26 milliárd forintot különítenek el agrátámogatásra

A tractor plows a field near Straubing, Germany, 21 October 2015. Photo: ARMIN WEIGEL/dpa

A 2014-2020-as vidékfejlesztési programban a jogszabályoknak megfelelő termelői csoportok, szervezetek támogatására 26 milliárd forintot különítettek el.

Az uniós forrásokból a kormány 2004 óta támogatja a mezőgazdasági termelői csoportok alakulását, Magyaroszágon 2015-ben 51 zöldség-gyümölcs teremlő szerveződés, 24 zöldség-gyümölcs termelői csoport működött, az általuk értékesített termékek 47 milliárd forintot tettek ki.

2020 után bizonytalanság jön

Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára pénteken a Nemzeti Agrár Kamara (NAK) konferenciáján azt mondta,

a támogatás során igyekeznek a látszattermelői csoportokat kizárni,

ugyanakkor a jövőben is forrást biztosítanak a termelői csoportok, szervezetek alakításához, működéséhez, és új eszközök is rendelkezésre állnak majd az együttműködés segítésére.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a vidékfejlesztési programban

2014-2020 között 1300 milliárd forint áll rendelkezésre,

kiemelt cél a munkahelyteremtés, a gazdák versenyképességének támogatása, a termelőcsoportok, szervezetek létrehozása, erősítése.

A 2014-2020-as vidékfejlesztési program pályázatait minél hamarabb az agrárvállalkozások rendelkezésére kell bocsátani - jelentette ki az államtitkár, aki szerint nem lehet tudni, hogy 2020 után milyen támogatási rendszer lesz.

Uniós átlag alatt állunk

Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége elnöke, az Országgyűlés alelnöke a konferenciát köszöntve szólt arról, hogy az agráriumban korábban a termelőkre, a feldolgozókra a decentralizáció, a kereskedőkre a koncentráció volt a jellemző, a jövedelem leginkább a kereskedőknél csapódott le.

A szövetkezésről készült 2012-es európai átfogó tanulmány szerint Magyarország

a 28 uniós tagország közül a 19. helyen állt a szövetkezeti szervezettségben.

A szövetkezés, az összefogás ügye kiemelt feladat, szükséges a termékpályák egész területén - hangsúlyozta Jakab István.

Az agrárkamara elnöke az MTA-val közösen végzett felmérésüket idézve elmondta, hogy az agráriumban alacsonyfokú a kooperációs készség, hiányzik a bizalom, sok a látszategyüttműködés a pályázatoknak való megfelelés miatt. A látszategyüttműködések torzítanak, a kamara meggyőződése, hogy

az európai agrárium versenyképessége, jövője függ attól, mennyire épít az integrációra.

A kamara feladata pedig támogatni az összefogásokat - mondta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.