Örökölhető a nyugdíjpénztári megtakarítás. Mutatjuk hogyan!

SOCIAL AID FOR ELDERLY PERSON B. BOISSONNET / BSIP

Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás az öngondoskodás egyik legnépszerűbb módja. Éppen ezért számos olyan megtakarító lehet, akit érdekel, mi lesz az ezekben összegyűjtött pénzével, ha vele történne valami. Mivel akár több évtizedre szóló megtakarításról beszélünk, mindenképpen jó letisztázni a legégetőbb kérdéseket. Ki örökli ezt a pénzt? Mikor jut hozzá az örökös? Kell belőle adózni? Ezekre a kérdésekre szedte össze a választ a Bankmonitor az alábbi írásban.

A nyugdíjcélú megtakarítások mindig hosszú időre, akár több évtizedre szólnak. Felelősségteljes megtakarítók nem engedhetik meg maguknak, hogy ne foglalkozzanak a legrosszabb – de sajnos reális – forgatókönyvvel is: mi történik az összegyűlt vagyonnal, ha a megtakarító meghal?

Nem mellékes például, ki kapja meg azt az akár több tízmillió forintra rúgó összeget, és hasonlóan fontos az is, hogy mennyit vesz le belőle az állam ilyen esetben.

Érdemes megjelölni a kedvezményezettet a szerződésben Forrás: BSIP/B. BOISSONNET / BSIP/B. Boissonnet

Amint arról a befektetéseket összehasonlító Bankmonitor nemrég beszámolt, a legjobb nyugdíjcélú megtakarítás valószínűleg az önkéntes nyugdíjpénztár. A portál szakértői ezúttal azt foglalják össze, mi történik az önkéntes nyugdíjpénztárban összegyűjtött vagyonnal, ha bekövetkezne egy tragédia.

Hogy kinek mennyi pénze gyűlhet össze önkéntes nyugdíjpénztárban, az persze többek között attól függ, hogy havonta mennyit hajlandó ide félretenni és hogy hány éves. Az alábbi kalkulátorral mindenki kiszámolhatja magának mire számíthat.

Nincs adólevonás

Az első és legfontosabb, amit tudni kell, hogy a megtakarító halála esetén az önkéntes nyugdíjpéntárban (önyp) összegyűjtött pénzt az örökös vagy a kedvezményezett teljes egészében megkapja. (Hogy mi a különbség az örökös és a kedvezményezett között, még lesz szó.) Nem kell tehát utána adózni:

abból, amit valaki egyszer nyugdíjcélra félretett, halála esetén egy fillér sem megy az államnak.

Normál esetben pedig a nyugdíj előtti pénzkivételt számos szankció sújtaná. Kamatadót (15%) és EHO-t (27%) is fizetni kellene a kivett tőke után, nem is beszélve a várakozási időről, ami azt jelenti, hogy a befizetésekhez a megtakarítás első 10 éve során hozzá sem lehet nyúlni.

Amennyiben viszont a megtakarítóval tragédia történne,

nem nézik, mennyi ideje futott a megtakarítás, az addig összegyűjtött pénzt kifizeti a pénztár.

A nagy kérdés ezek után már csak az, hogy ki és mikor kapja ezt meg?

Meg kell jelölni a kedvezményezettet

Itt fel kell hívni a figyelmet egy nagyon fontos dologra: ha szeretnénk, hogy halál esetén a pénz viszonylag gyorsan egy közeli személyhez jusson, mindenképpen nevezzük őt meg kedvezményezettnek. Erre a megtakarítás kezdetekor, illetve bármikor később is lehetőség van.

Még akkor is ajánlott így cselekedni, ha a megnevezett kedvezményezett lenne az önyp törvényes örököse. A kedvezményezettek ugyanis minden szükséges dokumentum pénztárhoz való beérkezését követően, akár

15 napon belül megkapják a pénztárban gyűjtött teljes vagyont.

Erre azért van lehetőség, mert a számlán szereplő pénz ebben az esetben nem kerül bele a hagyatéki eljárásba. Ha viszont nincs megnevezve kedvezményezett, akkor a nyugdíjpénztári vagyon ugyanúgy részt vesz ebben, mint az elhunyt bármi más vagyontárgya. Ennek során nevezik meg az örökösöket, akik utána a megítélt részarány szerint jogosultak az összegyűjtött pénzre.

Az örökösök sem kapnak kevesebbet tehát, mint a kedvezményezettek, de egy hagyatéki eljárás akár hónapokig elhúzódhat, így ebben az esetben sokkal többet kell várni a kifizetésre. Nem is beszélve arról az esetről, ha a törvényes örökös személye nem egyezik azzal, akinek az önyp tulajdonosa szíve szerint adta volna a pénzét.

Milyen formában kaphatjuk meg pénzt?

A pénztárban gyűjtött vagyon tehát adómentesen jár, akár a kedvezményezettről, akár örökösről van szó. Ekkor viszont még dönteni kell, hogyan is szeretné azt megkapni:

• kérhetji egyösszegű kifizetésként,
• a pénzt áthelyezhetji más, azonos típusú pénztárnál vezetett számlára, vagy
• tagdíjfizetéssel vagy anélkül az adott pénztárban hagyhatja.

Azt kell tehát eldönteni, hogy az eredetileg nyugdíjcélra félretett pénzt az örökös is nyugdíjcélra akarja-e fordítani, vagy nagyobb szüksége van rá már a jelenben is. Azt mindenképpen tartsa fejben, hogy amennyiben a nyugdíjcélú megtakarítás mellett dönt, a nyugdíjkorhatár elérése előtt komoly adóterhek mellett férhet majd csak hozzá a pénzhez.

A nyugdíj előtti kifizetésekről az Origo „Pénzfelvétel önkéntes nyugdíjpénztárból idő előtt: így működik" című cikkében olvashat bővebben.