Havi 134 milliót költünk a szívünkre

A lakosság a teljes egészségügyi kiadásokhoz évente 958 milliárd forinttal járul hozzá saját zsebből, ezen belül kardiológiai gyógykezelésekre több mint 134 millió forintot költ havonta. Magyarországon naponta átlagosan 74 új szív-és érrendszeri beteget diagnosztizálnak, és 172 halálos áldozata van a kardiológiai betegségeknek, amelyek a teljes halálozási arány 26 százalékát teszik ki. 

Az Egészségügyi Világszervezet 2014-es statisztikái alapján, Magyarországon az éves egészségügyi kiadások egy főre jutó összege 1037 dollár, ami a teljes lakosságra vetítve kétbillió-nyolcszáz-tizenkétmilliárd forint.

Sok megy saját zsebből

Az említett kiadásokból az állam költsége egy főre 684 dollár, a teljes lakosság viszonylatában ez egybillió-nyolcszázötvennégymilliárd forint. Ezek szerint a lakosságra háruló fennmaradó összeg 958 milliárd forint. A hatalmasra rúgó

egészségügyi kiadásoknak csupán 66 százalékát fedezi az állam, 34 százalékát viszont a lakosság téríti meg.

Ez az arány Csehországban 88 százalék, Romániában pedig 80 – derül ki a MediHelp International összefoglalójából.

Forrás: Thinkstock

A szív-és érrendszeri betegségek minden második családot érintenek. Kardiológiai területen 2015-ben 1 millió 529 ezer beteget jegyzett az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, ami 26 ezerrel több az előző évben regisztrált szívbetegek számához képest.

Naponta átlagosan 74 új szívbeteget regisztrálnak Magyarországon.

Az kardiológiai beavatkozások száma évente 4 millió 346 ezer volt, ami 30 ezerrel több az előző évhez képest. A kardiológiai járóbeteg-ellátás átlagos havi költsége összesen 396 millió 503 ezer forint volt 2015-ben.

A MediHelp becslése szerint a lakosság havonta mintegy

134 millió 811 ezer forintot költ kardiológiai kezelésekre,

a hálapénzek jelentős összegét nem számítva.

A hálapénz milliárdos tétel

A KSH 2015/2016-os statisztikai tükre szerint a lakosság által

hálapénzre fordított összeg közel 8,3 milliárd forintot tett ki.

A legnagyobb összeget a kórházi orvosok kapják (4,1 milliárd forint), utána következnek a házi- és szakorvosok (2,5 milliárd), a fogorvosok (1,1 milliárd), végül az ápolók, orvosi asszisztensek, műtősök (508 millió). A házi- és szakorvosok több alkalommal kaptak hálapénzt, de kisebb összegben, mint a kórházi orvosok.

A házi- és szakorvosok egy-egy alkalommal 3000 forintot kaptak átlagosan, a kórházban dolgozó orvosok 10 000 forint feletti összeget. A legkisebb összeg az ápolóknak, orvosi asszisztenseknek, műtősöknek jutott, alkalmanként átlagosan 2000 forintot zsebelhettek be.

Forrás: Thinkstock

A szívbetegek kezelését nehezíti a szakorvosok és a kórházi fekvőhelyek alacsony száma, illetve a kiszámíthatatlanul hosszú várólisták. Magyarországon 100 ezer főre 8,9 kardiológus jut, míg Bulgáriában 12,8, Olaszországban pedig már 23,5. A várólisták vizsgálatokra és kezelésekre térségenként eltérő hosszúságúak. Példaként említve a szív elektrofiziológiai vizsgálatára a várakozási idő 21-től 388 napig is elnyúlhat, a diagnosztikus szívkatéterezésre akár 16-60 napot is kell várni.

Magánintézményeknél gyorsabban elérhetőek ezek a kezelések, ugyanakkor igen magas költséggel járnak. Egy konzultációért meglévő leletekkel alkalmanként 10 ezer forintot, egy általános vizsgálatért EKG-val és szívultrahanggal 25 ezer forintot, és egy 24 órás vérnyomás és EKG monitorozásért akár 16 ezer forintot is elkérhetnek.

Ausztriában kevesebbszer kapnak a szívükhöz

Az OECD legutóbbi adatai szerint Magyarországon

évente közel 63 ezer ember veszti életét kardiológiai betegség miatt,

míg a környező országokban ez a statisztika számottevően alacsonyabb, csak a közvetlen szomszédságunkat említve, Ausztriában 34 ezer.