Az egyedi sztorikra fókuszáló részvénypiaci menedzserek alapvetően két tényező miatt bukták el az idei első félévet. Egyrészt egyre többen állnak be a sorba, és követik a tömeget, másrészt a részvények együttmozgása igencsak sajátos mintát mutatott az elmúlt időszakban.
Az aktív menedzserek számára részvények közti korreláció, vagyis az egyes papírok együttes mozgása kiemelkedő fontossággal bír. Amennyiben ugyanis a részvények árfolyammozgásai összetartanak, úgy kevesebb lehetőség van egyedi sztorikra vadászni, és
a befektetők sokkal inkább a benchmark indexeket követő stratégiák felé mozdulnak el.
Júniusban pedig 35 százalékra nőtt a korábbi csökkenés után a korreláció, ami még mindig messze elmarad a korábbi években tapasztalt 90 százalék vagy még magasabb szinteknél, de már elég magas ahhoz, hogy megnehezítse az aktív alapkezelők dolgát. Ráadásul a szektorok teljesítményei között is szűk eltérések mutatkoznak, ami tovább bonyolítja a helyzetüket – idézi a bank elemzését a CNBC.
A 3 ezer milliárd dolláros tőzsdén kereskedett alap iparág eközben csak júniusban 24,5 milliárd dollárnyi tőkét tudott bevonni globálisan, idén pedig már 117,9 milliárdos volt a tőkebeáramlás. Noha ez a trend elmarad a tavalyitól, így is megelőzi a befektetési alap szektort, ahol tőkekivonás volt tapasztalható az év első öt hónapjában.
A magas kapitalizációjú alapokat kezelő menedzserek közül pedig általánosan
mindössze 18 százalék tudta lenyomni a Russell 1000 benchmarkot 2016-ban,
noha az arányuk júniusban 22 százalékra emelkedett. Az alapok átlagos teljesítménye mínusz 0,7 százalékos volt, az aktívan kezelt alapok közül pedig csupán 17,6 százalék teljesítette felül a benchmarkot. Az aktív menedzserek számára egyébként a 2007-es volt a legjobb év, amikor 61 százalékuk felülteljesített. Tavaly a teljes arány 41,3 százalékos volt – írja a Bank of America.