Lett volna lehetősége a kormánynak úgy szabályozni az Ubert, hogy a taxicégeken kívül minden szereplő jól járjon, és nem utolsósorban a városnak is jó legyen. A jelenlegi szabályozás mellett az Uber nélkül nincs olcsó és megbízható taxis szolgáltatás Budapesten,
ami több autót, nagyobb dugókat, környezetszennyezést is jelent egyben.
Való igaz, hogy az Uberrel több probléma is volt 2014. novemberi megjelenésekor. A kormány mégsem lépett. A cég önszabályozással próbálta elérni, hogy ne tiltsa be a kormány.
Sikertelenül.
Az Uber előírta sofőrjeinek, hogy adószámot kérjenek, és adjanak számlát. Ma már minden sofőr adózik. Az uberesek még el sem tudják titkolni a bevételüket, mert minden tranzakció elektronikusan történik.
Az Uber magyar vezetője az Origónak adott interjújában közvetve felajánlotta, hogy szívesen befizetne a közösbe. Ez arra lehetne válasz, hogy a cég Hollandiába viszi a bevételét, és ott adózik. Fekete Zoltán, a hazai vezető arra utalt, hogy a százmilliárdokat elnyelő tömegközlekedéshez járulna hozzá a cég szívesen, hogy a kormány békén hagyja őket.
A kormány erre nem csapott le, inkább ragaszkodik a túlszabályozott állapothoz. Pedig az Uber népszerűségéből az tünik ki, hogy az utasokat nem érdekli, hogy sárga vagy barna kocsival jön a taxis.
A városnak viszont egyenesen árt a fix tarifa.
A fix tarifa miatt télen-nyáron, esőben és napsütésben is ugyanannyiba kerül a taxi. Nem biztatja arra a taxisofőröket, hogy akkor üljenek autóba, amikor az embereknek ténylegesen szükségük lenne rájuk. Ez nem a tömegközlekedés részévé teszi a taxizást, hanem úri hóborttá, ami túl drága, amikor nincs szükség rá, és elérhetetlen, amikor sokan használnák.
Az Uber ezzel szemben a városi közlekedés része lett. A változó tarifák miatt mindig alkalmazkodik a kereslethez. Van időszak, amikor elég olcsó azoknak, akik a közlekedésüket általában is taxival oldanák meg. A szorzók miatt (a kocsik drágábbak, amikor sokan használják a rendszert) viszont akkor is elérhetőek a járművek, ha leszakad az ég. Ez megbízhatóságot ad a rendszernek, amire alapozva sokan le tudnak mondani az autóvásárlásról. Ha a taxizás drága vagy elérhetetlen, akkor nem váltja ki az autóvásárlást. Aki autót vesz, gyakran túlhasználja járművét.
Budapestre nem készült erre vonatkozó tanulmány, de Stockholmban a forgalomban lévő járművek közel harmada csak parkolót keres. Az elemzés szerint saját járműveket taxikra vagy Uberre cserélve ez a felesleges forgalom megszűnik, ami kevesebb dugót és várakozást jelent. A Budapest lakosságának harmadával rendelkező városban az olcsó taxi, vagyis
az Uber miatt 37 ezerrel kevesebb autó kel útra reggelenként.
A forgalomra gyokorolt hatást összegezve az látszik, hogy Stokholmban a taxik 15 ezer fuvart veszíthetnek, az Uber-sofőrök viszont 61 ezer fuvart nyerhetnek, miközben 84 ezer autós otthon hagyja a saját kocsiját.
A közösségi közlekedés hatása Stockholmra az elemzés szerint:
Utasok száma/nap | Utak száma/nap | |
Saját jármű | - 135 000 | - 84 000 |
Busz | - 6 000 | - |
Taxi | - 23 000 | - 15 000 |
Autómegosztás | + 112 000 | +61 000 |
Összesen | -40 000 | - 37 000 |
Vonat | +21 000 | |
Kerékpár, gyaloglás | + 42 000 | |
Egyéb | +4 000 | |
Összesen | + 27 000 |
Ez sokkal kevesebb dugót eredményez. Az Uber hatása még az is, hogy sokkal többen vonatoznak, kerékpároznak a városban.
Vélhetően az olcsó, elérhető, nem agyonszabályozott taxizásnak itthon is hasonló hatásai lehetnének. De ezt nem tudhatjuk biztosan, mert itthon tanulmány sem készült az Uber hatásairól. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy Stockholm egy Budapestől eltérő tömegközlekedéssel rendelkező, 800 ezres város.
Korábban kiszámoltuk, hogy a sofőrök nem járnak rosszabbul az Uberrel akkor sem, ha megfelelően adóznak. A taxisokat sem állítja meg semmi, hogy Uberre váltsanak. Így gyakorlatilag egyedül csak a taxitársaságoknak rossz most az Uber. A kormány pedig inkább nekik kedvez, mint az utasoknak és a városlakóknak.