Batman berepült a bankszektorba

Elég nagy viharnak tűnik

Ha a bankvilágra azt mondják, lomha és hiperkonzervatív, annak alapos oka, hogy évtizedek óta nem volt szüksége rugalmasságra. Nem volt mihez igazodnia, hiszen kihívói sem voltak. Egészen mostanáig: a pénzügyi technológiával foglalkozó startupok digitális oldalról gondolják újra ügyfél és pénzügyei viszonyát – ezzel pedig, mint mondani szokás, fenekestül.

Az okos bank nem háborúzni kezd az újítással, hanem átvesz, megvesz vagy tanul tőle – mondta Chris Skinner nemzetközi fintech-specialista az MKB Fintech Lab című rendezvényén. Az új fiúk a bank core businessét fenyegetik, nagyon nem mindegy tehát, mit lép erre a konzervatív oldal.

A probléma, így Skinner, hogy a banki szakemberek cseppet sem technológiai szakemberek.

A vezetők 93 százalékának nincs technológiai háttere.

A digitális forradalomig senki nem is álmodta volna, hogy erre szükség lehet: a bank átveszi a számlavezető pénzét, profitál belőle, a pénzt valamilyen termékben vissza- vagy továbbadja, hatalmas költségekkel és jelentős erőforrást mozgatva. Mindez azonban

az interneten gyors, hatékony és sokkal-sokkal olcsóbb.

Arról nem is beszélve, hogy a világ szegénynek nevezett részében eddig nem ismert hozzáférést is jelenthet a fintech. Telefonja több embernek van, mint bankszámlája, betétje vagy megtakarítása. Azáltal, hogy a netre koncentrál,

a szektor lapossá teszi a piacot.

Elég nagy viharnak tűnik Forrás: AFP/Loic Venance

A fintech szektorban átlagosan 10 percbe telik új számlát nyitni. A hagyományos szektor nehézkességét és bürokráciáját nem szükséges bemutatni – és maguk az ügyfelek is nagy költséget jelentenek a bankoknak.

A fintechbe áramló tőke bizalma exponenciálisan növekszik. Maga az iparág még egy évtizedes sincs, de míg 2013-ban 3 milliárd, 2014-ben 12 milliárd, 2015-ben pedig mintegy 40 milliárd dollárt szippantott fel. „Hot, hot, hot” – jellemezte velősen a szakember a szektor szexiségfaktorát.

Néhány példa

A digitális világ varázsszava a gyorsaságnál is inkább a hatékonyság, márpedig ebben a startupszemlélet verhetetlen. Hogy lássuk a különbséget, alább néhány fintech megoldás a banki mellett.

Hitelkérelem

Bank: 35-50 perc. Zopa: 9 perc alatt tájékoztat, kaphatunk-e hitelt 1 nap alatt.

Jelzálog

Bank: 2-3 hónap, rengeteg adminisztráció és ügyvédi segítség. SoFi: 21 nap.

Utalás külföldre költsége

Bank: 4-5 ezer forint. Transferwise: 448 forint.

Ezek pedig a fontos magyar szereplők:

Barion: úgynevezett e-money licencének köszönhetően hitelezni is tud.

Cashcard: kártyaigénylés fizikai megjelenés nélkül.

Wyze: az interakció első szereplőjét, a personal finance managert váltja ki.

Blueopes: a befektetést teszi lehetővé.

MrCoin: bitcoinvásárlás biztonságosan, regisztráció nélkül.

Nyilvánvaló, hogy a hagyományos üzleti modelleket szűknek érzi a fintech, amire Skinner a viktoriánus korból hozott analógiát. A 19. században mindenki

sebesebb lovakkal akarta felgyorsítani a tömegközlekedést – majd egyszer csak megérkezett Henry Ford.

Hát most sem a lovak tempójával kellene foglalkozni, mondta, mert annál, ami a fintechben a közeljövőben megtörténik, nem lesz fontosabb pénzügyi változás következő évtizedben. Vigyázó szemünket Indiára és Afrikára vessük, ahol már javában újragondolják a pénzügyi rendszert. Ideje tehát, hogy a szabályozás alkalmazkodjon a pillanat igényeihez, mert egyelőre ez a legnagyobb külső akadály.

Különben is, tette fel a kérdést Chris Skinner, egy decentralizált világban mi szükség központi bankokra?