Munkaadók: Kritikus a munkaerőhiány

A gazdaság működőképessége forog kockán a magyarországi kritikus munkaerőhiány miatt – írja nyílt levelében a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége. Az MGYOSZ a több pontból álló javaslatát elküldte a nemzetgazdasági miniszternek és a legnagyobb munkaadói érdekvédelmi szervezeteknek. A nemzetgazdasági miniszter azt mondta, igény esetén biztosítani kell a harmadik országból érkező szakképzett munkaerő hazai foglalkoztatását is.

Az MGYOSZ szerint a munkaerőhiányt rövid távon és hosszú távon is kezelni kell. Példaként említik, hogy célzottan kell keresni, és kormányzati program szükséges a kulturálisan beilleszthető, szakképzett munkaerő bevonására. Azt írják,

Lengyelországban is egymillió ukrán dolgozik, ez népességarányosan nálunk 250 ezer munkavállaló lenne.

A béreket emelni kell, a munkáltatói terheket pedig csökkenteni. A közmunkások egy részét át kell segíteni a versenyszférába a belföldi mobilitás élénkítése, közlekedési és lakhatási támogatások, juttatások növelése révén.

Fotó: Hirling Bálint - Origo

A gyáriparosok hosszú távú célként jelölik meg a magyarországi munkaerő-kínálat és -kereslet egyensúlyának helyreállítását, a gazdaság bővüléséhez és a megfelelő kapacitások kihasználásához szükséges munkaerő biztosítását, az ehhez szükséges eszköznek pedig a népesség és ezzel a munkaerőforrás folyamatos csökkentésének megállítását, a hátrányos helyzetűek hatékony integrálását, a duális képzés kiterjesztését, a belföldi mobilitás élénkítését tartják.

Javaslatok a munkaerőhiány kezelésére:

• A demográfiai korfa alakulása miatt a munkaerőpiacra belépő új generációk sokkal kisebb létszámúak, mint az onnan kilépők (születésszám 1953-ban 206 ezer, 1998-ban 124 ezer). Ez a tendencia a következő években is determinált.
• A munkavállalási célú elvándorlás gyorsul, a fiatal generációk országok közötti mobilitási hajlandósága jelentősen megnőtt, a külföldön dolgozó magyarok létszáma több százezerre tehető. A külföldi munkavállalás erőteljesebben érinti a szakképzett és az egyetemi végzettséggel rendelkezőket.
• A gazdaság elmúlt években megindult bővülése új munkaerő-szükségletet teremt.
• Hatékonyság szempontjából a magyar vállalkozások jelentős része nemzetközileg nem versenyképes, az alacsony technológiai színvonal és munkaszervezés miatt munkaerőigényük túlzott.
• A fenti okok miatt egyre több cég és ágazat szembesül a szakképzett munkaerő hiányával, egyes ágazatokat ez kiemelten sújt (idegenforgalom, vendéglátás, IT, építőipar stb.).
• Az álláskeresők száma jelentősen csökkent, és ezek jelentős hányada (több mint 40%-a) képzettséggel nem rendelkező állástalan, versenyszférában nem, vagy nagyon nehezen alkalmazható, ráadásul helyzetük csak lassan alakítható.
• Magyarország nem célországa a harmadik országból érkező munkavállalási célú migrációnak.(A magasan képzett, harmadik országból érkező munkavállalók foglalkoztatására kiadott, ún. kék kártyák száma Magyarországon éves szinten nem éri el a 10 darabot.)
• Az országon belüli mobilitás elmarad a kívánatostól.
• A rendelkezésre álló munkaerő minősége romló tendenciát mutat. Az iskolából kikerülő korosztályoknál a tanulás és a teljesítmény lényegesen kisebb értéket képvisel. Ezt jól illusztrálja a PISA-felmérések romló eredménye is. A digitális írástudás mérése során a 34-ből 30.-ak a magyarok. Olvasásban, írásban és matematikában is az OECD-átlag alatt teljesítettek a magyar gyerekek.

Mi is írtunk arról, hogy folyamatosan nő a bejelentett üres álláshelyek száma, a legnagyobb bajban az informatikai és kommunikációs szektor van, ahol az első negyedévben az állások 3,5 százalékát, csaknem 2900-at nem tudtak betölteni.

A Balatonnál lasszóval keresik a szakácsokat

A legtöbb Balaton-parti étteremben kezdőkkel töltötték fel a helyeket, hogy egyáltalán ki tudjanak nyitni. Az egyik étterem vezetője azt mondta: az ország legtávolabbi részeiről jöttek a 19-20 éves szakácsok. Egy másik étteremvezető pedig azt mondta: hiába hirdet, nem jelentkeznek a gyakorlott szakácsok, pincérek - így ő is kezdőket vett fel. Volt olyan jelentkező, aki még paradicsomlevest sem tudott főzni. Ő tanította meg.

Nagyon kevés a szakképzett munkaerő Forrás: Gréta konyhája

Ausztria, Németország, Svájc, Olaszország, Anglia, Skócia, a Benelux-államok - ezekbe az országokba vándorolnak a legtöbben a hazai vendéglátásból. Átlagosan száz-százötvenezer forinttal keresnek többet tőlünk nyugatabbra a szakácsok, a külföldi hotelek, vendéglátóhelyek elcsábítják a magyar szakembereket – mondta Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének (Kisosz) ügyvezető elnöke.

Jöhet a külföldi munkaerő

A kormány határozott lépéseket tesz azért, hogy a Magyarországon egyre inkább tapasztalható munkaerőhiány ne legyen akadálya a gazdasági növekedésnek – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége által benyújtott javaslatról a miniszter elmondta, annak több pontjával egyetértenek, így azzal is, hogy igény esetén

biztosítani kell a harmadik országból érkező szakképzett munkaerő hazai foglalkoztatását.