Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az amerikai Pew közvélemény-kutató szerint az elmúlt években szerte Európában erősödött az EU elutasítottsága. Az EU több országában is rossz véleménnyel vannak az emberek az Unióról,
van, ahol az EU elutasítottsága magasabb, mint az imént kilépett Nagy-Britanniában,
ahol az év elején 48 az emberek százaléka volt elutasító az EU-val szemben. Az év elején közzétett kutatás szerint a vizsgált 10 országból Görögország a leginkább euroszkeptikus, az emberek 71 százaléka nagyon, vagy inkább ellenszenvvel tekint az EU-ra. Ez az adat a közelmúlt megszorításokkal kapcsolatos huzavonája és a görög kilépés belengetése után nem meglepő.
Szintén elutasítóbbak az EU-val szemben a franciák (61 százalék) és a spanyolok (49 százalék), igaz, a két államban valamivel kevesebben vannak azok, akik nagyon rossz véleménnyel vannak az EU-ról, és többen a mérsékeltebb euroszkeptikusok.
Magyarország a Pew adatai szerint a leginkább EU-párti országok között van
, itt az emberek mintegy 60 százaléka nyilatkozott pozitívan az Unióról, ezek nagyobb része is csak enyhén elutasító.
Fontos megjegyezni, hogy az, hogy sokaknak rossz a véleményük az EU-ról, nem jelenti feltétlenül azt, hogy ki is akarnak lépni, erre utalnak az egyes országokban végzett, konkrétan a kilépésről szóló felmérések. Az Eurobarometer novemberben felvett adatai szerint arra a kérdésre, hogy
jó dolognak tartják-e a hazájuk EU-tagságát, a legtöbb országban a többség igennel válaszolt.
Magyarországon az emberek csaknem 40 százalékának nincs véleménye a kérdésben, a többieknek viszont mintegy háromnegyede pozitívan értékeli a tagságunkat. A legkevesebben Luxemburgban tudnák elképzelni az országukat az EU-n kívül, őket követi Írország, Németország és Hollandia.
A holland euroszkeptikus párt vezetője, Geer Wilders az elsők között reagált a brexitre, azt mondta, a brit népszavazás mintájára ő is referendumot kezdeményez. Egy februárban végzett felmérés szerint Hollandiában a többség támogatna egy, a brithez hasonló népszavazást,
a referendumot a hollandok 53 százaléka támogatná és csak 44 százaléknyian elleneznék.
Ami Hollandia EU-tagságát illeti, nagyon erős megosztottságot mértek: a maradást az emberek 44, a kilépést 43 százaléka támogatja, míg 13 százalék bizonytalan. Egy újabb, nyáron végzett felmérés szerint viszont már 48 százalék mondta biztosra, hogy nem szavazná meg a kilépést.
Hollandiában egy népszavazásra egyébként viszonylag kicsi az esély, mivel azt valószínűleg csak Wilders Szabadságpártja támogatná, a nagyobb holland pártok kifejezetten EU-pártiak. Wilders pártja a 2012-es választásokon csak a szavazatok és a képviselői székek 10 százalékát szerezte meg.
A Thelocal.at weboldalon csütörtökön publikált felmérés szerint Ausztriában az emberek 40 százaléka támogatna egy népszavazást az EU-tagságról, azonban az osztrákok nagy többsége, 67 százaléka bent maradna.
A kilépést csupán az emberek 28 százaléka támogatná, 15 százalék pedig bizonytalan.
Ez azért is érdekes, mert Ausztriában idén rendkívüli sikert aratott az euroszkeptikus Osztrák Szabadságpárt: a párt államfőjelöltje, Norbert Hofer egészen közel került ahhoz, hogy Ausztria elnöke legyen. Az FPÖ vezetője, Heinz-Christian Strache korábban nyíltan az EU-ból való kilépés mellett foglalt állást, azonban úgy tűnik, szavazói jelentős része nem osztja ezt a véleményét.
Az Eurobarometer adatai szerint
Európában a csehek örülnek a legkevésbé EU-tagságuknak,
igaz, az emberek közel fele nem foglal állást a kérdésben, a többiek körében pedig többségben vannak, akik pozitívan értékelik azt. Ennek ellentmond viszont, hogy egy tavaly októberi cseh felmérésen 62 százalék mondta azt, hogy támogatnák az ország kilépését. A felmérés kapcsán Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök arra figyelmeztetett, hogy egy esetleges kilépés nemcsak gazdasági visszaeséssel járna, de akár orosz érdekszférába is kerülhetne miatta Csehország.
