„Aggasztóbb azonban, hogy a cégalapítások száma még mindig stagnál” – mondja Pertics Richárd, az Opten céginformációs igazgatója.
Az egyetlen hónap alatt törölt 5327 vállalkozás
új rekord a statisztikában.
Eddig egyetlen egyszer, 2015 szeptemberében kúszott 5000 fölé a mutató. „Továbbra is azt gondoljuk, hogy mostantól nyugodtabb hónapok következhetnek, mert az alvó és magára hagyott cégek ellen 2014-ben indított offenzíva tavaly lezárult, így lassan az utórengéseknek is el kell halniuk” – mondja az Opten igazgatója.
Ezt a trendet segíti az is, hogy a korlátolt felelősségű társaságok jegyzett tőkéjének 3 millióra forintra emelésének határidejét 1 évvel eltolta a kormány, így újabb cégtörlési hullám csak 2017-ra várható. Pertics Richárd hozzátette, az áprilisi 1755 kényszertörlés valamivel több az elmúlt hónapokban megszokottnál, de trendváltásról nem beszélhetünk.
A kényszertörlések száma a jelenlegi gazdasági, cégjogi és üzleti etikai helyzet mellett havi 1500 körül állandósulni látszik.
„Ez a gazdaság állapotáról keveset árul el, sokkal inkább a hazai cégstruktúra éretlenségét jelzi” – teszi hozzá az igazgató.
A megszűnéshez vezető másik gyakori eljárás a felszámolás, amit a hitelezők indítanak eladósodott cégekkel szemben. Ezek száma 2012-13-ban nemritkán meghaladta a havi 1800-2000 darabot, azóta azonban szépen visszaesett. Áprilisban 1577 céget töröltek felszámolás miatt, az újonnan közzétett felszámolások száma pedig 824 volt, ami lényegében a fele a rosszabb időkben rögzített adatoknak.
A jó hírek ellenére nem látszik ugyanakkor növekedés az új társaságok alapításában. Áprilisban 2157 új céget jegyeztek be, ez nem hozott változást a 2014 közepe óta tartó stagnálásban. „Szigor ide, szigor oda, a cégjogi környezet már egy ideje stabil, és egy prosperáló gazdaságban javuló vállalkozási kedvet kellene tapasztalnunk. Ezzel szemben a cégalapítások száma két éve stagnál, ami leginkább azt sugallja, hogy
a vállalkozói bizalom még nem állt helyre”
– mondja Pertics Richárd.
Az Opten cégfluktuációs indexe (Opten – CFI) áprilisi értéke megyénként átlagosan 14 százalék körül mozgott. Megyei szinten Győr-Moson-Sopron, Bács-Kiskun és Zala érte el a legalacsonyabb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Jász-Nagykun-Szolnok és Fejér megye produkálta.