Élesen kritizálta Donald Trump republikánus elnökjelölt választási programját Lawrence Summers, a Harvard Egyetem közgazdászprofesszora, korábbi rektora, aki Bill Clinton elnöksége idején pénzügyminiszter, Barack Obama elnöksége alatt pedig az elnök gazdaságpolitikai főtanácsadója. Summers szerint Trump választási ígéreteit nem érdemes puszta kampányfogásnak tekinteni, megválasztása esetén valószínűleg be fogja őket váltani, ennek azonban súlyos gazdasági következményei lehetnek.
Lawrence Summers a Financial Times vasárnapi számában megjelent cikkében azt írja, „Donald Trump autoriter stílusa és a körülötte épülő
személyi kultusz önmagában megingathatja az üzleti bizalmat”,
de a választási programjában szereplő intézkedések végrehajtása is okozhatnak problémákat.
Trump például olyan adócsökkentéseket ígér, amik mintegy
tízezermilliárd dolláros kiesést okoznának az amerikai költségvetésnek.
15 százalékban maximalizálná a vállalkozásokra kivethető, jelenleg maximum 35 százalékos adót, és minden más, jövedelemre vonatkozó adónemet 20 százalékban maximalizálna. Az adócsökkentések mellett azt ígéri, nem csökkentené a nyugdíjakat, valamint a családtámogatásokat, és összességében növelné a katonai kiadásokat.
Szintén alááshatja az Egyesült Államok pénzügyi stabilitását
az államadósság újrastrukturálásáról szóló javaslat.
Utóbbival kapcsolatban a Financial Times cikke visszautalt az amerikai adósságplafon megemelésére tett 2011-es kísérletre. A plafont végül nem emelték meg, és bár mindenki tisztában volt az államcsőd veszélyével (a fizetésképtelenség megakadályozása miatt szerette volna a kormány emelni az adósságplafont), a döntés nyomán 17 százalékkal esett az amerikai tőzsdék indexe.
Summers bírálta Donald Trump protekcionista gazdaságpolitikáját is. „Egy olyan környezetben, ahol a világgazdaságot a globális integráció határozza meg, Mr. Trump gazdasági nacionalizmusa igen veszélyes. Az amerikai gazdaság az utóbbi években nagyrészt az exportra épült. Mi történne az amerikai kivitellel, ha az Egyesült Államok falat építene a déli határra, és felmondaná az összes kereskedelmi szerződését?” – írta. Hozzátette: a kereskedelmi egyezmények felmondásához nem szükséges a Kongresszus beleegyezése.
Ha Mr. Trump csak az ígéretei felét beváltja, az biztosan kirobbantaná a legnagyobb kereskedelmi háborút az 1929-es tőzsdekrach óta”
– véli Summers.
Donald Trump, bár magát a szabad kereskedelem híveként jellemzi, egyes közgazdászok szerint inkább protekcionista elveket vall. Kampánya során különösen a Kína és az USA közötti kereskedelmi egyenlőtlenséget bírálta, többször ígéretet tett védővámok bevezetésére, az Amerikába érkező kínai árukra például 45 százalékos kulcsot vetne ki, emellett
35 százalékos különadókkal sújtaná azokat az amerikai cégeket, amelyek külföldi gyárakat létesítenek.
A Financial Times cikke szerint Trump külpolitikája is negatívan hathat az amerikai gazdaságra. A cikk szerint a növekedés feltétele a geopolitikai stabilitás, aminek nem tenne jót, ha az Egyesült Államok valóban kivonná a csapatait Japánból és Dél-Koreából (az elnökjelölt ígérete szerint a két országban csak akkor maradnának ott az amerikai katonák, ha azok fizetik a missziók költségeit), és
csökkentené a NATO-ban való részvételét.
Summers szerint ez Kínát és Oroszországot hozná jobb helyzetbe, ráadásul atomfegyverkezési versenyt indítana a kisebb országok között, akiknek a védelmét eddig az amerikai hadsereg látta el, hagyományos fegyverekkel.
Korábban egyébként maga Trump is arról beszélt: az Egyesült Államoknak fölösleges küzdenie az atomfegyverek terjedése ellen, mivel elkerülhetetlen, hogy újabb és újabb országok fejlesszenek atombombákat.
Japánnak és Dél-Koreának kifejezetten javasolta, hogy indítsanak saját atomprogramot,
ha fenyegetve érzik magukat a két közeli atomhatalom, Kína és Észak-Korea miatt. Trump értelmezésében az Egyesült Államoknak előnyös is lenne, ha Japán és Dél-Korea atomfegyvert fejlesztene, mert így legalább Amerika megspórolhatná a katonai jelenléte költségeit.
Summers szerint további kockázatot jelenthet az, hogy Trump szerint
az USA nemcsak az iszlám radikális elemeivel, hanem általában az iszlámmal áll háborúban”
– utóbbival az elnökjelölt elhíresült ígéretére utalt, miszerint megtiltaná a muszlimok beutazását Amerikába, amíg, saját szavaival élve „ki nem derül, mi folyik itt” (igaz, London új polgármesterével kivételt tenne). Summers szerint az ilyesfajta retorika csak az USA terrorfenyegetettségét növeli, ami visszavetheti a turizmust, és általános piaci bizalmatlanságot idézhet elő, és hátráltathatja az Egyesült Államokba érkező befektetéseket és exportot.
A szerző szerint elképzelhető, hogy mindezek az ígéretek csupán kampányfogások, azonban szerinte érdemes őket komolyan venni, hiszen az eddigi tapasztalatok inkább azt mutatják, hogy
az amerikai elnökök általában teljesítik a legfontosabb kampányígéreteiket.
Summers párhuzamot vont a november 8-án tartandó amerikai elnökválasztás és a június 23-án esedékes brit népszavazás között, ahol a britek az Egyesült Királyság EU-tagságáról szavazhatnak. Szerinte mindkét voksoláson egy olyan eseményre szavazhatnak az emberek – Trump elnöksége és a brit kilépés, azaz a brexit lehetősége – amelyekre érzékenyen reagálhat a piac.
A brit kilépést egyébként nemcsak ő tartja a világgazdaság számára kockázatot jelentő tényezőnek, a május végén tartott G7-csúcson szintén kockázatosnak ítélték a brexitet, a csúcstalálkozó zárónyilatkozata szerint „az Egyesült Királyság kilépése az EU-ból visszafordíthatja az egyre globálisabb kereskedelem felé haladó trendet. Ezzel a
brexit komoly veszélyt jelent a növekedésre,
a befektetésekre és az általuk teremtett munkahelyekre.”
A Financial Times cikke szerint a gazdasági elemzők egészen közelről követik, mekkora a brexit esélye, „az angol font együtt mozog minden új közvélemény-kutatással”. A szerző szerint azonban ennél is komolyabban kéne venni azt a lehetőséget, hogy Donald Trump amerikai elnök lesz, és megvalósítja választási ígéreteit. „Ha megválasztják, 18 hónapon belül egy elhúzódó recesszió kezdetére számíthatunk.
Ennek hatását messze az Egyesült Államokon kívül is érezni lehet majd”
– írta.