Júliusban véget ér egy korszak az MNB-nél

Budapest, 2012. február 7. Húszezer forintos bankjegytömbök a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Logisztikai Központjában, ahol automata rendszeren átválogatják és ellenőrzik a papírpénzeket, majd a selejteket bedarálják és téglává préselik. A 3-4 hét alatt összegyűlt mintegy 4 tonna pénzbrikettet pályázat alapján rászoruló, közhasznú szervezetek számára ajánlják fel fűtési célra. A mostani szállítmányt a miskolci autista alapítvány bentlakásos intézményébe szállítják. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Az idén februárban megkezdett csendes kivezetési szakaszt követően júliustól végleg lezárulnak az MNB kamatcseretenderei – jelentette be a monetáris tanács döntését kedden a jegybank. Ebben a jegybanki eszközben jelenleg közel 1500 milliárd forint van. Nagy Márton alelnök szerint a jelenlegi adósságszerkezet sokkal egészségesebb, mint korábban volt – a bankszektor részesedése az elmúlt időszakban közel megduplázódott. 

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2014 tavaszán meghirdetett Önfinanszírozási programja érdemben csökkentette a magyar gazdaság külső sérülékenységét és a hosszabb lejáratú hozamok mérséklésén keresztül támogatta az árstabilitási cél elérését – közölte az MNB. A jegybank szerint a program sikerében kiemelkedő szerepe volt a banki forrásokat terelő jegybanki kamatcsereeszköznek (IRS).

Ez a program segített a sérülékenység csökkentésében”

– közölte Nagy Márton, az Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke. Ez egy nem konvencionális eszköz, aminek szerinte a bevezetése sem volt könnyű, így a kivezetése sem egy egyszerű folyamat.

Az önfinanszírozási programon belül a banki forrásokat terelő jegybanki kamatcsereeszköz (IRS) két célt szolgált:

• a sérülékenység csökkentése, valamint
• a jegybanki mérleg szűkítése.

Nagy Márton hangsúlyozta, hogy hosszú távú állampapírok hozamai is jelentősen mérséklődtek, és majdnem elérték a hasonló lejáratú lengyel állampapírok hozamszintjeit.

Megújult jegybanki eszköztár

Az MNB az Önfinanszírozási program keretében 2014 tavasza óta megújította teljes monetáris politikai eszköztárát a külső sérülékenység csökkentése és a monetáris kondíciók lazításának nem konvencionális eszközökkel való elősegítése érdekében. A jegybank közleménye szerint a banki kamatkockázatok kezelését lehetővé tevő IRS bevezetésével az MNB támogatta, hogy a jegybanki eszköztár átalakításához a bankok elfogadható fedezeti értékpapír-állományuk növelésével, azaz a magyar értékpapírpiac sajátosságai miatt elsősorban forintállampapírok vásárlásával alkalmazkodjanak.

„Kiáraztuk az IRS-eket, így a piac egyre kevésbé használta ezeket” – közölte az alelnök. Mint mondta, a fokozatos kivezetéssel, illetve a mostani bejelentéssel egy közel féléves pályát ad az MNB a kivezetésnek, így az nem okoz sokkot a hosszú távú állampapírok piacán.

Ez nem azt jelenti, hogy megszűnik az önfinanszírozási program,

hanem annak egy eszközét, az IRS-t vezetik ki, hangsúlyozta az MNB alelnöke.

Hoffmann Mihály, a jegybank igazgatója elmondta, hogy az IRS bevezetését a 3 és az 5 éves kamatcserékkel indították el, majd tavaly nyáron a monetáris tanács döntése nyomán bevezették a 10 éves papírok kamatcseréjét is, ahogy ezt követte a jegybanki eszköztár további átalakítása is.

Az IRS nettó állománya jelenleg 1500 milliárd forint körüli,

nagyobb része 5, illetve 3 éves állampapír, míg körülbelül a teljes állomány tizedét tették ki a 10 éves lejáratú papírok.

Milyen eredményeket ért el a program?

A jegybankból a banki forrásokat az állampapírpiacra kívánták terelni az IRS bevezetésével, ami az MNB vezetői szerint sikerült is, hiszen az államadósság finanszírozásában a hazai bankrendszer részaránya majdnem megduplázódott: 15 százalékról 26-27 százalékra nőtt a bankrendszer részesedése.

Sikerült elérni a legfontosabb makrogazdasági célunkat,

mert érdemileg sikerült kedvezőbb irányba elmozdítani a külföldiek és belföldiek közötti arányt, közölte a jegybanki igazgató. Nem csak a hazai bankrendszer részesedése nőtt, de bővült a lakosság, a háztartások részaránya is.

Az MNB júliusban kivezeti az IRS-t Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Szintén cél volt a jegybanki mérleg csökkentése: a korábbi években többlettartalékolás volt, a devizatartalék szintje 35 milliárd euró körül mozgott, szemben a jelentősen kisebb mértékű rövid lejáratú tartozások összegével. „A kisebb mérleg kisebb kamatkockázatokkal jár” – hangsúlyozta az igazgató.

Miért most vezetik ki az IRS-t?

Csökken az állampapírpiac forintra gyakorolt nyomása: 2015-ben és 2016-ban még 1500 milliárd forintos devizalejárata volt, illetve van az Államadósság-kezelő Központnak (ÁKK) – ez a későbbiekben meg fog feleződni, így

a forintpiacra ható nyomás is enyhülni fog.

Az IRS terelésére – többek között – emiatt sem lesz már szükség. Szintén az IRS ellen szól, hogy a bankrendszer mérlegszerkezetének 20-22 százaléka már állampapír-kitettség, így a jegybanki IRS-ek hozzáadott értéke csökken, derült ki az igazgató beszámolójából.

Öt tender maradt hátra

A tavaly nyári túlkereslethez képest fokozatosan csökkent a banki kereslet az IRS iránt – még 5 alkalom lesz, amikor lesz IRS-tender, az utolsóra július 7-én kerül sor.

A meghirdetett mennyiségek fokozatosan mérséklődnek, az igazgató szavai szerint az ezt megelőző 80 milliárdos tendernél szűkebb keret lesz a későbbiekben, és nagyságrendileg a korábban megszokott (50-55 milliárdos) tenderekre lehet számítani a hátralévő néhány tenderen.

Egy kamatvágás még valószínűleg lesz

Kérdésre válaszolva Nagy Márton elmondta, hogy „sokkal egészségesebb a jelenlegi államadósság-szerkezet”, mint az korábban volt, de természetesen

még ennél is lehetne jobb, ha a háztartások tovább növelnék a részarányukat.

Az alelnök azt is elmondta, hogy valószínűleg egy kamatvágás még lesz.

Egy lépés még lehet, a további lépés az erősen kétséges”

– válaszolta az alapkamat újabb esetleges csökkentését firtató kérdésre Nagy Márton.