Hat éve nem történt olyan az MKB-val, mint 2016 első negyedévében: az MKB bankcsoport konszolidált, első negyedéves eredménye az elmúlt hat év viszonylatában a legjobb teljesítmény. A cégcsoport 4 milliárd forint nyereséget termelt, maga az MKB Bank pedig 3,58 milliárd forintot, a banki különadó arányos, első negyedévre eső hányadát beszámítva, mondta el az Origónak Balog Ádám, az MKB elnök-vezérigazgatója.
Az MKB átszervezése lezárult, ez volt az első tiszta negyedév, mióta a magyar állam megvette a bankot,
vagyis az eredményben már nincsenek egyszeri tételek.
A nyereség alapvetően három dolognak köszönhető a vezérigazgató szerint. Egyrészt nagy szerepük volt a nyereséges negyedévben az üzleti szegmenseknek, amelyek nagyon jól, terv felett teljesítettek. Másrészt látszanak a 2015-ben kezdett költségcsökkentés eredményei. Az MKB jóval hatékonyabban működik, mint korábban,
a költségeket 2015 első negyedévéhez képest sikerült tartósan, 10,7 százalékkal lefaragni.
Harmadrészt sikeres volt a bank átszervezése, leválasztották a veszteséges, rossz eszközöket.
Ami a jövőt illeti, az elnök-vezérigazgató azt mondta, az MKB meglévő, stabil ügyfélköre és üzleti kapcsolatai olyan biztos alapot jelentenek, amire lehet építeni. A bank továbbra is nagy hangsúlyt fektet a hagyományos ügyfélkapcsolatok ápolására, az ügyfélélmény javítására és a pénzintézet által nyújtott szolgáltatások kiemelkedő színvonalának megtartására és fejlesztésére.
Balog Ádám szerint a bankszektor előtt álló legnagyobb kihívást a digitalizáció és az online szolgáltatások fejlesztése jelentik, a jövő erről fog szólni,
és ez a jövő nagyon hamar itt lesz”
– mondta az elnök-vezérigazgató.
Magyarországon a bankok és a szabályozói környezet is le vannak maradva a digitalizációban, több esetben nem csak a nyugati országokhoz, de keletiekhez képest is. Például
Magyarországtól keletre is van olyan állam, ahol már lehet SMS-ben hitelt igényelni.
Az elnök-vezérigazgató szerint a digitalizáció „lesz a kitörési pont az MKB számára”, mindent megtesznek, hogy erősítsék ezt a vonalat, a fejlesztésekért a banknál külön vezérigazgató-helyettes felel. Balog Ádám arról természetesen nem beszélhetett, pontosan milyen termékekkel készülnek, de a mobiltárca például szerepel a terveik közt.
Balog Ádám annak puszta felvetését is ésszerűtlennek nevezte, hogy többet keresne 5 millió forintnál, mint ahogy a Világgazdaság írta. Az MKB vezetőinek fizetését az Európai Bizottsággal kötött megállapodás maximálja.
Az unió szigorúan felügyeli az MKB-t egy megbízott nemzetközi cégen keresztül, amelyik folyamatosan auditálja a bankot. Elképzelhetetlen, hogy valamit ne tartanánk be”
– mondta a vezérigazgató.
A magyar állam 2014. júliusában vette meg az MKB-t a Bayerische Landesbanktól, az ügyletre a felügyeleti szerv, a Magyar Nemzeti Bank szeptemberben bólintott rá.
A kormány 55 millió eurót (17 milliárd forintot) fizetett a bankért, a Bayern LB pedig elengedte az MKB 270 millió eurós tartozását.
Az MKB Bank tulajdonosi és igazgatósági jogainak gyakorlása a Magyar Nemzeti Bankhoz került. Erre azért kerülhetett sor, mert szerintük a bank fizetésképtelen lehetett volna a közbelépés nélkül. Balog Ádám 2015 júliusában lett az MKB elnök-vezérigazgatója, miután visszavonták a szanálási biztosok megbízását. Az új vezetés folytatta a bank átszervezését, a rossz portfolióelemek leválasztását.
Az MKB 2014-ben 148 milliárd forintos veszteséggel zárt,
a veszteség 2015-ben már csak 76 milliárd forint volt, de ezt főleg az átszervezés miatti egyedi tételek okozták, amik nélkül az MKB közel nullszaldós lett volna.
2016. március 31-én a Magyar Nemzeti Bank mint szanálási hatóság döntött az MKB Bank Zrt. piaci értékesítési eljárásában a bank 100 százalékos tulajdonrészének megvásárlására érkezett három ajánlat közül a nyertes kiválasztásáról: a bankot a a Blue Robin Investments S.C.A., a METIS Magántőkealap és a Pannónia Nyugdíjpénztár, a CIG partnerség tagja által alkotott konzorcium veheti meg. A jegybank közleménye szerint az adásvétel a vételár megfizetését követően a tervek szerint 2016. június 30-ig lezárul.