-seket - közölte a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége az ágazat berlini tanácskozása után.
A szállodaipar képviselői azt hangsúlyozták, hogy az internetes portálokon kizárólag olyan szolgáltatók jelenjenek meg, amelyek a jogi szabályozásnak megfelelően, szabálykövetően működnek. A nemzetközi szövetség szerint a hatóságok és a fogyasztók szempontjából a rövid távra lakást bérbeadók nyilvántartásba vétele számít helyes iránynak.
A szállodaipar szerint az Európai Bizottságnak minél előbb egyértelműen állást kell foglalnia arról, hogy milyen jogi szabályozás szükséges az ilyen airbnb-s lakáskiadásokra.
Sztrájkbizottságot alakított az Audi Hungaria Független Szakszervezete, miután eredménytelenül zárultak az Audi Hungaria Motor Kft. vezetőségével az eddig folytatott idei évi bértárgyalások. Az Audi Hungaria Független Szakszervezete januárig visszamenőleg legalább 15 ezer forintos béremelést, a választható béren kívüli juttatások keretösszegének legalább 570 ezer forintos szintjét, egységes, nem differenciált béremelést követelt.
Valamint azt, hogy a szakszervezet és a munkáltató a megállapodásban rögzítse, hogy közös munkacsoportot alakítanak ki, amely felülvizsgálja a jelenlegi fizetési rendszert, a munkakörhöz kapcsolódó sávos rendszert, és új bérstratégiát alkotnak.
A jegybank monetáris tanácsa 15 bázisponttal 1,2 százalékra csökkentette az alapkamatot a keddi ülésén. Elemzők nem tartották kizártnak a csökkentést, de későbbre várták. A forint is megérezte a kamatvágást. A hazai fizetőeszköz árfolyama gyengült azután, hogy az MNB 1,2 százalékra szállította le az irányadó kamatot. A bejelentést követően az euró jegyzése 311,1 forintról 313 forintig ugrott fel, majd 312,6 forintig csúszott vissza.
Ez egy kamatcsökkentési ciklus kezdete, és valószínűleg 3 lépésben összesen 50 bázisponttal 0,85 százalékra csökkenhet majd az alapkamat mértéke” – mondta Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője.
Az Equilor vezető elemzője, Kiss Mónika 2-3 hónappal későbbre várta a kamatvágást. „Szerintünk az MNB célja az 1 százalékos alapkamat, amit 10-15 bázispontos csökkentésekkel fog elérni” – mondta az Origónak a szakértő. Szerinte az EKB monetáris lazítása is ebbe az irányba mutat. Kiss Mónika szerint a forint árfolyama az euróval szemben a 307–317-es sávban mozoghat majd, annak is főleg a felső traktusában.
Kedden jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, hogy újabb cégeket kötnek be az adóhatósághoz, vagyis kiterjesztik azoknak a körét, akiknek kötelező lesz online pénztárgépet beszerezni.
Még az idén szeptember 30-tól bekötik a NAV rendszerébe az autószerelő műhelyeket, motoralkatrész-kereskedőket, plasztikai sebészeket, diszkókat, ruházati tisztító- és szolgáltató cégeket, illetve a fitnesztermeket. A jövő év január 1-jétől pedig kötelezővé teszik az online pénztárgépek használatát a pénzváltók számára is. Körülbelül 30 ezer új gépet kötnek be a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV). Ebből a költségvetés évi 20-30 milliárd forint többletbevételre számít.
Most 212 ezer pénztárgép adatait látja a NAV. 2014-ben az online pénztárgépek 150 milliárd többletbevételt hoztak a büdzsének, mondta a miniszter.
Több mint 520 ezer lakossági bankszámla tűnt el a tranzakciós illeték 2013 eleji bevezetése óta.
A hazai természetes személyek 9,32 millió bankszámlával rendelkeztek tavaly év végén, ilyen kevés lakossági bankszámla a jegybank 2010 óta vezetett statisztikái szerint még sosem volt Magyarországon.
A lakossági bankszámlák száma 2012 végén tetőzött, azóta minden negyedévben csökkent.
Egyrészt, mert a tranzakciós illeték bevezetése miatt megnőttek a számlavezetési költségek, másrészt pedig azért, mert az alacsony bankbetétek miatt kevesebben tartják bankbetétben a megtakarításukat. Emellett egyre kevesebben tartanak párhuzamosan több bankszámlát.
