Január 1-jétől újfajta munkavállalói résztulajdonosi programot (MRP-t) indíthatnak azon cégek, amelyek munkavállalóik, vezetőik motivációját részesedéssel, részvényjuttatással szeretnék honorálni. Az MRP egy,
a munkáltatótól elkülönülő jogi személy, amelyben a munkavállalók, és vezetők rendelkeznek részesedéssel.
Így például a vezetők az MRP-szervezeten keresztül szerezhetnek a munkáltatóban tulajdoni részesedést, mégpedig kedvező adózási körülmények mellett.
Az MRP-szervezeten keresztül juttatott jövedelmet kizárólag 15 százalékos személyi jövedelemadó terheli, nem kell egyéb járulékfizetési kötelezettséggel számolni.
A jövedelem adóztatásának időpontja is eltolható, amíg a munkavállaló készpénzhez nem jut.
Ezen kedvező adózási következmények kihasználásához a szervezet megalapításán kívül egy jól megfogalmazott javadalmazási politika szükséges. Ez keretet ad, lefekteti az alkalmazandó elveket és rögzíti azon szabályokat, amelyek alkalmazásával például a bónusz kiszámítható.
A KPMG szakértője szerint nagyon jelentős változás, hogy az új MRP-n keresztül adott juttatás nincsen értékhatárhoz kötve. „A résztvevők köre is rugalmasan alakítható, mivel
nincs meghatározva, hogy a programban milyen beosztású munkavállalók vehetnek részt, és ők arányaiban mekkora összegű juttatásra lehetnek jogosultak.
Tapasztalataink szerint az eddig elérhető kedvezményes adózást biztosító rendszerek gyakran pont azért nem töltötték be funkciójukat, mert nem biztosítottak kellő mozgásteret a résztvevők kiválasztásában, illetve a juttatás mértékének meghatározásában" - mondta Soós László.
A működtetés adminisztrációja gondosan kialakított folyamatok mentén, vagy akár egy külső szolgáltató igénybevételével nem jelentős teher, és már rövidtávon is komoly mértékű adózási előnyökkel járhat mind a munkáltatók, mind a munkavállalók számára. Ezért a társaságoknak érdemes számításba venniük az új MRP kialakításának lehetőségét, és megvizsgálni, hogy az hogyan illeszthető be jelenlegi javadalmazási rendszereikbe - hangsúlyozta Soós László.