Egy csoktól még nem szül nekünk gyereket a nő

Mother reading to son at home

Magyarországon drága és nem hatékony programokkal próbálják elérni, hogy a nők gyerekeket vállaljanak. Egy frissen publikált adatsor szerint viszont inkább csak hagyni kéne őket dolgozni úgy, hogy idejük is maradjon a családjukra. Iszonyatos lemaradásban van a magyar részmunkaidős foglalkoztatás. 

Több nőkkel kapcsolatos statisztikát tett közzé az Eurostat a nőnap elé időzítve. Ezekből kiderül, hogy Magyarországon az európai átlagnál némileg alacsonyabb a férfiak és a nők fizetése közötti különbség. Egy másik érdekes grafikon viszont a részmunkaidőben dolgozó anyákat mutatja be.

Részmunkaidőben dolgozó nők (zöld) és férfiak (kék) aránya és a köztük lévő százalékpontos (pp) különbség (pirossal) az unióban gyerekszámtól függően Forrás: Eurostat

Az európai adatok szerint egyértelmű erős összefüggés van a gyerekszám és a nők részmunkaidős foglalkoztatása között. Egy nemzeti adatokat tartalmazó táblázatból már az is kiderül, hogy Magyarországon még csak nem is hasonló a helyzet. Itthon a legalább három gyereket nevelő nőknek csak 14,6 százaléka dolgozik részmunkaidőben.

Hollandiában a három- vagy többgyerekes anyák 87 százaléka dolgozik részmunkaidőben Forrás: AFP/Image Source/Reb Images

Ezek a statisztikák így még nem sokat mondanak. Kíváncsiságból azonban a részmunkaidős adatok mellé tettük azt is, hogy ezekben az országokban hány gyereket vállalnak a nők átlagosan. Arra voltunk kíváncsiak, hogy

van-e összefüggés a részmunkaidős foglalkoztatás és a gyerekszám között.

	Részmunkaidős nők aránya				Átlagos gyerekszám
	Gyerek nélkül	1 gyerekkel	2 gyerekkel	3+ gyerekkel
EU	20,0	31,3	39,2	45,1	1,58
Belgium	24,8	39,4	45,6	51,6	1,74
Csehország	5,7	7,9	12,0	14,0	1,53
Dánia	24,6	22,3	22,4	31,4	1,69
Németország	25,3	59,4	74,6	77,8	1,47
Észtország	5,6	9,6	9,8	21,4	1,54
Írország	16,2	32,7	37,2	47,3	1,94
Görögország	12,4	13,3	13,8	14,6	1,3
Spanyolország	21,5	29,7	29,9	30,7	1,32
Franciaország	19,3	24,7	34,2	42,9	2,01
Horvátország	6,7	4,4	4,6	7,5	1,46
Olaszország	27,8	35,7	42,1	45,1	1,37
Ciprus	12,2	18,1	15,8	16,8	1,31
Litvánia	6,1	7,7	8,1	9,5	1,65
Luxemburg	15,8	34,9	48,8	51,6	1,5
Magyarország	5,1	6,7	10,1	14,6	1,44
Málta	11,7	30,3	45,7	37,5	1,42
Hollandia	53,6	78,7	86,1	87,3	1,71
Ausztria	28,9	57,8	73,1	73,2	1,47
Lengyelország	7,3	7,8	8,8	13,0	1,32
Portugália	11,0	8,5	8,5	13,7	1,23
Románia	5,7	5,9	8,4	14,1	1,52
Szlovénia	9,9	8,8	10,2	14,1	1,58
Szlovákia	4,4	5,6	6,8	10,9	1,37
Finnország	12,1	12,5	12,8	18,2	1,71
Svédország	24,5	32,8	37,1	40,7	1,88
UK	16,3	44,5	58,2	62,0	1,81

Míg Magyarországon a három- vagy többgyerekes anyák 14,6 százaléka dolgozik részmunkaidőben, az európai átlagban több mint 45 százalék, Hollandiában például 87 százalék ez az arány.

Az is jól látszik mindemellett, hogy azokban az országokban,

ahol lehetőség van részmunkaidős foglalkoztatásra, ott több gyerek is születik.

Európában egy nő átlagosan 1,58 gyereket vállal, egy holland már 1,71-et. Idehaza átlagosan 1,44 gyereket vállal egy nő a 2014-es adatok szerint.

Végignézve a táblázatot, több példa is igazolni látszik az összefüggést: ahol magas a részfoglalkoztatás aránya, ott magasabb az egy nőre eső szülések száma.

Még egy diagramot ideteszünk, ami azt mutatja, hogy mekkora a különbség a nők és a férfiak foglalkoztatottsága között. Ez azért fontos, hogy lássuk, a több gyereket vállaló nők kiszorulnak-e a munkaerőpiacról Magyarországon.

A nők és a férfiak foglalkoztatottsága közötti különbség Forrás: Eurostat

Ha az összes diagramot összeolvassuk, akkor az látszik, hogy itthon alacsony az egy nőre eső születések száma. Ha mégis sok gyerek van egy családban, akkor nagy az esély, hogy a család nő tagja nem dolgozik, mert a nők és a férfiak foglalkoztatottsága között nagy a különbség.

Pedig az is feltételezhető – a nemzetközi adatokat vizsgálva –, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás esélye növelné a gyerekvállalási kedvet.

Itthon csokolgatunk

A részmunkaidős munkalehetőségek tehát növelhetnék a születési számokat, miközben a gazdaságra is jótékony hatással lehetne a magasabb foglalkoztatottság. Ezzel szemben itthon az gyerekek után járó adókedvezményekkel és a csokkal járó 10+10 milliós lakásépítési támogatással próbálják rávenni a párokat a gyerekvállalásra.

A gyerekek után járó adókedvezményeket és a csokkal járó 10+10 milliós lakásépítési támogatást csak a magas jövedelműek tudják kihasználni Forrás: AFP/PhotoAlto/Sigrid Olsson

Előbbit viszont leginkább a magas jövedelműek tudják kihasználni, így kevésbé segíti a két lábon álló szegényebb családokat.