Míg a nagyobb cégek, mint a Siemens vagy az SAP élen járnak a német ipar digitalizációjában, a kisebb, maximum 500 munkavállalót foglalkoztató vállalatok legtöbbször pénzszűkére vagy IT-részleg hiányára hivatkozva
ellenállnak a negyedik ipari forradalomnak.
A német vállalatoknak ezen kívül fontos szempont az új technológiák iparági sztenderdjeinek kialakítása és az adatvédelem is. A McKinsey tanácsadó cég felmérése szerint 10-ből legalább 4 német vállalat egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben valósított meg digitalizációs stratégiát.
Sigmar Gabriel gazdasági miniszter is megpróbálta meggyőzni a kkv-kat a digitalizáció befogadásáról. Egy iparági gyűlésen kifejtette, hogy új hozzáadott értéket jelentő platformok préselődnek a termék és a fogyasztó közé, példaként említve, hogy a lánya autómegosztó szolgáltatást használ ahelyett, hogy saját autót venne.
„Ki tud a legtöbbet a lányom közlekedési igényeiről? Nem a Volkswagen, a BMW vagy a Daimler, hanem a Google”
– mondta.
A szakértők azért is intik az ipart a lemaradástól, mert a nagy szoftvercégek az okostechnológia alkalmazásával versenytársaivá válhatnak, míg a gyártók lecsúsznak az egyszerű hardver-beszállító szintjére.
A német vállalatok többsége konzervatív,
ahelyett, hogy belevágna az új technológiák alkalmazásába, a Boston Consulting Group tanácsadó cég szerint leginkább arra keresi a választ, hogy a munkájában engedélyezett, jóváhagyott eljárásról van-e szó.