Egy EU-tagságról szóló népszavazást az Ipsos Mori március-áprilisban felvett adatai szerint Olaszországban és Franciaországban támogatna az emberek nagy része, Svédországban, Belgiumban,
Németországban, Lengyelországban, Spanyolországban és Magyarországon viszont nem.
Arra a kérdésre, viszont, hogy a kilépésre szavaznának-e, a két, népszavazásra hajlandó országban is 50 százaléknál kevesebb ember válaszolt igennel. Olaszországban 48, Franciaországban 41-42 százalék lehet a kilépés támogatottsága. Egyébként minden vizsgált országban kevesebben voltak azok, akik szavaznának a tagságról, mint akik kilépnének, vagyis sokan vannak a maradni akarók között, akik szívesen szavaznának újra.
Maga a brexit támogatottsága egyébként nagyon alacsony Nagy-Britannián kívül. A Pew júniuss elején közölt adatai szerint az EU polgárainak nagy többsége, körülbelül 70 százaléka szerint rossz hír, ha az Egyesült Királyság kilép az EU-ból, csupán a
válaszolók 17 százaléka nyilatkozott úgy, hogy örülne a brexitnek
A kutatás alapján úgy tűnik, az euroszkeptikus, kilépés-párti nézeteknél elterjedtebb az EU megreformálásának igénye. Bár a vizsgált 10 országban a válaszolók többsége (53 százalék) inkább jó véleménnyel volt az EU-ról, a válaszolók 42 százaléka mondta azt, hogy a nemzeti kormányoknak több mozgásteret kellene adni, 27 százalék pedig, hogy a jelenleginél nincs szükség se szorosabb, se lazább unióra.
Ami az egyre szorosabb unió (ever closer union) elvét illeti, tavasszal Görögország után ezt a britek utasították el leginkább, csupán 6 százalékuk értett egyet ezzel a politikával. A felmérés szerint
nem volt olyan ország, ahol az EU centralizálását sokan támogatták,
az eredmény Spanyolországban volt a legszorosabb, de 35-30 százalék arányban ott is többen vannak azok, akik szerint több jogot kéne adni a nemzeti kormányoknak.
Ahogy az egyik korábbi adatból is feltételezhető, csaknem minden országban elégedetlenek a tagállamok jelenlegi jogaival, csak Lengyelországban mondta azt egy relatív, 39 százalékos többség, hogy megfelelők a jelenlegi szabályok – a nagyobb integrációt viszont itt is csak 9 százalék támogatná. Érdekesség viszont, hogy
Franciaországban a legnagyobb a centralizáció támogatottsága, miközben itt az egyik legnagyobb az unióval való elégedetlenség.
Úgy tűnik, a föderalista nézeteket vallók közül is sokan jelezték elégedetlenségüket, csak ők épp más miatt neheztelnek Brüsszelre, mint a legtöbb EU-s állampolgár (beleértve a legtöbb franciát is, hiszen 39 százalékkal itt is a decentralizáció-pártiak vannak többen).
Az emberek nagy többsége
elégedetlen volt azzal, ahogyan a menekültválságot kezelte az EU,
a leginkább Görögországban (94 százalék volt csalódott az EU fellépésében) és Svédországban (88 százalék). Magyarországon 72 százalék volt hasonló véleményen, de a Brüsszel fellépését még a legkevésbé elutasító hollandok közül is csak 31 százalék gondolta úgy, hogy jó munkát végzett az EU vezetése.
Hasonlóan gondolkodnak a válaszolók az EU gazdaságpolitikájáról is. A leginkább elutasítók itt is a görögök (92 százalékuk nem ért egyet a brüsszeli gazdaságpolitikával), őket követi Olaszország és Franciaország (68 és 66 százalék). Magyarország inkább elutasító, 38 százalék szerint jól, 48 százalék szerint rosszul gazdálkodik az EU,
Németországban és Lengyelországban viszont az emberek 47 százaléka elégedett az EU gazdaságpolitikájával,
amit csak 33, illetve 38 százalék ellenez.
