A cseh kormány célja a közterhek hatékonyabb beszedése, melynek érdekében a 2014-ben hivatalba lépett kormány folyamatosan próbál lépéseket tenni az egyes jogszabályváltozásokkal. Idén a személyi jövedelemadó szempontjából nem történt annyi változás, mint az előző évben, amikor is átfogóbb módosításokat tett a cseh kormány az adózás területén.
A családok támogatása továbbra is elsőszámú szempont Csehországban, melynek fényében az igénybe vehető családi kedvezmény összegét – hasonlóan a hazai törekvésekhez – ismét növelték.
A cseh kormány nem titkolt célja, hogy
munkavégzésre ösztönözze az állampolgárokat,
ahelyett hogy állami szociális juttatásokból próbálják fenntartani magukat, ezért a minimálbéreket évről évre növelik – mondta Horváthné Szabó Beáta, a Deloitte Zrt. adóosztályának igazgatója.
Továbbá, annak érdekében, hogy a dolgozók magasabb bért vihessenek haza, az effektív adóterheket a különböző igénybe vehető kedvezményekkel igyekeznek pozitív irányba befolyásolni.
A tőkejövedelmek utáni adófizetés egyszerűbbé vált azáltal, hogy a fizetendő adót csak az adóévet követő év január 31-ig kell megfizetni, míg korábban ezt legkésőbb a jövedelemszerzést követő 8 napon belül kellett teljesíteni.
Hasonlóan az idén indított magyar gyakorlathoz, a horvát adóhivatal is bevezette az adóhatósági
adómegállapítás rendszerét.
Habár egy bizonyos adózói kör, például egyéni vállalkozók, nemzetközi szállítást végző hajókon dolgozók, vagy azon adózók, akik vonatkozásában nem szolgáltattak adatot év közben, továbbra is önadózás útján teljesíti bevallási kötelezettségét, a legtöbb bevallás benyújtására kötelezett munkavállaló részére a hatóság készíti el a bevallást.
Az adómegállapítást a hatóság június 30-ig elkészíti, melynek eredményéről értesíti az érintetteket. A határozat ellen egy hónapig, azaz július végéig lehet fellebbezni” – mondta Horváthné Szabó Beáta.
Közép-Európában meghatározó adópolitikai elem a családok támogatása akár a munkavállaló által igénybe vehető kedvezmények biztosításával vagy egyes adómentesen adható juttatások bevezetésével – ez Lengyelországban sincs másként.
Az idei évtől, amennyiben a lengyel munkáltató egy saját, úgynevezett szociális alapból finanszírozza a munkavállaló gyermekének óvodai, bölcsődei vagy napközis költségeit, az teljes mértékben adómentes juttatásnak minősül. Ha ezek a költségek nem ebből az úgynevezett szociális alapból kerülnek finanszírozásra, abban az esetben csak a költségek egy része biztosítható adómentes formában. Tekintettel arra, hogy a fenti rendszer csak ez évtől került bevezetésre, egyelőre nehéz megjósolni mekkora népszerűségnek fog örvendeni ez a juttatási forma a lengyel munkáltatók körében.
Érdekes változás a román adóhatósági gyakorlatban, hogy a kiküldetés keretében Romániába érkező munkavállalók esetében a hatóság 2016. január 1-jétől értelmezi a törtévi illetőség fogalmát. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy egy Romániába érkező külföldi munkavállaló attól a pillanattól válik világjövedelmén adókötelessé Romániában, ahogy a belföldi illetőség szabályoknak megfelel.
Korábban, ha az adóév folyamán román illetőségűvé is vált a magánszemély, csak az azt követő év január 1-jétől adózott világjövedelmén, tekintettel arra, hogy a törtévi illetőség ismeretlen volt a román szabályozásban. Összhangban a fentiekkel, ha a munkavállaló elhagyja Romániát, az adóév hátralévő részében ugyancsak nem tekintendő már román adóilletőségűnek. Bővült továbbá az adóalapot csökkentő tételek köre a munkáltató által teljesített privát egészségbiztosítási hozzájárulás összegével, mely mind a személyi jövedelemadó-, mind pedig a járulékalapot csökkenti – mondta Horváthné Szabó Beáta.
