A külföldiek által végrehajtott közvetlen beruházások 68 százalékkal 420,7 milliárd dollárra bővültek 2015-ben, ami simán lenyomta a 15 éve felállított korábbi csúcsot – derül ki a Bureau of Economic Analysis (BEA) adataiból.
A beruházások mintegy 97 százaléka összefüggött vállalati felvásárlással vagy összeolvadással, miközben a tőkének csupán töredéke kapcsolódott startupokhoz vagy már meglévő tevékenység kibővítéséhez az országban.
Igazán izgalmas adat, hogy a beruházások közel 42 százalékában vettek részt írországi székhellyel működő cégek, mivel ebben az államban igen alacsony a vállalati adókulcs. Kanada és Németország szintén jelentős beruházókat adtak – írja a MarketWatch.
Az ír helyzet azért kiemelt fontosságú, mert
2010 után igen sok amerikai társaság igyekezett áttenni valamilyen módon a székhelyét Írországba
a kedvező adózási környezet miatt. Ezen vitatott üzletek pedig sokszor úgy valósultak meg, hogy az amerikai cégek összeolvadtak olyan társaságokkal, melyek Írországban, vagy más, szintén kedvező környezetet biztosító államokban székelnek.
A külföldi beruházások mintegy kétharmad arányban érintettek olyan amerikai cégeket, melyek gyógyszereket, illetve vegyi anyagokat gyártanak – olvasható a jelentésben. Területi szempontból pedig Kalifornia vitte el a tavalyi beruházások több mint egyharmadát.
A sajátos mechanizmusra jó példa a Horizon Pharma amerikai gyógyszergyártó, amely 2014-ben felvásárolt egy dublini céget, majd áthelyezte a székhelyét Írországba. Ezt követően, 2015-ben, a már ír székhellyel rendelkező Horizon olyan amerikai gyógyszergyártókat vett meg, mint a kaliforniai Hyperion Therapeutics és az illinois-i Crealta Holdings, összesen 1,6 milliárd dollárért.
Tekintve, hogy számos cég folyamodik hasonló stratégiákhoz, a jelenség immáron az amerikai politikai vezetés, sőt az elnökválasztási kampány ingerküszöbét is megütötte. A demokrata törvényhozók mellett Donald Trump is kritizálta a fenti jelenséget.
A cégek az amerikai társasági adórendszert hibáztatják,
miközben a kormány a szabályok szigorításával igyekszik gátat szabni a trükkös megoldásoknak. A kormány egyébként 2008-ban költségvetési okokra hivatkozva felfüggesztette a külföldi beruházások követését, de 2014-ben visszaállították a mechanizmust, miután a trükkös üzleti megoldások forró politikai témává váltak.
A BEA felmérése azt nem vizsgálta, hogy mely konkrét amerikai vállalatok kerültek külföldi tulajdonba a felvásárlásokon és összeolvadásokon keresztül.