Különleges év előtt áll a részvénypiac

Most, hogy a Fehér Ház kulcsáért folytatott küzdelem egyre hevesebbé válik, a befektetőket ismét foglalkoztatni kezdte az elnökválasztás és az USA részvénypiacának összefüggése. A történelmi tapasztalat azt mutatja, hogy az Egyesült Államok piacának alakulása egy-egy elnök második ciklusának utolsó évében csökkenő tendenciát mutat, és arra is számítanunk kell, hogy a kampányretorika és a folyamattal járó bizonytalanságok rövid távú volatilitást idéznek elő a piacon – derül ki a Fidelity elemzéséből.

Mindezek persze nem kőbe vésett szabályok, és a történelem sem mindig ismétli önmagát. Az idei év több szempontból is különlegesnek számít: nincs olyan jelölt, aki az újraválasztásáért szállt versenybe, és a jelenlegi alelnök nem jelöltette magát, ezért

akárki is nyer, újoncként kerül hivatalba.

Amint az alábbi grafikonon látható, Hillary Clinton és Donald Trump az elmúlt két hónap előzetes választásainak eredménye alapján szilárdan bebetonozta magát a két első helyre. Az idei „Szuperkedd” eredményeit egyes táborok a „Vízválasztó Kedd” néven is emlegetik, mivel kiderült, hogy a novemberi általános választáson nagy valószínűséggel Clinton-Trump párharc várható. Ettől függetlenül Trumpnak még keményen bele kell húznia, hogy a maradék küldöttek közül eleget győzzön meg ahhoz, hogy ő legyen a republikánusok jelöltje – főleg, ha továbbra is ilyen ütemben haragítja magára a női támogatóit.

Forrás: Fidelity

A küzdelemnek ebben a korai szakaszában még nehéz lenne felmérni, hogy melyik ágazatok és vállalatok számára lesznek majd előnyösek az egyes jelöltek által hirdetett irányelvek. Valószínűleg tisztábban fogunk látni, ha majd az előzetes fordulók után beindul az igazi kampány – a leginkább reflektorfényben álló témák a gyógyszerárak, az USA honvédelmi kiadásai

és a pénzügyi szolgáltatókra vonatkozó jogszabályi környezet reformja lesznek.

Tágabb értelemben arról is komoly spekuláció zajlik, hogy milyen hatással lesz az egyes jelöltek politikája a Fed pénzügyi megszorító intézkedéseinek tempójára.

Merre mennek a gyógyszerárak?

Hillary Clinton múlt ősszel tett kijelentései nyomán komoly árfolyamnyomás alá kerültek a gyógyszergyártó és biotechnológiai vállalatok részvényei, és ez a jövőben is hatással lehet e papírok teljesítményére; ugyanakkor előfordulhat, hogy ez a folyamat

néhány érdekes belépési pontot is kínál majd.

Ne feledjük, hogy a szenátusban a republikánusok vannak többségben, és minden bizonnyal legalábbis hűvösen állnak majd a gyógyszerárak csökkentését elrendelő új törvények kérdéséhez. Az egészségügyi reformok támogatásával kapcsolatos vonakodásuknak adták tanúbizonyságát akkor is, amikor keményen beleálltak az „Obamacare” néven ismert egészségügyi koncepció elleni tiltakozásba, melynek hatására az eredeti javaslatoknak csak egy alaposan felhígított változata kerülhetett bevezetésre.

Figyelhetnek a befektetők Forrás: AFP/Getty Images/Stan Honda

Ami Trumpot illeti, ahogy a legtöbb egyéb kérdésben, az egészségügy kapcsán is egymásnak némileg ellentmondó nyilatkozatokat tesz. Kampánykörútja során beszélt ugyan a gyógyszerár-tárgyalások szükségszerűségéről, ám a téma később mégsem került bele az úgynevezett „Hétpontos Tervébe”. Lelke mélyén továbbra is republikánus marad, így

nem valószínű, hogy az egészségügyben jelentős reformokat léptetne életbe.

A kampány során tapasztalt rossz publicitásnak talán az lesz a legvalószínűbb hozadéka, hogy az egészségügy, mint ágazat, a saját önszabályozása keretében valamivel ésszerűbben alakítja majd át a gyógyszerárak rendszerét.

Átláthatóbb katonai kiadások

A védelmi költségvetés valószínűleg szintén komoly vitákat fog gerjeszteni, de a globális fenyegetettség árnyékában nagy katonai költségvetési megszorításokra nem lehet számítani. Az USA az „orosz agresszió” nyomán például már ki is dolgozta az európai védelmi rendszer rendelkezésére álló pénzügyi keret megnégyszerezését.

A Pentagon 2017-re összesen 582,7 milliárd dolláros költségvetést szeretne kiharcolni magának, ami alig kevesebb, mint az idei 585 milliárd dolláros keret. A két legesélyesebb jelölt a honvédelmi költségvetés újabb megkurtítása helyett a jelek szerint inkább az USA katonaságának átláthatóbb és hatékonyabb működésére helyezi a hangsúlyt.

Reformok a pénzügyekben

Már több mint hét év telt el a pénzügyi válság tetőpontja óta, de a bankok még mindig azon küzdenek, hogy helyreállítsák az USA közvéleményének szemében

alaposan megtépázott hírnevüket.

