Potenciálisan minden vásárló figyelő közönség. Arra az előadásra éhes, ahol újat mutatnak neki. A vállalkozás dolga, hogy ezt a lehetőséget megragadja. Erre általában percei vannak. Szóval az ne legyen kifogás, hogy nincs ideje figyelni a kommenteket az oldalán.
Az online módszerek tényleg új foglalkozásokat teremtenek,
2016-ban semmi furcsa nincs abban, ha valaki közösségi médiaszakértőt nevez vagy nevel ki, vesz fel. Aki ezt komolyan veszi, annak legyen rá embere. De ha ez nem megoldható, szervezzen 2-3 órás blokkokat, amikor a legalkalmasabb munkavállalója ezzel foglalkozik. Akit aztán sem cenzúrázni, sem irányítani nem kell.
A módszerek persze – nem is nagyon lassan – inflálódnak. Amit öt évvel a komment adott a közösségnek, ma sokkal inkább teljesíti egy videó. Nagy ereje van egy személyre szóló darabnak, ahol akár névvel meg lehet említeni azt, aki a legérdekesebb kérdést felvetette.
Gombos Zsolt, az Online Marketing Akadémia szakértője szerint az utóbbi időben különösen izgalmas lett a helyzet az élő videókkal a Facebookon, magánprofilok és márkaoldalak számára egyaránt. „Ez a fajta kommunikáció még ritka, az újdonság erejével hat, ezzel igazán aktuális és személyre szabott tud lenni – mondja. – A videóban szereplő személy az "élőzés" közben látja a reakciókat és a hozzászólásokat, azonnali kérdésekre azonnali válaszokat tud adni. Érdemes kipróbálni, és mivel új dologról van szó, hibázni ér!”
Vásárlóként is ismerjük, amikor egy webáruházban termékre kattintunk, de nem vesszük meg, majd, amint fellépünk a Facebookra, szembejön a hirdetése. Ezek stratégiailag elhelyezett reklámok, a módszer elég sokszor beválik. A marketingesek szerint elképesztően hatásos.
„A remarketingnél érdemes odafigyelni arra, hogy a korábbi oldallátogatók preferenciájuknak megfelelő üzeneteket kapjanak – mondja Pogátsnik László online marketingszakértő, a Copywriter.hu alapítója. – Különböző hirdetésekkel lehet megcélozni a weboldalunk egyes aloldalainak látogatóit. Minél inkább személyre szabott a hirdetés, annál jobban betalál. Webshopoknál jó eredményeket tud hozni például, ha más-más hirdetéseket futtatunk azoknak az érdeklődőknek, akik egy adott termékkategóriát megtekintettek,
majd azoknak, akik valamiért megszakították a vásárlási folyamatot.
Őket jó eséllyel vásárlásra lehet csábítani valamilyen limitált kedvezménnyel, speciális ajándékkal.
A Facebookon máshonnan származó adatbázisunkból is létrehozhatunk célközönséget, például azokból, akik feliratkoztak a hírlevelünkre. Így a két marketing csatorna erősíteni tudja egymás hatását.”
Hirdetői szemmel a remarketing valóban az elmúlt évek egyik legnagyobb találmánya, véli Gombos Zsolt. A két legnépszerűbb platformon, Facebookon és AdWords-ön is el tudjuk érni azokat a felhasználókat, akik a honlapunk valamelyik aloldalát, vagy akár egy-egy terméket megnéztek, de mondjuk nem vásároltak. Sokféle szempont szerint van lehetőségünk célközönséget létrehozni ezekből az adatokból, és minden érdeklődőnek a neki legmegfelelőbb ajánlatot tenni. Így (a reklámot közzétevő rendszer mellett)
nem csak a hirdető jár jól, hiszen a hirdetés célközönségének meddő szórása sokkal kisebb,
hanem a reklámmal találkozó érdeklődő is, hiszen olyan ajánlatokkal fog találkozni, ami őt valóban érdekli. Így végső soron a helyesen alkalmazott remarketing egy igazi win-win-win szituációt eredményez.
