Már készül a lex Panama, de nem nálunk

German Finance Minister Wolfgang Schaeuble during an interview with the German Press Agency (dpa) in Berlin, Germany, 23 February 2016. Photo: Michael Kappeler/dpa

Több országban is törvényi szigorítást jelentettek be a Mossack Fonseca-ügy alapján, Magyarországon egyelőre csak a Panama-papírokban szereplők kivizsgálását rendelték el. Nincs értelme általában betiltani az offshore-ozást, megoldást is csak a nemzetközi együttműködés, információcsere hozhat.

Németország az OECD segítségével számolna le az offshore-ozással, Nagy-Britannia nemzetközi konferenciát kezdeményez az adócsalásról, ez azonban nem tudja teljesen elfedni azt a tényt, hogy mindkét állam kormánya érintettként tűnik fel a Panama-botrányban. A legnagyobb európai gazdaságok közül egyelőre Franciaország tűnik tisztának, igaz, csak azért, mert náluk már két éve lezajlott az offshore-botrány, az akkor lemondott miniszter neve is szerepel a Mossack Fonseca panamai ügyvédi iroda kiszivárgott papírjaiban.

Első áldozat

Magyarországon ilyen magas szintű érintettség nem derült ki. Egyelőre két politikus bukott le, egyikük a fideszes Horváth Zsolt, Kecskemét volt országgyűlési képviselője, egyben több Seychelle-szigeteki offshore cég résztulajdonosa. A másikuk Boldvai László MSZP-s politikus, akit „az offshore-botrány első magyar politikai áldozatának” neveztek, mert miután kiderült, felesége

Szamoa szigetén bejegyzett cég, illetve egy titkos svájci bankszámla

tulajdonosa, felfüggesztették a párttagságát. Horváth Zsolttól a Fidesz elhatárolódott, de a párt tagja maradt.

Horváth Zsolt fideszes képviselő neve és cégei is szerepelnek a Panama-papírokban Forrás: MTI/Soós Lajos

Pénteken Orbán Viktor miniszterelnök kérésére Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter elrendelte, hogy

a NAV azonnal kezdje meg a Panama-papírok vizsgálatát,

erre egy külön szakértői munkacsoportot állítanak fel. A NAV olyan cégeket meszelhet el az ügyben, amelyek azért, hogy kevesebbet vagy egyáltalán ne adózzanak, a nyereséget egy adóparadicsomba csoportosították át, majd onnan osztalék formájában Magyarországra hozták vissza. Olyan magánszemélyek is büntethetők, akik ilyen cégektől szereztek jövedelmet, ha nem fizették be utána a személyi jövedelemadót (ez 2016-tól 15 százalék) és az ehót (egészségügyi hozzájárulást - ennek mértéke 27 százalék).

Nem feltétlenül törvénytelen

Rendszerszintű megoldást azonban nem jelentene az offshore-ozásra ez a vizsgálat, hiszen a NAV csak a most nyilvánosságra került papírokat vizsgálhatja. A további információk szerzése pedig több akadályba is ütközik.

„Az országok közötti adatcsere-hiányosságok miatt jelenleg leginkább vagyonosodási vizsgálattal lehet kimutatni, ha valaki offshore-cégen keresztül, adóelkerüléssel halmozta fel vagyonát” – mondta dr. Réczei Géza, a Winkler, Barna és Társai Ügyvédi iroda adószakértő ügyvédje. „A panamai ügy magyar szálait azért is nehezebb lesz kivizsgálni, mert

tavaly megváltozott a vagyonosodási vizsgálatról szóló szabályozás.

2015 előtt az adóhatóság saját döntése alapján elrendelhette a vizsgálatot, ma már viszont bűncselekmény megalapozott gyanúja kell hozzá, ez pedig már túlmutat az adóhatóság rendelkezésére álló vizsgálati eszközökön.”