Mindez a kampánybeszédek könnyű célpontjává tette őket: a legtöbb jelölt a szigorúbb jogszabályok szükségességéről beszélt, a demokrata Bernie Sanders pedig egyenesen egy új „Glass-Steagall törvény” megszavazását követelte, mely különválasztaná egymástól a befektetési és a lakossági banki tevékenységet.

A nagybankok még mindig bizalmi válsággal küzdenek Forrás: 123rf.com

Az Obama elnöksége alatt már korábban bevezetett jogszabályok fényében ennyire drasztikus intézkedésekre bizonyára nem kerül majd sor, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy az USA bankjainak mérlege ma már sokkal szilárdabbnak tekinthető, mint akár pár évvel ezelőtt. Az más kérdés, hogy a kampánykörút során meglehetősen

nagy port vert fel a minimálbér emelésének kérdése.

Az USA-ban a szövetségi szintű minimálbér 2009 óta nem emelkedett, és a növelése a bérjövedelem növekedésének felgyorsulásához vezethetne, aminek hatására a Fed kénytelen lenne gyorsabb ütemben emelni a kamatlábakat. A kamatemelés pedig történelmi visszatekintésben eddig jellemzően a bankok és biztosítótársaságok jövedelmének növekedését idézte elő.

„Ahogy eddig, a jövőben is nyitva tartjuk a szemünket és megragadjuk az alulról felfelé történő részvényválogatási lehetőségeket, és bár az elmúlt időszakban tapasztalt volatilitás vételi lehetőségeket is kínált, egyik alapunk sem fektetett be a választási kampányhoz kapcsolódó szempontok alapján – viszont készen állunk arra, hogy kihasználjuk a változó politikai irányelvek nyomán kialakuló, potenciálisan nyomott vagy éppen emelkedő árfolyamokban rejlő lehetőségeket” – teszi hozzá Al-Hilal István, a Fidelity International magyarországi értékesítési vezetője.

Mit mondanak a portfóliómenedzserek?

„Az USA elnökválasztás időpontjának közeledése, és az ehhez kapcsolódó politikai bizonytalanság fokozhatja a piaci volatilitást; ugyanakkor – függetlenül attól, hogy ki nyeri a választást – nem számítok földcsuszamlásszerű irányelv-változásokra. Ágazati szinten az egészségügyi papírok árfolyama talán hullámzóbbá válhat, ha a jelöltek továbbra is ennyit foglalkoznak a szektor árképzési gyakorlatával, ugyanakkor továbbra is bízom a portfólióban jelenleg szereplő egészségügyi részvényekben, és afelől sincs kétségem, hogy

az újító szellemről tanúbizonyságot tevő vállalatok a jövőben is meg tudják őrizni áralakító erejüket.

Választások környékén a katonai cégek is reflektorfénybe kerülnek, de a mostani kampányban egyik jelölt sem állította ezt a témát a hadjárata középpontjába. Összességében azt mondanám, hogy a választási hajrá miatt kialakult volatilitás kínál majd néhány vételi lehetőséget – véli Angel Agudo, az FF America alap portfóliómenedzsere

Vannak lehetőségek a forgatagban Forrás: RIA Novosti/Natalia Seliverstova

„Függetlenül attól, hogy ki nyeri meg a 2016-os amerikai elnökválasztást, nem látok nagyarányú irányelv-változásokat. A figyelem középpontjában továbbra is a gazdaság áll, ahonnan vegyes jelzések érkeznek a befektetők felé. A kedvezőtlenebb likviditási feltételek és a csökkenő inflációs várakozások együttese továbbra is megnehezíti a kamatemelést a Fed számára. Arra utaló jelek is tapasztalhatók, hogy

a bankrendszerre a jövőben is meglehetősen erőteljes jogszabályi nyomás fog nehezedni.

A későbbiekben némi lehetőség kínálkozhat arra, hogy a monetáris politika infrastrukturális beruházások és a honvédelmi kiadások növelése útján elősegítse a gazdaság teljesítményének javulását, ami érdekes befektetési lehetőségeke teremthetne – mondja Aditya Khowala, FF amerikai alapok portfóliómenedzsere

„A két fő elnökválasztási vetélytárs által hangoztatott kinyilatkoztatások nagy része nem más, mint a választási retorika része, melyre minden ilyen alkalommal számítani kell. A gyógyszerárak kapcsán a piacon tapasztalható ugyan némi idegesség, de szerintem

a most emlegetett kockázatok jelentős része nem fog bekövetkezni.

Sőt, az USA egészségügyi részvényei a választások idején historikusan általában gyengébb teljesítményt nyújtanak, és az esetleges, rövid távú volatilitás jó alkalmat kínálhat arra, hogy érdekes hosszú távú befektetéseket hajtsunk végre. Ezzel együtt sem e konkrét ágazat, sem a piac egésze szempontjából nem lenne rossz, ha egy valamivel tisztábban látnánk. Ami engem illet, nálunk a mostani választási kampányidőszakban is csak a szokásos ügymenet zajlik: az olyan, korrekt minőséget kínáló franchise-okra koncentrálok, melyek az alacsony növekedéssel jellemezhető körülmények között gyorsabban tudnak növekedni a piaci átlagnál. A hangsúly a jó minőségű, újra befektethető hozamot hozó papírokon és a vonzó értékeltségek mellett forgó, saját erejükből előbbre jutni képes vállalatok papírjain van.” – állítja Dominic Griffin, FF amerikai alapok portfóliómenedzsere.