Az S&P 500 index társaságainak összesített nyeresége az idei első negyedévben hat és fél éve nem látott mélypontot ért el. A pénzügyi szektor kétszámjegyű zsugorodást szenvedtek el, de még a közüzemi vállalatok is pirosba csúsztak a szokatlan időjárási helyzet miatt – írja a MarketWatch.
Miután az elmúlt években eladták az eszközeik egy részét, visszavágták a tőkeberuházásokat, valamint rekord mértékben vásárolták vissza a saját részvényeiket, a cégek mára
erősen küzdenek azzal, hogy nyereséget tudjanak generálni.
Az elmúlt néhány évben a globális gazdaság lassulása erősen rányomta a bélyegét az amerikai vállalatok eredményeire, melyeket tovább gyengített a dollár ereje 2014 végétől – mondja Ed Yardeni, a Yardeni Research elnöke és vezető befektetési stratégája.
Csütörtökig az S&P vállalatainak már 98,4 százaléka közzétette negyedéves jelentését, és
az egy részvényre jutó profit 7 százalékkal csökkent
az egy évvel korábbi szinthez képest – derül ki a FactSet adataiból. A negyedik negyedéves 3,2 százalékos zsugorodással együtt ez már a negyedik egymást követő negyedév, amikor az eredmények éves összevetésben csökkenést mutatnak. Ráadásul a mostani a legrosszabb 2009 októbere óta.
Az alacsony olajárak fényében talán nem nagy meglepetés, hogy
az energiaszektor teljesített a legrosszabbul,
a maga 108 százalékos szakadásával. Számos szektorbeli vállalat tragikus eredményeket közölt, miközben sokaknak gondjuk van az adósságaik visszafizetésével, mások pedig már csődöt is jelentettek. Emellett a nyersanyag alszektor lett a második legrosszabb 14,5 százalékos csökkenéssel, melyet a pénzügyi szektor követett 12,2 százalékos zsugorodással.
A banki profitokat a gyenge kereskedés és az energiaszektor hitelproblémái is sújtották, és bár csütörtökön az olaj árfolyama idén először átlépte a hordónkénti 50 dolláros szintet, a bankok még messze nincsenek kint a vízből.
Mindemellett az értékesítések is igen gyengén alakultak az első három hónapban. Az S&P 500 vállalatai 1,7 százalékos csökkenést mutattak az összesített eladások terén. Noha ez jobb volt, mint a tavalyi negyedik negyedéves 4 százalékos zsugorodás, így is az ötödik egymást követő negyedévben csökkennek az eladások éves alapon. Az energiaszektorban az esés 29,4 százalékos, a közüzemi szektorban 10,2 százalékos, még a nyersanyagiparban 8,7 százalékos volt a szakadás.
A technológiai szektor szintén fájdalmas pontot jelentett,
mivel itt az eladások 5,8 százalékkal estek, alulmúlva a szélesebb indexet.
Vegyes képet mutatnak az előrejelzések is. Jóllehet a második negyedévre csupán 79 cég adott ki negatív prognózist, a megelőző negyedévi 96-hoz képest, csökkent azon vállalatok száma, melyek egyáltalán közöltek előrejelzést. Az energiacégek pedig teljes egészében felhagytak a gyakorlattal, ahogy jelentős bizonytalanságok terhelik a területüket. Éppen ezért az átláthatóság ma rosszabb, mint 10 évvel ezelőtt volt – mondta Leigh Drogen, az eredmény- és gazdasági előrejelzésekkel foglalkozó Estimize vezetője.
A negatív tényezőket tekintve,
az erős dollár továbbra is meghatározó tényező
a jelentésekben, de Kína is 188-szor került elő kockázati tényezőként a FactSet által vizsgált 444 eredményközlésben. A Nagy-Britanniában érdekeltségekkel bíró vállalatok vezetői ráadásul a Brexit, vagyis a britek EU-ból való kilépésének potenciális kockázatai miatt is aggódhatnak.
Külön érdekesség, hogy meglepően gyakran került elő Brazília az eredmények kommunikációja során. Az országban kibontakozó gazdasági és politikai válság ugyanis egyre nagyobb nyomást helyez az exportőrökre. Ezt támasztja alá, hogy az ország 109 említést kapott, mégpedig olyan nagyvállalatoktól, mint a General Motors vagy a PepsiCo, melyek jelezték az ország által támasztott kihívásokat.