A közösségi média egyik feltűnő újítása, hogy a pushmarketinges pullmarketingre változtatta. Tehát épp azt a harsány, arcba tolt rikoltozást váltja ki, amiben egy szórólap, egy callcenteres ajánlat, egy önfényező hirdetés olyan erős volt hajdanán. Magyarországra a ’90-es években gyűrűzött be a „Tőlem! Vedd! Meg! Azonnal! Mert én vagyok a leghangosabb kakas a szemétdombon!!!!!!!”-tónus. Ott is a helye.
Ez negyedszázaddal később nem csak ciki, de igen erőtlen eszköz is.
A tukmálás elavult, ma már engagement van – sokan megpróbálták már lefordítani ezt a szót, nem nagyon sikerült jobb megoldást találni a körülírásnál. Szóval vonjuk be a vásárlót, beszélgessünk vele, legyünk őszinték. Azon a napon, amelyen a vállalkozás elkezd dicsekedni az ő fantasztikus teljesítményével, akár be is csukhatja a Facebook oldalát.
Pogátsnik László szerint nagy hiba máig a lájkolók számából kiindulni: „Sokkal jobban érdemes figyelni a posztok elérésére, a felhasználók elköteleződésére és arra, hogy a Facebook oldalunkon egyfajta párbeszéd alakuljon ki. Kezdeményezzünk kérdésekkel beszélgetést, válaszoljunk a kommentekre, üzenetekre, mert a felhasználókon túl a Facebook is megjutalmaz érte”. Az aktivitást maga az oldal elemzi, valamint hasznos a Likealyzer ingyenes alkalmazás is. „Ez utóbbi nemcsak jelentést készít az oldal aktuális állapotáról, hanem javaslatokat is ad, arra, hogy mely gyakorlatunkon érdemes változtatni a magasabb elköteleződés érdekében” – véli a szakember.
Az újfajta kapcsolat alapja a bizalom. Ezt a viszonyt megéri lassan, de nagy figyelemmel felépíteni. (Az azonnali eladás is a régi harsányság rokona.) Nagyon sok minden teljesen elfogadott, amit korábban el sem lehetett képzelni: szabad tévedni, szabad mellékes témákat hozni, szabad – ó, menedzservicsorba fagyott öltönyök atyja, ne hagyj el! – a piac többi szereplőjéről szépeket mondani.
Szabad viccelődni, szabad csapatépítős videót posztolni,
szabad bemutatni az új kollégákat. Mindez ugyanis kontextust és légkört teremt a terméknek, így az ügyfél nem azért fog vásárolni, mert a márka finoman a torkára lépett és beledumálta, hanem mert úgy döntött. Emiatt pedig sokkal inkább a sajátjának érzi az ügyet. És sanszosabban tér vissza.
„A legtöbb cég, amelyik ma jelen van az online térben, tartalomkényszer alatt áll – mondja Gombos Zsolt. – Folyamatosan, sokszor akár automatizáltan kell a különböző felületeken kommunikálni, ráadásul mindezt célzottan, tudatosan. Egy cég annyira él, amennyire kommunikál, tartja a mondás, és ma ez már rég nem csak a cég honlapját jelenti. Értékes, vonzó, és érdekes kommunikációt kell folytatni a célcsoport csatornáin: e-mailen keresztül, a blogon, a Facebookon, a Twitteren, a Pinteresten, az Instagramon, a LinkedInen és az összes többin, hogy minél inkább bevonják a követőket. Edukáció, folyamatos igénykeltés révén pedig az ügyfélszerzés is automatizáltabbá, ezáltal tervezhetőbbé válik. A szakma ezt a folyamatot hívja inbound marketingnek.”
A CSR nem csak a nagyvállalatok sajátja. Az ilyen akciókról pedig rengeteget lehet mesélni. Márpedig a közösségi média motorja a történetmesélés. És
ha bevonja a vásárlóit, mindenki sokkal boldogabb.
Ha akár csak 200 forintot ajánl fel minden megosztás után, már az ügyfelek is úgy fogják érezni, hogy nagyszerű kezdeményezésben vettek részt. Pedig összesen annyit kellett tenniük, hogy rányomnak a megosztás gombra.
A legjobb hír, hogy mindez bármelyik kisvállalkozás előtt nyitva áll.
(Via)