Chikán Attila úgy fogalmazott: az irányváltáshoz nem kell kormányváltás,
a gazdasági fordulatot a jelenlegi kormány is meg tudja csinálni, ha akarja.
A professzor szerint a versenyképességet tekintve drámaian romlott a helyzetünk: a Világgazdasági Fórum versenyképességi rangsorában
Magyarország 144 ország között 2001-ben még a 29. volt, 2006-ban a 38. helyre került, most a 63. helyen áll.
A vizsgált 12 versenyképességi mutató közül az intézményrendszer – amelybe beleértik a kormányzat egész teljesítményét – és az üzleti tevékenység tekintetében áll a legrosszabbul az ország: a 97., illetve a 90. helyen – mutatott rá.
Ugyanakkor az infrastruktúrában és a technológiai felkészültségben mért 48. hely hosszú távon reménykeltő – jegyezte meg a professzor.
Chikán Attila a jelenlegi magyarországi unortodox gazdaságpolitika jellemzői között sorolta fel az állam gazdasági szerepének növelését, a társadalmi egyenlőtlenségek politikai kezelését, a rövid távú stabilitás előtérbe helyezését és a politikai hatalom szempontjainak prioritását.
„Magyarország nemzetközi megítélése 1960 óta soha nem volt olyan rossz, mint most”
– jelentette ki az akadémikus, megjegyezve: „ezért nem minősítik fel az országot a hitelminősítők, hiába mondja a kormány, egyébként teljes joggal, hogy gazdasági mutatók már lehetővé tennék ezt”.
Chikán Attila szerint a versenyképesség-vesztés tartós tendencia, amit „nem csak a jelenlegi kormány hibái okoznak, ez a korábbi kormányoktól indult, mint ahogy van hagyománya a korrupciónak is”.
Chikán Attila figyelmeztetett arra, hogy „a politikában jelenleg uralkodó társadalomfelfogás bezárja Magyarországot az alacsony fejlettségű európai országok körébe”.
Kiemelte: folytatódik az ország lecsúszása, ha nem lesz gazdaságpolitikai változás.
A szakember a kis- és középvállalkozásokban látja a változtatás lehetőségét. „A kkv-k, ha lassan is, de képesek a folyamatok kedvező befolyásolására” – mondta Chikán Attila.
Magyarország három pontot, és ezzel három helyet rontott a Transparency International 2015-ös világszintű korrupció-érzékelési indexén. A kelet-közép-európai régióban már csak Romániában és Bulgáriában érzékelik alacsonyabbnak a korrupciót, mint Magyarországon. A szervezet magyarországi vezetője szerint rendszerszintűvé vált a korrupció intézményesített formája.