Kiemelt fizetés, no stressz, mégis bajban a szakma

Egy informatikai hálózati rendszerüzemeltető-tanuló a IX. Szakma Sztár Fesztiválon megrendezett III. SkillsHungary szakmai verseny döntőjében, a budapesti Hungexpón

Válogathatnak az ajánlatok között, extra szolgáltatásokkal kényeztetik őket a munkaadók, az átlagosnál jóval magasabb fizetésre számíthatnak az informatikusok, mégis komoly munkaerőhiány van a szektorban. A piaci igények ugrásszerűen nőnek, az oktatás azonban csak lassan alkalmazkodik ehhez.

Életem legsötétebb pillanatait éltem át abban a 37 percben, amíg új munkát találtam"

– ezt az üzenetet a Twitter tavaly októberi, több mint 300 fős leépítésében érintett egyik fejlesztő posztolta ki a mikroblogjára. A példa jól mutatja, hogy milyen a helyzet napjainkban az informatikai piacon.

Megfordultak a szerepek

Ha ilyen gyorsan nem is talál mindenki új állást, egyáltalán nem kell attól tartaniuk az informatikusoknak, hogy hosszabb időre kikerülnek a munkaerőpiacról. A közelmúltban egy nagy technológiai cég eseményén a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyik docense fogalmazott úgy, hogy a „diákjaink már lábon elkelnek”, vagyis már az egyetemi tanulmányaik során lecsapnak rájuk a technológiai vállalatok.

Sokkal több informatikusra lenne szükség Forrás: Northfoto

A sietség érthető is, hiszen óriási a kereslet. Egy május közepén tartott konferencián az egyik munkaerő-közvetítéssel foglalkozó szakember arról beszélt, hogy teljesen megfordultak a szerepek. Ma már a jelöltek, vagyis

a munkavállalók válogathatnak az informatikai állások közül,

és nem a cégek a pályázók közül, és ez a változás mindössze néhány hónap alatt ment végbe.

Minden tizedik munkavállaló informatikus

Bár megoszlanak a vélemények arról, hogy mennyi szakember hiányzik itthon az it-piacról, abban mindenki egyetért, hogy sokkal több informatikusra lenne szükség. A Bell Research elemzését márciusban hozta nyilvánosságra az IVSZ (Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége), és a tanulmány szerint

a hazai informatikai munkaerőpiacon 22 ezer új állás tölthető be.

Ez a bővülés a közvetett multiplikátor-hatásokkal összesen 72 ezer embernek adhat munkát a nemzetgazdaságban.

Arról különböző adatokat lehet találni (az eltérő módszertanok miatt), hogy az infokommunikációs (IKT) szektor a hazai GDP mekkora részét adja, de legalább 10 százalék körüli az aránya. Egy tavaly nyáron publikált felmérés szerint csak az informatikai ágazat részesedése 7,2 százalék, és a foglalkoztatottak több mint 11 százaléka, vagyis 300 ezernél is több ember dolgozik it-cégnél.

Összehasonlításként az Európai Unió teljes gazdasági teljesítményéből 5,4 százalékkal veszi ki részét az ágazat, míg a foglalkoztatásból 3,5 százalékkal. Ezek az adatok is mutatják az IKT-szektor jelentőségét,

ha azonban sikerülne betölteni a már korábban említett üres állásokat, akkor további ugrásszerű növekedés jöhetne,

így például néhány éven belül meg lehetne duplázni a már most is több százmilliárd forintos szoftverexportot.

Lehetőség sok extrával

A probléma gyökere egyértelműen az oktatásban keresendő, egész egyszerűen nem kerül ki annyi fiatal informatikus a felsőoktatásból, amennyit fel tudna venni a piac. Pedig

az ezt a pályát választókat ma már valósággal elkényeztetik a munkáltatók.

Jövedelmük jóval meghaladja az átlagot, a havi bruttó átlagkereset az IKT szolgáltatás szektorban a második legmagasabb az ágazatok között. Emellett a cégek az irodai környezettel és az extra juttatással is igyekeznek megszerezni, illetve megtartani a jó szakembereket.

Háromszázezernél is többen dolgoznak it-cégnél Forrás: MTI/Kovács Tamás

Ráadásul annak ellenére, hogy rendkívül feszült munkának tűnik – gondoljunk csak arra, hogy milyen lázas tevékenység kezdődik, ha váratlanul leáll egy rendszer, vagy az új szoftverben túl sok hibát találnak a tesztelők –,

az informatikusok élete sokkal inkább kielégítő, mint stresszes.

Az informatikusok munkaerő-közvetítésével foglalkozó TEKsystems felmérése szerint a vállalati ranglétra alsó és középső szintjén állók mindössze 14 százaléka jelezte, hogy a munka, amit most csinál, karrierje legstresszesebb feladata. Ez komoly előrelépés, hiszen két évvel korábban még 30 százalék volt azok aránya, akik így vélekedtek.

Még nagyobb előrelépés történt a vezető it-sok körében, náluk már csak 8 százalék tartja élete legfeszültebb munkájának a jelenlegit, szemben a két évvel ezelőtti 32 százalékkal. A kutatásból az is kiderült, hogy bár az informatikusok túlnyomó többsége, ha újrakezdhetné, akkor is ezt a pályát választaná, csak valamivel kevesebb, mint a felük tartja a jelenlegi munkáját a legkielégítőbbnek karrierje során.