Már 2015-ben megfigyelhetők voltak a javuló trendek a felszámolások, csődök és kényszertörlések terén. A kényszertörlések számának 2014-es tetőzése után 2015-ben már 27 százalékkal csökkent ennek az eljárás típusnak a száma.
A pozitív tendencia várhatóan tovább folytatódik, 2016 első negyedévében már kevesebb, mint 5300 kényszertörlést regisztráltak,
ami közel 40 százalékos javulást mutat az előző év hasonló időszakához képest. A felszámolások száma is tovább csökkent, 2015 első negyedévéhez képest több, mint 30 százalékos mérséklődést mutatva. Az év első három hónapjában indított eljárások száma nem érte el a 2100-at. A csődeljárások továbbra sem gyakoriak, míg 2014-ben évi 88, addig 2015-ben már csak 63 ilyen eljárás indult.
Az idei év első három hónapjában 12 új csődeljárás indult, míg az előző év azonos időszakában 19.
Növekedett viszont a végelszámolások száma, míg az elmúlt két évben számuk 7900 körül mozgott, addig 2016. január és március között már 3200 fölé került a számuk, több mint 32 százalékos növekedést produkálva a tavalyi első negyedévi értékhez képest.
A csődök és felszámolások számának visszaesése a Bisnode Bedőlési Index értékén is éreztette pozitív hatásait. Míg 2015 első negyedévében a mutató értéke 3,01 százalék volt, addig 2016-ra hatalmas javulást követően 1,67 százalékon zárt. Természetesen nem szabad elfelejtenünk, hogy
a kényszertörlések egy része szintén fizetésképtelenség miatt indul.
A BBI 44,5 százalékos javulása az elmúlt 1 évben bizakodásra ad okot, hiszen a nemfizetési eljárások száma 2014. vége óta nagymértékben visszaesett. A javuló trendek ellenére sem szabad viszont megfeledkeznünk új partnereink körültekintő átvilágításáról még az üzlet megkötését megelőzően.
Bár a legkockázatosabb szektorok közül a vendéglátás kockázatossága csökkent a legnagyobb mértékben, 2,75 százalékponttal, még mindig magasabb rizikót rejt, mint a második helyre előretörő fafeldolgozás.
Az építőipar kockázatosságában ugyancsak jelentős csökkenés következett be,
2,33 százalékpontot javítottak, ezzel a negatív lista korábbi második helyéről a negyedik helyre kerültek. A legnagyobb kockázatot rejtő szektorokra kivétel nélkül igaz, hogy csökkent a csődök és felszámolások cégszámhoz viszonyított aránya, a különbségek a csökkenés mértékében keresendők.
A legkisebb bedőlési aránnyal rendelkező iparágak listáján hosszú ideje hasonló szektorok szerepelnek. Az egészségügy és az oktatás továbbra is az élen állnak.
Az egy évvel ezelőtti listavezető Szabolcs-Szatmár-Bereg megye már csak a második legkockázatosabb megyénk, 3,68 százalékos bedőlési aránnyal Heves megye vette át az elsőséget.
A csődök és felszámolások csökkenő számának hatására, minden megyében javuló tendencia figyelhető
meg az elmúlt 12 hónapban. A legnagyobb javulás a fővárosban és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében történt, mindkét térségben több mint 1,8 százalék ponttal mérséklődött a bedőlési arány. A legkisebb, 0,5 százalékpont alatti javulás Komárom-Esztergom Heves és Győr-Moson-Sopron megyét jellemezte.