A román hatóságok idén bevezették a lehetőséget, hogy az adózó bizonyos feltételek teljesülése esetén részben mentesülni tudjon a már esedékes, de még meg nem fizetett adókötelezettség után kivetésre kerülő késedelmi pótlék alól. Továbbá, az új szabályok lehetőséget biztosíthatnak a késedelmes megfizetés vonatkozásában kiróható bírságok alóli teljes mentesülésre is. Az erre vonatkozó speciális kérelmet 2016. június 30-ig szükséges benyújtani, a hátralékot pedig március végéig kell kiegyenlíteni.
Az újévi módosításoknak köszönhetően, az ingatlanból származó jövedelem 2016-tól különadózó jövedelemként adózik a korábbi árfolyamnyereségként való adókezelés helyett. Az adó mértéke ez esetben 20 százalék, míg az általánosan elszámolható költséghányad 25 százalék.
Amennyiben az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem szerb kifizetőtől vagy egyéni vállalkozótól származik, a kifizetőnek adóelőleg levonási kötelezettsége van a juttatott jövedelem tekintetében – akárcsak a magyar szabályozásban.
„Szerbiában a
külföldi munkavégzésért járó napidíj adómentes összege 50 euró.
Emellett az adómentesen elszámolható utazási költségtérítés mértéke is növekedett olyan esetben, amikor a munkavállaló saját személygépkocsit használ üzleti útra. Ilyenkor a felhasznált üzemanyag árának 30 százaléka adómentes juttatásnak minősülhet” – mondta Horváthné Szabó Beáta.
Foglalkoztatást ösztönző célzattal Szerbiában különféle adó- és járulékkedvezmények érhetőek el a munkáltatók részére, amennyiben új munkavállalót alkalmaznak. Kisvállalkozások esetében például legalább két új munkavállaló alkalmazása esetén az utánuk megfizetett személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási járulékoknak akár a
75 százaléka is visszajárhat a foglalkoztatónak.
Ha a munkáltató (kisvállalat vagy egyéni vállalkozó) élni kíván ezzel a lehetőséggel, azt egészen 2017. év végéig megteheti a korábbi 2016. június végéig történő igénybevétel helyett.
A tőkejövedelmek Szlovákiában korábban eltérően adóztak, attól függően, hogy azt az adózó belföldről vagy külföldről szerezte. 2016-tól azonban ezen jövedelmek egységesen 19 százalékos adókulccsal adóznak. Az adómentes jövedelmek köre januártól tovább bővült, így például nem kell adót fizetni a hosszú távú befektetési alapból szerzett kifizetések után, amennyiben az adott portfoliót a magánszemély több mint 15 évig tartotta. Ez a szabályozás emlékeztet a Magyarországon elérhető tartós befektetési számlákra, azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy a magyar szabályozás kedvezőbb, mindössze 5 éves tartási időszakot ír elő az adómentesség elérése kapcsán.
„Hasonlóan a hazai gyakorlathoz, 2016-tól szlovák szomszédjainknak is lehetősége van felajánlani adójuk 2 százalékát egy nonprofit szervezet részére, amit az év végi bevallásukon tudnak megtenni. További érdekesség, hogy a módosított szabályozásnak köszönhetően az orvosok és orvosi szolgáltatásokat nyújtók részére a gyógyszercégek által adott pénzbeli vagy akár természetbeni juttatások is egységesen 19 százalékos személyi jövedelemadó kötelezettséget viselnek.
Habár a progresszív adótáblában és a személyi jövedelemadó kötelezettségek mértékében jelentős változás nem történt (a legmagasabb jövedelemszint esetében 50 százalékos az adókötelezettség mértéke), az osztalék és kamatjövedelmek tekintetében változott a bevallási határidő.
Míg korábban a jövedelemszerzés negyedévét követő hó 15-ig kellett ezt bevallani,
most elegendő az adóévet követő február 28. napjáig teljesíteni.
Horváthné Szabó Beáta szerint, ahogyan 2014 elejétől hazánkban is, úgy 2015. szeptember 1-jétől már Szlovéniában is elérhető az összevont engedély a külföldről érkező munkavállalók számára. Ez azt jelenti, hogy már nem külön tartózkodási és munkavállalási engedély kerül kiállításra, a munkavállalók egy összevont dokumentumot kapnak.