Tavaly óta nehezebben indíthat vagyonosodási vizsgálatot a NAV Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Réczei Géza az Origónak elmondta, egy

offshore céggel folytatott vállalkozás nem feltétlenül jelent bűncselekményt,

csak akkor, ha a céget kizárólag adóelkerülés miatt jegyeznek be. Azt viszont, hogy folytat-e valós tevékenységet egy cég például Panamában, nehéz a magyar hatóságoknak megállapítaniuk, mivel a külföldi hatóságok nem mindig szolgáltatnak adatot.

Panama megoldhatná

Mint mondta, ugyan a mostanihoz hasonló szivárogtatás kivételes eset, de ezek az információk jelentős segítséget adnak az esetleges adóelkerülés felderítéséhez. Általában azonban csak hatékony nemzetközi együttműködéssel lehet sikeres a felderítés, ahhoz pedig az kell, hogy

az offshore-ozásra használt külföldi államok adatot szolgáltassanak.

Mivel ez az adott országoknak általában jó üzlet, ezt sokan nem vállalják, bár a közelmúltban született automatikusadatcsere-egyezmény az aláíró államokat a jövőben adatszolgáltatásra kötelezi a külföldiek bankszámláiról; ezt egyébként egy közelebbi offshore-paradicsom, Ciprus is aláírta, de Panama is jelezte együttműködési szándékát.

Akik szerepelnek a panamai dokumentumokban, azokat lehet vizsgálni.

Másokat a jelenlegi törvényi keretek között csak nagyon nehezen” – mondta Réczei Géza.

Automatikus vagyonosodási vizsgálat

Az adószakértő szerint nem jelentene megoldást francia mintára a kisállamokat feketelistára tenni. „Ha nemzetközi szinten elterjedne ez a gyakorlat, az bedöntené ezeket az államokat, hiszen épp azért vezetnek be kedvező adózási feltételeket, mert más gazdasági tevékenységre kevés a lehetőségük. Emellett tönkretenne sok tisztességes céget is, hiszen nem mindegyik panamai cég sértett törvényt.

Meg kell különböztetni az adócsalást és az adótervezést:

utóbbi azt jelenti, hogy egy cég a törvényes kereteken belül próbálja a lehető legtöbb adót megspórolni, akár azzal, hogy külföldre települ. Csalásról onnantól beszélhetünk, ha nem végeznek valós tevékenységet egy országban” – mondta.

Nem kitiltani, de szigorúbban kezelni lehetne a Panamában bejegyzett cégeket Forrás: AFP/Yuri Cortez

Magyarországon Réczei Géza szerint működne, ha összeállítanának egy listát az offshore szempontjából megbízhatatlan országokról, de nem tiltanák az ott bejegyzett cégek magyarországi működését. „Az egyes országok sokféle módon próbálják kontrollálni az „offshore világot”. A nemzetközi együttműködés hatékonyságának növelése mellett a hazai szabályozás szigorítása is segíthet, ideértve a listán szereplő országokban működő cégek tulajdonosi szerkezetének láthatóvá tételére vonatkozó előírást, illetőleg az állami és uniós pályázatokon való részvételük korlátozását is.”

Célkeresztben a londoni City

Bár Magyarországon még nem, az EU legnagyobb gazdaságaiban már készül a „lex Panama”, ami persze ott sem választható el a botrány belpolitikai következményeitől. Nagy-Britanniában David Cameron kormányfő hétfőn jelentette be az adótörvény szigorítását, mint mondta, olyan törvényt terjeszt elő a parlamentben, ami

bűncselekményként kezeli, ha egy pénzügyi szolgáltató vagy tanácsadó cég nem tudja megakadályozni, hogy az alkalmazottai adóelkerülésre biztassák az ügyfeleiket.

A Panama-papírokat átvizsgáló brit újságírók arra következtettek, hogy a londoni City több pénzintézete (vagy legalábbis azok alkalmazottai) is segítséget nyújtott az ügyfeleiknek törvénytelen offshore-ügyletekhez. E sajtóhírek szerint a

HSBC például mintegy 2300 cégalapításban segédkezett,

a Coutts 500, a Barclays 300 cégében. A HSBC aktivitása különösen szembetűnő, hiszen a papírokban összesen 15 600 cég adatai szerepelnek, azaz az offshore cégek csaknem 15 százalékát az ő segítségükkel alapították. A javasolt törvény célja, hogy ezt a gyakorlatot megszüntesse.