„A meglepetés direkt volt" – mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke egy szerdai háttérbeszélgetésen, ahol az Origo is ott volt. A jegybank alelnöke az elmúlt időszakban többször utalt már arra, hogy lesz majd kamatcsökkentés, ezt lépte meg kedden a jegybank.
Meg akartuk lepni a kamatcsökkentési ciklussal a piacot"
– mondta Nagy Márton, aki szerint a jelenlegi inflációs várakozások mellett megvan a mozgástér egy újabb kamatcsökkentési ciklusra. A jelenlegi inflációs környezet szerinte teret ad arra, hogy az MNB újabb monetáris enyhítéseket hajtson végre.
Megváltozott az inflációs környezet, ahogy a külső inflációs környezet is meglepetésekkel terhelt a jegybank alelnöke szerint. Nagy Márton elmondta, hogy Magyarország sérülékenysége is csökkent, ezek pedig mind abba az irányba hatottak, hogy az MNB monetáris enyhítéssel éljen.
Nagy Márton azt még nem tudta megmondani, hogy hány lépés lesz, és hol lesz a vége a kamatcsökkentésnek.
Az egyik legnagyobb brit lap ajánlja a magyar fővárost az ünnepekre. A Mirror szerint Budapesten lehet a legolcsóbban eltölteni a húsvéti hosszú hétvégét.
A Mirror írása szerint például azért érdemes ideutazni az Egyesült Királyságból, mert itt feleannyiba kerül egy vacsora, mint Rómában vagy Barcelonában. De Budapesten olcsó a közlekedés és a szórakozás is. A legolcsóbb városokat összegző listában második Prága, harmadik pedig Madrid lett.
Magyarországon van a Nestlé egyetlen üreges csokoládéfigurákat gyártó üzeme. Innen exportál a cég 23 másik országba is ünnepi csokikat. A közelgő húsvéti ünnepekre is itt készültek csokinyuszik, csokicsibék és más figurák. Ezek is a világ legkülönbözőbb pontjain bukkannak fel a boltok polcain, akárcsak decemberben a csokimikulások.
2015-ben rekordmennyiségű, összesen 4 000 tonnányi csokifigurát, azaz összesen közel 67 millió darabot állítottak itt elő. Az idei év pedig újabb növekedést hozhat,hiszen Brazília, Ecuador és Japán mellett az Egyesült Államokból is komoly az érdeklődés a figurák iránt, így 2016 telén már ezek az országok is a gyár partnerei lehetnek.
A tengerentúlra Amszterdamból indulnak a nyuszik.
Miskolcról először a holland Bremenhaven kikötőjébe érkeznek a csokoládék, ahonnan a közel egy hónapos utazás alatt speciális hűtőkonténerekben érik el Ausztrália és Új-Zéland partjait. Így jutnak el a Diósgyőrben készült csokitojások, csokinyulak és csokicsibék Kanadába és Chilébe is.
A magyar középiskolások egynegyede komolya gondolja, hogy külföldre megy egyetemre. Anglia, Németország és az USA a fő célpontok. Egy közelmúltban végzett kutatás szerint a magyar oktatásban túl sok lexikális tudást kérnek számon, és kevés a készségfejlesztő tantárgy.
Tanulhatnánk a pénzügyekről, kapcsolatokról és olyan dolgokról, amelyek az élethez szükségesek. Ezek mind fontosabbak a lexikális tudásnál – mondta az Engame Akadéma kutatásában részt vevő diák. A diákok, a tanárok, valamint a szülők többsége is a különféle pénzügyi ismeretek átadásának, a pénzügyi tudatosságra nevelésnek a hiányát emelte ki. Jó lenne, ha a diákok az iskolában megtanulhatnák, hogy mire kell figyelni hitel felvételekor vagy csekkek befizetésekor.
Lévai Balázs, az Engame Akadémia vezetője szerint nagyon is fontos, hogy a fiatalok a számukra megfelelő egyetemet válasszák. Sajnos a hazai diákok többsége továbbra is a kedvenc tantárgya alapján választ pályát. "Szerintünk azonban
nem biztos, hogy egy jó matekosból jó közgazdász lesz,
vagy egy irodalmat kedvelő diákból elhivatott magyartanár" – mondta Lévai Balázs.
Az elmúlt két évben negyedével nőtt azok száma, akik valamilyen egészségügyi szolgáltatást magánegészségügyi szolgáltatótól vettek igénybe. A szolgáltatások 81 százaléka szakorvosi tanácsadás volt, 53 százaléka pedig modern diagnosztikai eljárás: CT, MR és ultrahang.
