Miközben az Európai Unióban mindenki a törökökkel kötött megállapodással van elfoglalva, más fontos dolgok is történnek Brüsszelben. Az Európai Tanács tagjai – köztük tehát Orbán Viktor magyar miniszterelnök – közleményben üdvözölték az Európai Bizottság javaslatát, amely megengedné a tagállamoknak, hogy
eltöröljék egyes higiéniai termékek áfáját.
Azaz: lehetővé tennék, hogy csökkenjen a tamponok és betétek ára.
Az uniós nyilatkozatot a brit kormány győzelemként ünnepelte, nem véletlenül. A szigetországban már eddig is csak öt százalék volt az adó a női higiéniai termékeken, de tavaly 300 ezer aláírást gyűjtöttek össze azok, akik szerint még ez is túl sok. George Osbourne pénzügyminiszter ezért megígérte, mindent megtesz, hogy rávegye az Európai Bizottságot a jelenlegi szabályozás megváltoztatására.
„A kormány meghallotta az emberek haragját a tamponadó miatt”
– jelentette ki korábban a politikus.
Az Európai Unió beleegyezésére azért volt szükség, mert a jelenlegi szabályok szerint Brüsszel határozza meg a tagállamoknak, mely termékekre alkalmazhatnak 15 százaléknál alacsonyabb forgalmi adót. Nemrég például
Franciaország és Luxemburg bukott el egy pert az Európai Bíróságon, mert csökkenteni akarták az e-könyvek áfáját.
Az új javaslat szerint a tagállamok nagyobb szabadságot kapnának abban, hogy mely termékekre alkalmazhatják a csökkentett áfát.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az Egyesült Királyságban már eddig is sok termék volt áfamentes, köztük az ehető tortadekorációk, a bingó, a krokodilhús és a narancsos sütemény. Az Európai Bizottság jóváhagyásával most ezek közé sorakozhatna fel a tampon.
A kérdés persze jóval túlmutat a női egyenjogúsági mozgalmakon. A briteknek a győzelem azért is annyira fontos, mert az uniós kilépésről szóló népszavazás előtt néhány hónappal be tudták bizonyítani:
Brüsszelnek nincs is akkora hatalmas, mint azt sokan gondolják.
Ráadásul az utóbbi időben az ellenzék is támadta miatta a pénzügyminisztert, aki korábban azzal védekezett, hogy az ötszázalékos áfából befolyó bevételt is nőjogi alapítványoknak utalták.
A javaslat az Európai Unióban is okozott némi derültséget. A Financial Timesnak nyilatkozó elemzők például nem felejtették el megjegyezni, az Európai Unió fennállása óta valószínűleg ez az első alkalom, hogy egy hivatalos közleménybe bekerült a tampon szó.
Az Európai Unió állam- és kormányfőinek támogatása persze még nem azt jelenti, hogy a szabályozás azonnal megváltozik. A gyakorlatban az Európai Bizottság jövő szerdán hozza nyilvánosságra a terveit, milyen módon támogatná az áfacsökkentés szabadságát. Ezután viszont a tagállamok törvényhozásainak is jóvá kell hagyniuk a változtatásokat.
A tamponadó kérdése nemcsak az Egyesült Királyságban, a világ többi részén is nagy vihart kavart az utóbbi hónapokban. Írországban például már régóta nincs áfa a női higiéniai termékeken, de hasonló intézkedést tervez Kanada és Ausztrália is.
Magyarországon azonban egyelőre felesleges reménykedni. A Nemzetgazdasági Minisztérium tavaly az Origo kérdésére megerősítette, hogy
nálunk nincs tervben hasonló intézkedés,
annak ellenére sem, hogy Magyarországon jelenleg a legmagasabb, 27 százalékos az áfakulcs.
A tárca kiemelte, hogy a kormány a munkát terhelő adót akarja csökkenteni, éppen ezért helyezték át az adóztatás súlypontját a fogyasztási-forgalmi-környezetvédelmi típusú adók felé.
Emiatt viszont a minisztérium csak akkor csökkent áfát, ha azzal a gazdaság kifehérítését vagy a feketekereskedelem visszaszorítását érheti el. Mint írták:
A női egészségügyi termékek áfájának csökkentése adócsalási szempontból nem indokolt, így a tárca jelenleg nem dolgozik e körben adócsökkentésen.”
Egy átlagos nő 10 és 15 éves kora között kezd el menstruálni, az utolsó vérzésre általában 50 éves kor körül lehet számítani. Ez persze egyénenként változik, de egy nő – ha nem számoljuk a terhesség és a szoptatás idejét – 35 évig menstruál. Ez 35-ször 12 hónap, amikor betétre vagy tamponra van szüksége, nem beszélve a többi női egészségügyi termékről.