Cameron emellett bejelentette, a következő hónapban nemzetközi konferenciát hív össze, ahol az adócsalás elleni fellépésről lesz szó. Beszélt arról is, hogy 2010 óta (Cameron eddigi kormányzása alatt) mintegy 2 milliárd fontnyi, offshore segítségégével elcsalt adót fizettettek be. Hogy pontosan melyik cégektől, azt Cameron nem árulta el, a lista nyilvánosságra hozását júniusra ígérte.

Cameron is érintett volt

A brit kormányfőnek különösen nagy szüksége lenne arra, hogy tisztázni tudja a szerepét az offshore-ügyben. A dokumentumokból kiderült az is, hogy a brit miniszterelnök apja, Ian Cameron társtulajdonos volt egy offshore befektetési cégben, amelyet bahamai és svájci székhellyel hoztak létre a Mossack Fonseca közreműködésével.

Tüntetők követelték David Cameron lemondását Londonban, miután kiderült, ő is társtulajdonos volt egy panamai offshore cégben Forrás: Anadolu Agency/2016 Anadolu Agency/Tolga Akmen

David Cameron

később elismerte, hogy a cégben neki és feleségének is volt tulajdonrésze.

Elmondása szerint 12 497 fontért vették meg a részesedést, majd 2010-ben 31 500 fontért adták el. Az ITV-nek később azt mondta, „nincs rejtegetnivalója, a nyeresége után törvényesen adózott”, illetve, hogy nem adóelkerülés céljából alapították a Blairmore Holdings nevű vállalatot.

Ezt alátámasztandó Cameron

a hétvégén közzétette az adóbevallását is, ez azonban nem mindenkit győzött meg.

Fraser Nelson, a Spectator újságírója vasárnap azt írta: az adóbevallás semmi újdonságot nem tartalmaz. Bevételként csak a miniszterelnöki fizetése, egy általa bérbe adott ingatlan bevételei, valamint a bankbetéteiből származó kamat szerepel a dokumentumban – ezek azonban eddig is ismertek voltak.

Az adóbevallás a bevételeiről szól. Mi a helyzet a tőkével?

Ez az, ami önöket kínosan érinti, igaz?” – írta. Szerinte gyanúra ad okot az is, hogy Cameron felesége, bár szintén társtulajdonos volt az offshore cégben, nem tette közzé az adóbevallását. Valamint az, hogy Cameron csak a megválasztása előtti adóbevallását mutatta be, holott addigra már nem volt tulajdonrésze a cégben.

Csak tüneti kezelés

Németországban szintén szigorodhat az adószabályozás, de azt a német kormány is elismerte, hogy ez csak tüneti kezelés, igazi megoldást csak a nemzetközi együttműködés jelenthet. A Süddeutsche Zeitung információi szerint a német kormány a pénzmosásról szóló törvény kiegészítésére készül, előírnák egy „országos átláthatósági regiszter” készítését, amiben

minden offshore-hátterű cégnek meg kell jelölnie, ki a tulajdonosa a Panamában

vagy más adóparadicsomban bejegyzett fedőcégnek.

Angela Merkel német kancellár Wolfgang Schäuble pénzügyminiszterrel Forrás: REUTERS/Fabrizio Bensch

Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter eközben nemzetközi együttműködésre biztatott, mint mondta, ki kell terjeszteni azt a nemzetközi egyezményt, amely alapján az eddig csatlakozott csaknem 100 állam adóhatóságai hozzáférhetnek egymás információihoz. Erre év végéig van még lehetőség, ekkor lép ugyanis életbe az egyezmény, amihez egyébként nemcsak olyan országok nem csatlakoztak, mint Panama, nem tagja például az Egyesült Államok sem – Schäuble külön kitért arra, hogy a panamai ügy azt mutatja, nekik is ideje lenne csatlakozniuk.