A Diagnoscan Magyarország Kft. megbízásából a Szinapszis piackutató készített egy felmérést februárban az egészségügyről.
A felmérésből kiderült az is, hogy inkább a fiatalabbak (18–35 évesek) veszik igénybe a fizetős orvosi ellátást, továbbá az iskolai végzettség szintjének emelkedésével és a jövedelmi helyzet javulásával nő az igénybevevők aránya.
Kun Eszter, a Szinapszis kutatási igazgatója elmondta, a megkérdezettek arra a kérdésre, hogy miért választottak inkább magánorvosi ellátást, a következő válaszokat adták leggyakrabban: "amikor időpontra megyek, hamar sorra kerülök";
nincs várólista;"
"megválaszolják a kérdéseimet, több információhoz jutok". A válaszadók fontosnak tartották még a személyes figyelem, a barátságos bánásmód előtérbe helyezését, 23 százalékuk pedig azért választott magánorvosi ellátást, mert nem kell hálapénzt adni.
Március 24-től április 15-ig jelentkezhetnek a katasztrófavédelemnél azok a kéményseprők, akik július 1-jétől szeretnének a szervezetnek dolgozni. A katasztrófavédelem határozatlan idejű szerződéssel, versenyképes bérrel, évi 200 ezer bruttó cafeteriával és új munkaruhával csábítja a kéményseprőket.
Cserébe szakvégzettséget, erkölcsi bizonyítványt és egészségügyi alkalmasságot vár. És azt, hogy boldoguljanak egy tablettel.
Első körben 550-560 kéményseprő alkalmazását tervezik. Vámos Csaba, a Kéményseprők Országos Szakszervezetének elnöke azt mondta, a katasztrófavédelem első körben 550-560 kéményseprőstátuszt hirdet meg az egész országra, a belügyminiszter rendelete szerint az országos ellátás biztosításához 912 kéményseprőre lesz szükség.
912 kéményseprő az egész országra elég kevés,
mondta Vámos Csaba, a szolgáltatás ellátása ennyi emberrel pengeélen táncolna. Korábban arról volt szó, országszerte 1350 kéményseprőre lesz szükség. Vámos Csaba attól tart, hogy a létszámcsökkenés arra utalhat, hogy a kormány valóban ritkítani akarja bizonyos kémények kötelező ellenőrzéseit, ha kevesebb lesz a munka, elég lesz kevesebb kéményseprő is.
Az alkalmazottak olyan kevés fizetést visznek haza, hogy még
attól sem rettennek meg, ha esetleg a brit multi kirúgja őket.
A bértárgyalások jövő hét csütörtökön kezdődnek. A Tesco alkalmazottaiból, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének képviselőiből és egy szakjogászból alakult meg a sztrájkbizottság – mondta Bubenkó Csaba, a KDFSZ elnöke az Origónak.
A szakszervezeti vezető szerint a Tesco hetek óta semmit nem reagált a bérfejlesztési igényükre. Bubenkó Csaba azt mondta, a tescós dolgozók átlagbére bruttó 130 ezer forint plusz havi 12 ezer forint cafeteria. A dolgozóknál főleg az verte ki a biztosítékot, hogy az online kereskedelemben a házhoz szállítást végző sofőrök már másodszor kaptak béremelést, pedig a Tesco online bevásárlós szolgáltatása még csak három éve indult. A kollégák túlterheltek, kevés a munkaerő a kereskedelemben, a bérek alacsonyak, ráadásul a Tesco különbséget tesz munkavállaló és munkavállaló között – mondta Bubenkó Csaba. A szakszervezet ebben az évben 35 százalékos béremelésért kampányol.
E heti jó hír, aminek biztos sok volános örül, hogy megszületett a bérmegállapodás a Közlekedési Központok tulajdonosa, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., a Közúti Közlekedési Szakszervezet és a Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége között. Sztrájk helyett béremelés lesz a Volánoknál, közel 15 ezer munkavállaló fizetése emelkedik.
A béremelés a volános munkavállalók 85 százalékát érinti.
Az átlagos béremelés mértéke nemcsak eléri a szakszervezetek által is jelzett 3 százalékot, hanem meg is haladja azt. A havi 190 ezer forint alatt kereső, több mint 2 600 dolgozó fizetése 5 százalékkal, míg a magasabb keresetű, csaknem 12 ezer dolgozóé 3,36 százalékkal emelkedik idén januártól. Mindemellett a cafeteriakeretek összegének emelésére is lehetőség lesz – írta a MNV.