A vádirat szerint V. Péter és társai – valamennyien a tulajdonosi körből - a Buda-Cash Brókerház működtetése során, bizonyíthatóan
2007. évtől kezdődően olyan bűnszervezetet hoztak létre,
amelynek keretében az ügyfelek befektetéseivel, értékpapírjaival részben sajátjukként rendelkeztek, részben azokat eltulajdonították.
Kezdetben céljuk a csőd elkerülése, illetve a befektetési szolgáltató fizetőképességének fenntartása volt, később azonban az ügyfelek befektetéseit már nem csak a veszteségek leplezésére használták fel, hanem az ügyfélpénz egy részét különböző offshore cégekbe menekítették.
A Fővárosi Főügyészség vádirata három vádpontot tartalmaz. Az első vádpont szerint a vádlottak 2007 áprilisától 2014 májusáig az ügyfelek pénzéből rendszeresen vásároltak tőzsdén forgalmazott értékpapírokat anélkül, hogy az ügyfelek erre megbízást adtak volna. Ezeket az értékpapírokat azért vásárolták, hogy az ügyfelek korábban jogtalanul eladott részvényeit átmenetileg pótolják. Ennek során a vádlottak a fenti időszakban összesen több mint 40,2 milliárd forintnyi ügyfélvagyonnal rendelkeztek sajátjukként.
A második vádpont szerint V. Péter elsőrendű vádlott 2008 áprilisa és 2014 májusa között összesen mintegy 9,2 milliárd forintot utaltatott át a Buda-Cash Brókerház kezelésében lévő vagyonból különböző offshore cégek számlájára.
Az előző két vádpontban sértettnek az összevontan kezelt ügyfélszámla miatt pontosan meg nem határozható ügyfelek helyett - a mögöttes felelősség szabálya miatt - maga a befektetési szolgáltató tekinthető.
A harmadik vádpont szerint a vádlottak 2007. évben elhatározták, hogy az akkor már több tízmilliárdos hiányt az úgynevezett DRB bankcsoport takarékszövetkezeteinek megszerzése útján és ezáltal a betétesek vagyonával pótolják. Ennek érdekében a vádlottak rábírták a pénzintézeteket, hogy vásároljanak állampapírokat a Buda-Cashen keresztül. Ténylegesen azonban a vádlottaknak az állampapírokat nem állt szándékukban megvásárolni, céljuk a pénzintézetek vagyonának megszerzése volt.
A vádlottak 2009 áprilisa és 2014 áprilisa között a DRB bankcsoportnak összesen
több mint 66 milliárd forint kárt okoztak.
A harmadik vádpont sértettjei a DRB bankcsoport pénzintézetei. A vádlottak akár 25 évig terjedő szabadságvesztéssel is sújthatók – közölte Ibolya Tibor fővárosi főügyész.