A külső források mellett nagy kérdés, hogy milyen belső forrásokra lehet építeni a gazdaságfejlesztést – mondta Varga Mihály. A külső támogatásról kiderült, hogy az nem ingyenpénz, ráadásul kényelmessé tette a vállalkozásokat, így megvannak az uniós források nehézségei is – mondta a nemzetgazdasági miniszter. Az elmúlt hat évben
a magyar gazdaság komoly utat járt be,
így a korengedményes nyugdíjak átalakítása, a munkanélküli segély időtartamának a csökkentése is hozzájárult a stabil növekedés alapjaihoz.
A magyar gazdaságpolitika tudatosan törekedett arra, hogy az államadósságot csökkentse – mondta Varga Mihály. A kisebb hiány, az adóbeszedés hatékonyságának a javítása is hozzájárult ahhoz, hogy 2017-ben újabb lépéseket tudtunk hozni, így jövőre is csökkentjük az államadósságot. A következő években az internet-és az éttermi szolgáltatások áfája is csökkeni fog. Folytatni kell a béremeléseket 2017-ben is, mivel így mindenki érezni fogja, hogy egy kicsit előre lehet lépni – tette hozzá.
A beruházások esetében a kormány nagy reményeket fűz az otthonteremtési programhoz, valamint komoly forráshoz jut az turizmusfejlesztés is.
Egy polgári életminőséget kell mindenki számára megvalósítani,
ami azt jelenti, hogy van állásom, így el tudom tartani a családomat, és minden évben egy picit előrébb tudok jutni – mondta a nemzetgazdasági miniszter.
Varga Mihály szerint korrupciómentes ország nincsen, mivel Nyugat-Európában is probléma ez a dolog, a fő kérdés, annak a mértéke. A gazdaság működésének nem mindig tesz jót, hogy minden döntés mögött korrupciót sejtenek – tette hozzá.
Világi Oszkár, a Slovnaft vezérigazgatója szerint a kárpát-medencei régióban a tudás és a munkaerő lehet az a kincs, ami segítheti a további növekedést. Diósi László, az OTP Románia vezérigazgatója elmondta, a beruházások többsége Romániában is uniós forrásokból valósult meg. Az ország egyik nagy előnye, hogy az államadósság továbbra is az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban, ami egy nagyon komoly versenyelőny.
Az erőforrásaink közül a legfontosabb a tudás – erről már Tánczos Barna, az RMDSZ frakcióvezetője beszélt. Úgy látja, a székelyföldi régióban a legnagyobb kincs az ötlet, ami sajnos továbbra is nagyon hiányzik.
Nem vállalkoznak a székely fiatalok,
hanem inkább a belső fogyasztásra költik a külföldön megkeresett pénzt. A brüsszeli forrásokat a vállalkozásfejlesztésre kellene költeni – tette hozzá.
Balog Ádám, az MKB Bank vezérigazgatója arról beszélt, hogy van pénz a gazdaságban, ami nagyrészt a jegybankok politikájának köszönhető. A kérdés, hogyan tudjuk ezt a pénzt hatékonyan felhasználni, de nem szabad, hogy a vállalkozások mindenféle kötöttségek nélkül jussanak könnyű forrásokhoz. Sajnos Magyarországon kevesen alapítanak vállalkozást a fiatalok közül – tette hozzá. Szerencsére a multiknál megszerzett tudást egyre többen fordítják önálló vállalkozás alapítására.
A magyar gazdaság teljesítményéhez 10 százalékkal járul hozzá a turizmus, ahol további kincsek vannak – mondta Bienerth Gusztáv. A turizmusért felelős kormánybiztos szerint azért kellett átalakítani a hazai turisztikai irányítást, mert
a magyar teljesítmény elmaradt a regionális versenytársaktól.
Közvetlenül körülbelül 30 milliárd forint kerül majd a turizmusba a következő években. Mindezek a befektetések lényegesen nagyobb többletforrást generálhatnak – mondta Bienerth Gusztáv.