Évek óta először csökkent a magyar GDP

2015 első negyedévéhez képest 0,9 százalékkal nőtt Magyarország GDP-je 2016 első negyedévében, viszont 2015 utolsó negyedévéhez képest 0,8 százalékkal csökkent. Ilyesmire 2012 óta nem volt példa. 

Magyarország bruttó hazai terméke (GDP-je) 2016 első negyedévében 0,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A piaci szolgáltatások emelték, az ipar kissé,

az építőipar jelentősen csökkentette a növekedési ütemet,

írja jelentésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Zsugorodott a magyar gazdaság

2016 első negyedévében – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint – az előző negyedévhez mérten 0,8 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék volumene.

III., 2012
● Előző negyedév=100,0 szezonálisan és naptárhatással kiigazított index: 0,3%

Évek óta nem történt ilyen

2012 utolsó negyedéve óta nem volt arra példa, hogy a magyar GDP csökkent volna a megelőző negyedévhez képest.

Ráadásul akkor sokkal kisebb mértékben, 0,2 százalékkal zsugorodott a GDP.

A mostani, 0,8 százalékos csökkenésnél nagyobb legutóbb 2012 első negyedévében volt, amikor 2,3 százalékkal csökkent a GDP.

Varga szerint átmeneti

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a közmédia műsorában átmenetinek nevezte az első negyedévi GDP-adatot. Elmondta, a piaci várakozás 2 százalék körülire becsülte a GDP első negyedéves növekedését,

a gazdasági tárcánál az idei első három hónapban 1,7 százalékos GDP-emelkedéssel számoltak az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Az ipar és az uniós pénzek miatt

A várakozásoktól elmaradó adat a miniszter szerint azzal magyarázható, hogy egyrészt az ipar, azon belül is a autóipar teljesítménye alacsonyabb volt a vártnál, másrészt pedig

az uniós források kifizetése is lelassult,

a tervezett 500 milliárd forint helyett csak 150-160 milliárd forintot fizettek ki. Lassabban írták ki a pályázatokat, így a kifizetések üteme is lassabb volt a tervezettnél.

Jobb lesz

A mostani szerényebb növekedést a miniszter azért tekinti átmenetinek, mert – például – az építőiparban növekszik, 60 százalékkal emelkedett a szerződésállomány, az új lakásokra kiadott építési engedélyek száma megduplázódott; a munkavállalók száma is 145 ezerrel volt több, mint az előző év hasonló időszakában.

A nemzetgazdasági miniszter szerint a fogyasztás bővülése is hat majd az ország gazdasági növekedésére.

A fogyasztásra pozitív hatással lehet például a bérfelzárkóztatás a rendvédelmi és az egészségügyi dolgozók, valamint a tanárok esetében, az elinduló életpályamodellek a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV), valamint a kormánytisztviselők kezdődő életpályaprogramja. Fontosnak tartotta, hogy a felzárkózási ütem ne törjön meg.