Alig negyedannyit keresünk, mint a németek

Több mint tízszeres különbség is lehet az óránként számított munkaerőköltségek között, amelyek tavaly 4,1 és 41,3 euró között mozogtak az Európai Unióban, derült ki az Eurostat, az EU statisztikai hivatalának pénteken közzétett adataiból.

A munkáltatóknak az előző évihez hasonlóan 2015-ben is Bulgáriában (4,1 euró) és Romániában (5,0 euró) voltak legalacsonyabb a költségeik, a legmagasabbak pedig Dániában (41,3 euró) és Belgiumban (39,1 euró).

Magyarországon 7,5 eurót kellett fizetni egy órányi munkaerőért az Eurostat szerint 2015-ben, ami 0,2 euróval több a 2014-es értéknél és az ötödik legalacsonyabb érték az unióban. Forintban számítva 3,4 százalékkal,

2330,7 forintra nőtt az óránkénti munkaerőköltség tavaly

éves összehasonlításban.

A lista utolsó öt helyezettje között van még Litvánia (6,8 euró) és Lettország (7,1 euró), míg az első ötbe Dánia és Belgium mellett Svédország (37,4 euró), Luxembourg (36,2 euró) és Franciaország (35,1 euró) fért be. Németország 32,2 euróval a kilencedik helyre került.

A visegrádi országok közül

Szlovákiában tavaly 10,1 eurót fizettek egy munkaóráért,

Csehországban 9,9, Lengyelországban 8,6 eurót.

Az Eurostat adatai szerint az átlagos becsült munkaerőköltség uniós szinten 25,0, az eurózónában 29,5 euró volt 2015-ben, ami 2,0 és 1,5 százalékos növekedés a tavalyhoz képest.

A legmagasabb átlagos értéket az ipari szektorban mérték,

uniós szinten 25,9, az eurózónában 32,3 eurót. A szolgáltatási szektorban ugyanez az érték 24,9 és 28,6 euró volt tavaly, míg az építőiparban 22,4 és 25,8 eurót regisztrált az unió statisztikai hivatala.

Az Eurostat által számított munkaerőköltség tartalmazza a munkabért, valamint az olyan nem bérjellegű költségeket, mint a munkáltató által fizetett szociális hozzájárulás.

A nem bérjellegű költségek aránya a munkaerő teljes költségéből Franciaországban volt a legmagasabb (33,2 százalék),

míg Máltán a legalacsonyabb (6,6 százalék). Magyarországon ez az arány 22,7 százalék volt tavaly.

Az Eurostat a 10 munkavállalónál többet foglalkoztató vállalkozásokat vette figyelembe, az adatok összeállításakor a hivatal 2012-es munkaerőköltség felméréséből és a tagállamok által megadott munkaerőköltség-indexből indult ki. A felmérés nem tartalmazza a mezőgazdasági és a közigazgatási szféra adatait.