A magyar háztartások közel háromnegyede rendelkezik valamilyen pénzügyi megtakarítással, de a viszonylag magas arány nem jár együtt kellő tudatossággal. Bár a CIB Bank felmérése szerint
a háztartások 72 százalékának van valamilyen megtakarítása,
ennek jelentős részét a megkérdezettek még mindig lekötetlenül őrzik a folyószámlájukon (20 százalék), vagy bankbetétben (17 százalék). Igen jelentős, 15 százalék emellett azoknak az aránya, akik inkább otthon, készpénzben hiszik biztonságban pénzüket.
A nagyobb pénzügyi ismereteket igénylő, bonyolultabb megtakarítási formákat kevesen választják a magyar megtakarítók közül: a megkérdezetteknek alig 18 százaléka rendelkezik kötvénnyel, részvénnyel, állampapírral vagy befektetési alappal. Ezek közül az állampapír és a befektetési alap a legnépszerűbb, míg részvényekben csak öt százalék tartja pénzét.
A számlapénzek és a készpénz magas aránya miatt viszont komoly hozamlehetőségektől esnek el a háztartások: az alacsony kamatkörnyezet mellett is lehet ugyanis találni olyan megtakarítási formákat, amelyek a kevésbé kockázatos lehetőségeket keresőknek is vonzó megoldást jelenthetnek.
Az alábbi termékek például azoknak is jó választást jelenthetnek, akik alacsony kockázatvállalás mellett szeretnék megtakarításaikat elhelyezni:
Olyan befektetési alapok, amelyeknél visszaváltható befektetési jegyeket forgalmaznak folyamatosan. Ez azt jelenti, hogy a befektető bármikor vásárolhat és válthat vissza tetszőleges mennyiségű befektetési jegyet. Nagy előny emellett, hogy az alapkezelők a rájuk bízott pénzt átláthatóan, szakértő módon kezelik, ügyelve a kockázatok megfelelő megosztására, miközben a befektetőnek nem kell törődnie a piaci folyamatok napi követésével. Mindezek révén
a betéti kamatoknál magasabb hozam is elérhető.
A kis összegű, fix vételi és eladási jutalékok pedig lényegesen kedvezőbbek az egyéb befektetéseknél megszokottaknál.
A nyíltvégű alapok gyűjtőkategóriáján belül különböző alcsoportok léteznek, amelyek befektetési politikájukban - vagyis abban, hogy mibe fektetik be a rájuk bízott vagyonokat - eltérnek. Ezek lehetnek az alább felsorolt kategóriák szerinti alapok.
A pénzpiaci alapok elsősorban likviditáskezelésben,
rövid távú befektetésben gondolkodó befektetőknek
jelenthetnek ideális választást. A portfólió a pénzpiaci alapoknál olyan alacsony kockázatú, nagy likviditású eszközökből épül fel, mint a pénzpiaci betétek, állampapírok, diszkont kincstárjegyek, vállalati kötvények. Ennek megfelelően az elérhető hozam általában alacsonyabb, de a jelenlegi kamatkörnyezetben versenyképes a lekötött betétekével.
A kötvényalapok portfóliója elsősorban államkötvényekből, kisebb részben akár vállalati kötvényekből áll, így a részvénypiaci kockázatot túl magasnak tartó, de
az állampapír-piac hozamával versenyképes megtérülést célzó befektetők érdeklődésére tarthatnak számot.
A kötvényekkel szemben a kötvény alapok nagy előnye a teljes likviditás, és hogy a hozamkörnyezet változását az alapkezelő aktívan ki tudja használni az extra hozam termelésére.
Speciális alapok, amelyek a befektetett tőke névértékének, vagy annak jelentős részének visszafizetését biztosítják a futamidő végén. Egyes alapok ezen felül hozamgaranciát is biztosítanak. A tőkevédett/árfolyamvédett alapok méretüknél fogva már
a kisbefektetők számára is elérhetővé teszik a kockázatos részvény- és nyersanyagpiacokat a tőke jelentős vagy teljes védelme mellett.
Futamidejük változó, általában 2-5 év. Nyílt végű alapoknál adott a lehetőség a futamidő alatti visszaváltásra is, ám a konstrukció adta előnyöket az alap a futamidő végén biztosítja. Általánosságban elmondható, hogy a befektetési jegyek jegyzési időszakban történő megvásárlása, illetve a befektetési jegyek lejáratkori visszaváltása nem jár költséggel.
Az állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, amelyek jól kiszámítható, ám a részvényekkel összevetve alacsony hozamot kínálnak,
minimális kockázat
mellett. Magyarországon a lakossági befektetőknek szánt állampapírok hozama többnyire kedvezőbb a lekötött betétekénél.
Ezek lényege, hogy
a bankbetétek kiszámíthatóságát kívánják ötvözni a befektetéseknél elérhető magasabb hozammal.
Ezeknél a termékeknél a megtakarítás egyik részét (felét, harmadát) bankbetétben kamatoztatják, a másik részét pedig befektetési alapba vagy egyéb termékbe (például állampapírba) tehetik.