Schäuble április 4-én mutatta be 10 pontos tervét az adóelkerülés elleni nemzetközi fellépésre: ennek lényege, hogy

a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD) kellene ellenőriznie

az államok közötti információcserét, és szankciókat hirdetni a vonakodó országok ellen.

Wolfgang Schäuble egyébként David Cameronhoz kissé hasonló helyzetbe került, amikor az adócsalás elleni fellépés élharcosaként lépett fel. A napokban ugyanis kiderült, az egyik német állami vállalat kétes üzleti tevékenységet folytatott venezuelai partnerekkel egy, a Mossack Fonseca közreműködésével alapított offshore cégen keresztül, amiről állításuk szerint Wolfgang Schäuble is tudott. A pénzügyminiszter elismerte, hogy tudott a 2005-ös esetről, viszont szerinte az ügyet alaposan kivizsgálták, és nem találtak törvénytelenséget – igaz, a Der Spiegel szerint új információk is napvilágra kerültek, amik miatt érdemes lenne újra kinyitni az ügyet.

Időben lebuktak

A francia kormány egyedüliként akár jól is kijöhet a panamai ügyből – igaz, nagyrészt azért, mert Francois Hollande kabinetje

már túl van a saját nagy offshore-botrányán.

2013-ban az akkori költségvetésért felelős miniszter, Jérome Cahuzac ellen ugyanis adócsalás miatt emeltek vádat, miután kiderült, titkos svájci bankszámlákat tartott fenn. Szintén lebukott Jean-Jacques Augier, Hollande tavalyi elnökválasztási kampányának pénztárnoka, akiről a Le Monde derítette ki, hogy két, Kajmán-szigeteken bejegyzett offshore cég tulajdonosa.

Francois Hollande körül még tavalyelőtt lebuktak az offshore-lovagok, most egyelőre úgy tűnik, tiszta lappal indult a francia kormány Forrás: AFP//Stringer

A botrány megrengette a francia kormányba vetett bizalmat, egyesek már Hollande bukását jósolták. Ez végül nem történt meg, a kormányfő ehelyett az adótörvények szigorításával próbálta helyreállítani a hírnevét. Hollande 2013-ban hadjáratot hirdetett az offshore-adóelkerülés ellen, mint mondta,

az adóparadicsomokat egész Európában és a világon el kell törölni”.

Az ekkor bevezetett szabályozás alapján a Franciaországban is működő bankoknak minden évben adatokat kell szolgáltatniuk a külföldi leányvállalataik működéséről. Hollande ezt a szabályozást az egész EU-ra és mindenféle vállalatra kiterjesztetné.

Feketelistán Panama

A francia kormányfő április 4-én így értékelte a Panama-papírok kiszivárgását: „Biztosíthatom önöket, hogy (…) nyomozások indulnak, ügyek nyílnak meg, és perek lesznek.

A szivárogtatás jó hír, mert a hatására nőhetnek az adóbevételek,

ahogy az adócsalókkal is kifizettetjük a hátralékot.” A dokumentumokban egyébként szerepel a már említett, titkos bankszámlákkal lebukott Jérome Cahuzac neve is, róla most az derült ki, hogy három Seychelle-szigeteki offshore cégben is érintett tulajdonosként, illetve ügyvezetőként. Jelenlegi francia kormánytag azonban nem szerepel a papírokban – Hollande most örülhet, hogy már két éve kibuktak ezek az ügyek.

Franciaországban egyelőre külpolitikai következményei lettek az offshore-botránynak. Panama

visszakerült a francia külgazdasági feketelistára

mint adózás szempontjából megbízhatatlan, nem együttműködő ország. Ezen a listán jelenleg Panama a regisztrált cégek száma alapján az egyik legjelentősebb ország. A közép-amerikai állam mellett ezen olyan kis államok szerepelnek, mint Botswana, Brunei, Guatemala vagy a Marshall-szigetek. A feketelistán szereplő országokban bejegyzett cégek nem vehetnek fel hitelt franciaországi bankoktól, ez üzletileg lényegében ellehetetleníti őket.