Az év első három hónapjában sem tapasztalható nagyobb változás az átlagos fizetési határidők alakulásában: a tavalyi minimális visszaesést követően mostanra visszaállt a 2014-es időszakra jellemző érték közelébe.
A fizetési késedelmeket vizsgálva viszont - a Bisnode legfrissebb adatai szerint -
romló tendencia jellemző a piacra.
Az első negyedéves eredmények alapján az átlagos késedelem meghaladja a 22 napot, míg két, illetve egy évvel korábban még csak 16, illetve 18 nap közeli késések voltak jellemzőek. Az általánosságban elmondható ugyan, hogy az év első és utolsó negyedéveiben megnövekednek a késések az év végi, illetve év eleji leállások miatt, ám az idei év első hónapjaiban kiugróan magas késésekkel is találkozhattunk.
Érdemes a fizetési határidők, illetve a késedelmek mellett azt is megvizsgálni, hogy milyen arányban oszlanak meg egymás közt a határidőben, illetve a késve kifizetett számlák. Az idei év első hónapjaiban további javulás figyelhető meg a határidőig kifizetett számlák arányában, ezzel 67 százalék fölé emelkedett a lejáratot megelőzően kifizetett számlák aránya, míg tavaly 65, két évvel korábban pedig csak 62,5 százalék volt ez a megoszlás.
A fizetési feltételeknek való megfelelést az új Ptk. is támogatja, hiszen késedelmes fizetés esetén behajtási költségátalány címén 40 euró összeg számlázható ki az adósnak. A megváltozott szabályozási környezet hatására azok a vállalkozások, melyek fizetőképessége megfelelő, motiváltabbak számláik időben történő kiegyenlítésére, hogy ezáltal elkerüljék az esetleges plusz költségeket, mivel egyre több hitelező kezdi el kihasználni a törvény adta lehetőségeit. Azoknál a cégeknél viszont, akik likviditási problémákkal küzdenek, az újabb teher csak további nehezíti a helyzetet.
Keleti József, a Bisnode Csoport Country Managere kiemelte, hogy a vállalkozásoknak nem csak az új, de a meglévő partnerek fizetési szokásait is célszerű rendszeresen nyomon követniük, hogy így még időben reagálhassanak likviditási problémákkal küzdő üzletfeleik esetleges késedelmeire.
A legnagyobb fizetési határidővel továbbra is a
vegyiparban, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása terén és a gépiparban
lehet számolni, ahol meghaladja a 37 napot az átlagos számlafizetési határidő. A magasabb fizetési határidők ellenére viszont ezekben a szektorokban is találkozhatunk olyan cégekkel, akik csúsznak a fizetésekkel, ugyanis a késedelem nélkül kifizetett számlák aránya náluk nem éri el a 65 százalékot.
A legtöbbet késő szektorok listáján szerepelnek a gépjármű-kereskedelem, továbbá a magán egészségügyi valamint az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységek. Ezekben az iparágakban 40 nap feletti az átlagos késedelem, azaz amennyiben nem tudják határidőre kiegyenlíteni ezen iparágak szereplői számláikat, akkor akár jelentős késésekre is fel kell készülnünk.
Az ingatlanpiac fellendülése pozitív hatással volt a szektor fizetőképességére is, az elmúlt 12 hónapban – egy-egy rosszabb hónapot leszámítva – javuló tendenciát figyelhettünk meg ebben az ágazatban.
Megyei viszonylatban Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok és Fejér megye cégei kapják a leghosszabb fizetési határidőt számláikra. Esetükben – a Bisnode adatai alapján – az számla kiállítása és lejárata között átlagosan több mint 30 nap telik el. A legkisebb átlagos számlafizetési határidőkkel Tolna, Csongrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Bács-Kiskun megye vállalkozásainak kell számolniuk, ezeken a területeken ugyanis átlagosan kevesebb, mint 25 napot kapnak a számlák rendezésére a hitelezőktől.
Legnagyobb fizetési késedelemre Szabolcs-Szatmár-Bereg, Csongrád, és Fejér megye cégeinél kell számítanunk, melyek – ha késedelembe esnek – átlagosan több mint 28 nap késéssel tesznek eleget fizetési kötelezettségüknek. Mivel Fejér megyében nem csak a késedelem, hanem már a fizetési határidő is jellemzően magasabb, mint az országos átlag, így érdemes kiemelt figyelmet fordítani arra, hogy fizetőképes partnereket válasszunk. Késések tekintetében jóval nagyobb a szórás, mint a számlafizetési határidők alakulásának tekintetében, így a legpontosabban fizető Somogy, Zala és Győr-Moson-Sopron megyéket „mindössze” átlagosan 11 nap késés jellemezte.
A fizetési határidők és átlagos késedelmek mellett fontos azt is szem előtt tartanunk, hogy a számlák hány százalékát fizetik ki határidőben a vállalkozások. Az idei év első negyedévében Zala, Komárom-Esztergom és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 72 százalék felett volt a pontosan fizetett számlák aránya. Budapest, Vas megye és Baranya megye nem érte el a 63 százalékot, míg Somogy megyében 61% alatt maradt ugyanez az érték. A legnagyobb javulást Zala és Nógrád megyében figyelhettük meg, ahol a lejárat előtt fizetett számlák aránya több mint 10 százalékponttal javult az előző év azonos időszakához képest. Némileg elmaradt mögöttük Tolna megye 7 százalékpontos, illetve Komárom-Esztergom és Heves megye 5 százalékpont körüli növekedése. Bár a legtöbb területen javuló tendenciát figyelhettünk meg az elmúlt 12 hónap során, mégis volt néhány megye – Győr-Moson-Sopron, Bács-Kiskun, Veszprém, Vas és Békés –, ahol valamelyest csökkent az időben fizetett számlák aránya, ám a visszaesés 5 százalékpont alatt maradt.
Bár egyre több számlát fizetnek ki határidőben ma Magyarországon, mint egy éve, nem szabad figyelmen kívül hagynunk a tényt, hogy azok a vállalkozások, akik nem rendelkeznek megfelelő likviditással, egyre hosszabb csúszásokkal képesek csak kintlévőségeiket rendezni. Emiatt az egyes ágazatok, illetve régiók eltérő sajátosságai mellett az egyes üzletfelek fizetési szokásait is célszerű megvizsgálni minden üzletkötés előtt.