A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint április-júniusban 76 ezerrel,
234 ezerre csökkent a munkanélküliek száma,
és 1,8 százalékponttal 5,1 százalékosra mérséklődött a munkanélküliségi ráta az egy évvel korábbihoz képest. Ugyanebben az időszakban
a foglalkoztatottak száma 4 millió 343 ezer 700 volt,
142 ezerrel több, mint egy évvel korábban.
Oszlay András, a Takarékbank elemzője kifejtette, az 5,1 százalékos munkanélküliségi ráta jóval alatta áll az elemzői várakozások mediánjának megfelelő 5,4 százaléknak. A szakértő szerint ez azt jelzi, hogy
a gazdaság munkahelyteremtő képessége továbbra is erős,
az első negyedévi lassulást túlnyomó részben egyszeri, technikai okok magyarázzák, és ezek megszűnését követően ismét élénkülni fog a növekedés.
Az üzleti felmérésekből továbbra is a foglalkoztatási szándék erősödése rajzolódik ki, szerinte
a nyár végén átmenetileg akár 5 százalék alá is kerülhet a munkanélküliségi ráta,
az év átlagában pedig akár 5,5 százalék alá is csökkenhet.
Az európai munkaerőpiaci célkitűzések (75 százalékos foglalkoztatottság 2020-ig) szempontjából releváns 20-64 éves korosztályon belül a foglalkoztatási ráta immár 71,4 százalékos, bár ebben jelentős területi szóródás figyelhető meg. A legmagasabb, illetve a legalacsonyabb foglalkoztatási rátával bíró két régió (Közép-Magyarország, illetve Észak-Alföld) között a különbség meghaladja a 10 százalékpontot.ű
Ürmössy Gergely, az Erste Bank makrogazdasági elemzője szerint az is figyelemreméltó, hogy az aktivitási ráta új csúcsra, 61 százalékra emelkedett a 15-74 éves korú népesség körében. A szakértő szerint a következő hónapokban is folytatódhat a munkaerőpiac feszesebbé válása, és a szezonális hatásoknak köszönhetően átmenetileg 5 százalék alá eshet a munkanélküliségi ráta, míg idén átlagosan 5,3 százalékra számít.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a várakozásoknak megfelelőek a friss adatok, amelyek javuló trendről árulkodnak,
az alig több mint 5 százalékos munkanélküliségi ráta pedig technikailag közel van a teljes foglalkoztatottsághoz.
Kiemelte ugyanakkor, hogy emiatt kevés a könnyen elérhető munkaerő, strukturális problémát okoz, hogy
nincs egyensúlyban a munkaerő-kínálathoz tartozó munkaerő-kereslet.
Közölte, hogy vannak ágazatok, amelyekben munkaerőhiány lépett fel, és vannak szektorok, ahol többlet alakult ki, nem beszélve arról, hogy több tízezren vannak, akiknek nincs munkájuk.
A K&H szakértője szerint van egy réteg, amely munkaképes korú, de régóta kiszorult a munkaerőpiacról, illetve vannak a közfoglalkoztatottak, őket oktatással, a tudásuk fejlesztésével lehetne keresettebbé tenni a piacon.