Lehet, hogy ön is fölöslegesen fizetett

kamat, hozam, kötvény, profit
bankjegy fizetési eszköz FOTÓ FOTÓTÉMA HASZNÁLATI TÁRGY húszezer forintos bankjegy papírpénz pénz TÁRGY tárgyfotó
Debrecen, 2016. január 4. A megújított húszezer forintos bankjegy részlete. Magyarország ma is hivatalos fizetőeszközét, a forintot, 70 évvel ezelőtt, 1946. augusztus elsején vezették be. A pengőt felváltó új pénz nevét I. Károly történelmi aranyforintjáról kapta.
Vágólapra másolva!
Sok hazai kis- és mikrovállalkozást bizonytalanítottak el az elmúlt évek innovációsjárulék-fizetést érintő törvényváltozásai. A kötelezettség megállapításához ugyanis nem elég ismerni a létszámot és a mérlegfőösszeget. Azt is tudni kell, hogy ezeket a cégeket 2015 eleje óta ismét önállóan, azaz kapcsolódó és partnervállalkozásaik nélkül kell vizsgálni.
Vágólapra másolva!

A MAZARS szakértői szerint bár 2016-tól szűkült az innovációsjárulék-fizetésre kötelezettek köre, erről sok vállalkozás egyszerűen nem vett tudomást és feleslegesen fizetett.

Csizmadia Heléna, a MAZARS adóigazgatója szerint a bizonytalanság, kell-e fizetni az adott vállalkozásnak, sok millió fölöslegesen kifizetett adóforintban mérhető. „Sajnálatos, hogy az elmúlt öt évben sokszor változó szabályozás negatív következményei egy egyébként is sérülékeny, forráshiányos kis- és mikrovállalati kört érintenek” – mutatott rá.

A szakértő elmondta: a járulékfizetésre kötelezettek körébe a kkt-k, bt-k, kft-k és rt-k tartoznak, az irányadó jogszabály pedig a Kkv-törvény (2004. évi XXXIV. törvény).

Idén minden olyan vállalkozás fölöslegesen fizetett, aki átsiklott a törvénymódosítás felett Forrás: MTI/Oláh Tibor

A MAZARS szerint

a kis- és mikrovállalkozások sohasem voltak innovációs járulékfizetésre kötelezettek.

Az innovációs járulék jogszabályi hátterét pedig elsősorban a 2003. évi XC. innovációs alapról szóló törvény (Atv.) tartalmazza. (Ez a törvény határozza meg az innovációs járulék célját is: az ország új ismereteken alapuló versenyképességét és fenntartható fejlődését kell biztosítania, különös tekintettel a kutatás-fejlesztés kiszámítható finanszírozására.)

2012 előtt az Atv. pontosan meghatározta, hogy a kis- és mikrovállalkozásokat csak a Kkv törvény alapján kell besorolni.

Vagyis ezeket a gazdasági társaságokat – a járulékfizetés szempontjából – elegendő volt önállóan (kapcsolódó és partnervállalkozások nélkül) megvizsgálni.

(A kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg. A mikrovállalkozások összes foglalkoztatotti létszáma pedig 10 főnél kevesebb, és éves nettó árbevételük vagy mérlegfőösszegük legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.)

A 2012-től megváltozott jogszabályi háttér miatt azonban

2012 és 2015 között a gazdasági társaságokat már nem csak önállóan, hanem kapcsolt és partnervállalkozásaikkal együtt

kellett vizsgálni és besorolni. Ezért sok olyan cég, amely a korábbiakban nem fizetett innovációs járulékot, hirtelen kötelezetté vált.

Újabb fordulatot hozott az ügyben, hogy 2014-ben a parlament új innovációs törvényt fogadott el (2014. évi LXXVI. törvény). Ennek 2015. január 1-jei hatályba lépésével a régi szabályozáshoz hasonlóan

újra egyedileg

– partner- és kapcsolódó vállalkozásaiktól elkülönülten – kell megvizsgálni, hogy egy adott vállalkozás innovációsjárulék-fizetés szempontjából kis- vagy mikrovállalkozásnak minősül-e.

Így amikor a vállalkozás azt vizsgálja, megfelel-e a törvényben meghatározott limitnek, már nem kell a cégcsoport vonatkozó adataival számolni. Csak az adott vállalkozás létszámát, mérlegfőösszegét és árbevételét kell figyelembe vennie.

Csizmadia Heléna adóigazgató hozzátette, mindezek miatt 2015-től kezdve

jelentősen szűkült az innovációs járulék megfizetésére kötelezettek köre,

de mivel több vállalkozás átsiklott a törvényváltozás felett, van, aki 2015-re is számolt innovációs járulékkal, és be is fizette.

Az innovációs járulékot a társasági adóval egy időben kellett bevallani. A befizetett előleg és az innovációs járulék tényleges éves összege közötti különbözetet ugyancsak május 31-éig kellett befizetni, illetve

a többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni.

Aki tehát az idei bevalláskor megállapította, hogy 2015-től már nem alanya az innovációs járuléknak, az a beadott bevallásában már vissza is igényelhette a korábban előlegként megfizetett összeget.

„Akkor sincs azonban semmi veszve, ha minderre csak a bevallás benyújtást követően derült fény.

Önellenőrzés benyújtásával még mindig rendezhető

és visszakérhető a tévesen befizetett járulék” – mutatott rá Csizmadia Heléna.

A szakértő óvatosságra int: az adókötelezettség szempontjából fontos kkv-kritériumokat (foglalkoztatottak, mérlegfőösszeg) ugyanis az adóév első napján elérhető beszámoló adataival kell összevetni.

Ez a legtöbb adózó esetében a 2013. évi beszámolót jelentette. Ha ennek alapján alatta marad a fenti határértékeknek, akkor a 2015. év tekintetében nem lesz innovációs járulék fizetésére kötelezett – magyarázta a szakértő.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!